Gazdasági környezetünk POP I. évfolyam/2. fejezet

A mindenható pénz

1. Pénztörténet

A pénz megjelenése Ókor kezdete Árutermelés Felesleg csere közvetlen: Áru1 - Áru2 közvetett: Áru1 - Pénz - Áru2

1. Kiselőadás: a pénzfejlődés története 2 1. Kiselőadás: a pénzfejlődés története 2. Feladat: régi pénzek begyűjtése, különleges érmék keresése 3. Filmvetítés a pénzről

Fogalma = Általános csereeszköz, amit mindenki elfogad. - Bármely termék megvásárlására, szolgáltatás felhasználására igénybe vehető.

Pénztörténet korszakai 1.Árupénz 2.Aranypénz 3.Pénzhelyettesek és aranypénz 4.Modern pénz

I. Az árupénz korszaka = olyan különleges áru tölti be a pénz szerepét, amit adott közösségben mindenki ismer és elfogad. - Követelményei:oszthatóság, tartósság, egyszerűség, szállíthatóság, kis mennyiség=nagy érték - Formái: kagyló, só, állat, nemesfémek….. - Kiemelkednek a nemesfémek, mert ezek felelnek meg leginkább a követelményeknek.

2. Az aranypénzrendszer = Általánosan az aranyat, majd aranyérmét használják pénzként. Ókori Mezopotámia i.e. 3000 aranypénz Kis-Ázsia i.e. 640 aranyérme Problémák: lopások (kockázatosság) , nehézkes szállítás,kopás, korlátozott készletek, áruforgalom egyre többet követel. ▼ - Megjelennek a pénzhelyettesek.

3. A pénzhelyettesek korszaka =Olyan fizetési ígérvényeket használnak pénzként, amelyek helyettesítik az aranyat. - XVIII-XIX. század a termelés tömeg-méretűvé válása ► nincs elég arany a csere közvetítésére ▼ - XX. század elején megszüntetik a pénzhelyettesítők kötelezőaranyra történő beváltását.

Pénzhelyettesek típusai: Van-e mögötte aranyfedezet? a.) Aranyfedezettel bíró = aranyra bármikor beváltható pénzhelyettesítő b.) Hitelviszonyt megtestesítő = aranyra már nem beváltható pénzhelyettesítő Megjelenési forma szerint a.) váltó = határozott időre összegre és névre szóló fizetési ígérvény b.) klasszikus bankjegy = eredetileg a bank váltója, meghatározott összegre (bemutatóra és látra szóló) szóló azonnali fizetési ígérvény

Klasszikus bankjegy megjelenésének okai: 1. átláthatatlan a váltók világa 2. hamisítások 3. bizalom erősebb a bankok iránt

4. A modern pénz korszaka Kialakulásának háttere: = Olyan bankjegyeket és érméket használnak pénzként, amely belső érték nélküli hitelpénznek tekinthető. Kialakulásának háttere: - A bankok közül kiemeli az állam a „bankok bankját” = jegybank - Csak a jegybank bocsáthat ki bankjegyet, érmét - Ez lesz az adott ország törvényes fizetőeszköze, amit mindenki köteles elfogadni. Modern pénz keletkezése: a.) hitelnyújtással b.) külföldi fizetőeszköz vásárlásával a bankrendszer által

A modern pénz formái: bankjegy a.) készpénz érme b.) bankszámlapénz = bankkal szembeni látra szóló követelés

A pénz funkciói 1. Értékmérő (elszámolási egység) = Az áruk értéke pénzben fejeződik ki. ► összemérhetőség ► gazdasági kalkuláció 2. Forgalmi eszköz (csereeszköz) = A pénz az árucserét (adásvételt) közvetíti úgy, hogy az áru és pénz egy időben, de ellentétes irányban mozog.

= Az áruforgalom során az áru és pénzmozgás elválik egymástól. 3. Fizetési eszköz = Az áruforgalom során az áru és pénzmozgás elválik egymástól. 1. árumozgás megelőzi 2.árumozgás követi a a pénzmozgást a pénzmozgást óvadék hitelre történő vásárlás előleg fizetése foglaló 4. Felhalmozási eszköz = A pénz egy részét a gazdaság szereplői nem élik fel, hanem megtakarítják. ►pénz a vagyontartás eszköze (ingatlan, ingóság, ép. mellett)

5. Világpénz (nemzetközi pénz) = Akkor valósul meg, ha a pénz nemzetközi forgalomban is képes betölteni az előző négy funkciót. - pl.: XIX. század angol font XX. század második felétől USD

2.Bankok, bankrendszer

A bankok kialakulása (kiselőadás)

Bank = Olyan üzleti vállalkozás, amely teljes körű pénzintézeti tevékenységet végez az ügyfélkör korlátozása nélkül. típusai: 1. központi (jegy-) bank 2. kereskedelmi (üzleti) bankok 3. egyéb pénzintézetek (pl. biztosító társaságok, takarékszövetkezetek, stb.)

A bankrendszer = Egy ország pénzügyi intézményeinek összessége.

Bankrendszer típusai 1.Egyszintű jegybank = a központi bank közvetlen kapcsolatban áll a vállalatokkal és kizárólagosan lát el bizonyos pénzügyi feladatokat. jegybank vállalatok háztartások önkormányzatok

2.Kétszintű = Csúcsán a központi bank áll, ami a 2. szinten lévő pénzügyi intézmények tevékenységét szabályozza. A pénzügyi intézmények állnak közvetlen kapcsolatban a vállalkozásokkal, háztartásokkal,önkormányzatokkal. jegybank ker. bank1 ker. bank2 ker. bank3 váll. házt. önk. váll. házt. önk. váll. házt. önk.

A magyar bankrendszer jellemzői, fejlődése 1. 1948-1987 - egyszintű bankrendszer 2. 1987-től a kétszintű bankrendszer fokozatok kialakulása

Ahány ország, annyi bankjegy

Fogalmak Valuta = egy ország törvényes fizetőeszköze, más országok forgalmában. = Külföldi készpénz. Deviza = Egy másik ország valutájára szóló követelés, vagy tartozás. = Készpénzt helyettesítő fizetőeszköz. - Formái: bankszámlapénz, csekk, váltó

Konvertibilitás = Egyik valuta másikra való átválthatósága állami korlátozás nélkül. Árfolyam = Egyik ország fizetőeszközeinek piaci ára egy másik ország pénznemében kifejezve.

Árfolyam változása 1.) Árfolyam emelkedés (leértékelődés, gyengülés) = Több forintot kell adni a külföldi fizetőeszköz egy egységéért. Exportnak kedvez. 2.) Árfolyam csökkenés (felértékelődés, erősödés) = Kevesebb forintot kell adni a külföldi fizetőeszköz egy egységéért. Importnak kedvez.

Árfolyamváltozás okai: = Alapvetően a valuta iránti kereslet és kínálat változása okozza az árfolyam ingadozását. - Ezt kiválthatják: ☻kamatlábak változása ☻spekuláció ☻piaci szereplők várakozásai

Árfolyam típusai 1.)Vételi = Amin a bank megveszi az adott pénznem egy egységét. 2.)Eladási = Amin a bank eladja az adott pénznem egy egységét.

Feladatok 1.)Melyik országnak van a világon a legnagyobb devizakészlete? 2.)Hány valutanév létezik a világon? 3.)Hogyan jelölik a különböző valutákat ? 4.)Konvertibilis-e a forint? 5.)Honnan tudjuk hogy egy adott napon mennyi valamely valuta/deviza árfolyama? 6.)MNB-től ki/mi vásárolhat valutát/devizát? 7.)Nemzetközi forgalomban mely valutákat használják leginkább?

Megoldások 1.) Kína 2.) Kb. 60,azonosság esetén a váltópénz alapján tudnak tájékozódni. 3.) Ország neve+ fizetőeszköz neve rövidítve. 4.) Igen, de nem teljes a konvertibilitása. Magyarországon szabadon lehet bármennyi külföldi fizetőeszközt vásárolni. 5.) MNB minden nap közli. 6.) Csak kereskedelmi bankok,magánszemélyek nem. 7.) USD, japán jen, svájci frank, euró

Az euró = Az EU közös pénze, fizetőeszköze 2002. január 1-től. Csak a Maastricht- i kritériumoknak megfelelő országok tartoznak az eurozónához, azaz használhatják az eurót. Magyarország 2004-től EU tag, de nem része az eurozónának. Euró előnyei: - megszűnnek a pénzváltási gondok - csökkenek a kamatos kockázatok - olcsóbb lesz a vállalkozások finonszírozása - egyszerűsödik a külkereskedelem - pozitívan hat az idegenforgalomra - gazdasági növekedést serkenti

Infláció, defláció, stagfláció

Film az inflációról

Az infláció = Az általános árszínvonal tartós emelkedése. Árszínvonal: fogyasztói kosárba sorolt termékek és szolgáltatások árainak súlyozott átlaga. Inflációs ráta: infláció mérésére szolgál. Adott év árszínvonalának változását osztják az előző évi árszínvonallal és szorozzák százzal. P1 – Po x 100 = …. % Po

Az infláció típusai mértéke szerint: 1.) kúszó (mérsékelt, alacsony) egyszámjegyű (10% alatti) gazdaság kiszámítható 2.) vágtató (magas) Kétszámjegyű (10 – 100 % ) gazdaság instabillá válik megnő nemesfémek/ingatlanok iránti kereslet 3.) hiper három vagy még több számjegyű (magasabb mint 100 %) gazdasági válság és/vagy háború idején gazdaságot szétzilálja előtérbe kerül a barter radikális reform megfékezési módok új pénz bevezetése

Az infláció típusai okai szerint: 1.) Keresleti =változatlan kínálat mellett megnő a kereslet. okai 1.Fogyasztók későbbi áremelkedéstől 2.Vállalkozások későbbi jó profit- tartanak =Előrehozzák a vásárlásaikat. kilátásokat látnak =Megnő a be- ruházási kedv 2. Kínálati = Változatlan kereslet mellett csökken a kínálat 1.Vállalkozásoknak nőnek a költségeik 2.Munakvállalók azért harcolnak ki (pl. bérköltség)=csökken a kínálat = béremelést, mert inflációt akarják túlkereslet (áruhiány). kompenzálni, valamint növekedésétől tartanak.

Defláció = Az általános árszínvonal tartós csökkenése. Nem feltétlenül pozitív jelenség. Lakosság visszafogja a keresletét és növeli megtakarításaikat árszínvonal tovább csökken kínálat, beruházások csökkenek foglalkoztatottság csökken

Stagfláció = Minimális gazdasági növekedés melletti magas infláció. Hazánkban rendszerváltás utáni időszakban volt jellemző.

Infláció hatása Nyertesei Vesztesei - adósok - hitelezők vagyonukat - vagyonukat ingatlanban, pénzben aranyban, tartók műkincsben - fix jövedelmű tartók munkavállalók