K ÖZIGAZGATÁSI REFORMOK A KORMÁNYZÁS JELES NAPJAI MPTT éves vándorgyűlése Május 30-31, Kolozsvár Pálné Kovács Ilona, PTE BTK Politikai Tanulmányok Tanszék

T ÉMAVÁLASZTÁS A reformok egymásba érnek, nem „jeles napok” Az irány cikk-cakkos Az eredmények értékelése elmarad Minden reform megrázkódtatás a kormányzati rendszer ( s persze az érintettek) számára Értjük-e, mi, miért történik?

A REFORMOK KÜLSŐ MOTIVÁCIÓJA : A KORMÁNYZÁS SZÁMÍT Neoliberalizmus- NPM „hagyatéka” a kormányzással szembeni elvárások standardizálása A kormányzási modellek, politikai értékek helyett (mellett) a teljesítmény értékelése Az ország teljesítménye és kormányzása közötti összefüggés (Világbank-Kaufmann, UN, OECD, Bertelsmann, EU) Indikátorok (<300)

A REFORMOK BELSŐ MOTIVÁCIÓI Rendszerbe épített tanulás, alkalmazkodás (közpolitika tudománya) pl. német, francia, angolszász, skandináv országok Mintakövetés, forrásabszorpció (kelet-közép- európai országok) Belső politikai feszültségek, verseny kezelésének eszköze- mediterrán Mindenütt hat a politikai környezet (szavazatmaximalizálás, népszerűtlenség kerülése, 2007, Levin)

R EFORMOK TÍPUSAI Gyökeres, sokkszerű vs. kislépéses (Lindblom) inkrementalista Iniciáló vs. válaszoló Totális vs. részleges Funkcionális vs. strukturális Sikeres vs. sikertelen Bottom up-top down

R EFORMOK ÉS A TUDOMÁNY A tudomány mozgatja, szolgálja, értékeli (nem mindegy, hogy milyen szervezeti, szektorális helyzetből, és „intellektuális modell szerint, Wallace, 2007) A szakmai és politikai szempontok soha nem fedik egymást A tudomány inkább a diagnózissal és ideál tipikus javaslatokkal foglalkozik A politika a célok kijelölésével A folyamat megtervezése elhanyagolt mindkét oldalról (vannak kivételek: pl. Németország, kísérletek Skandináviában, szakirodalmi tételek, de inkább public policy, NPM jellegűek)

D ECENTRALIZÁCIÓ ÉS „ JÓ ” KORMÁNYZÁS ( DECENTRALIZÁCIÓS REFORMOK ) Decentralizáció közgazdasági elméletei (Oates, Tiebout, spill over, public choice, laboratórium föderalizmus, fiskális föd. stb.) Később jelenik meg a kritériumok között: glokalizáció, regionalizmus Gazdasági (teljesítmény, versenyképesség) és demokrácia szempontok együttesen (UN, 2007) Kevés és ellentmondásos empirikus evidencia (Saito, 2011) Mégis a decentralizáció elsősorban demokrácia (hatalommegosztási, legitimációs) kritérium (Gold Report, 2008, UN Habitat, 2007 )

T ERÜLETI REFORMOK Divatos, ahogy a közpolitikákat az időbeliség után/mellett a tér egyre inkább áthatja- place- based policy, rescaling Jellemzően strukturális (integratív) Jellemzően hatalom újraosztási, decentralizációs célú Egyik legkomplexebb reform-típus, az amúgy is a komplexitással küzdő közpolitikában

D ECENTRALIZÁCIÓ, MINT POLITIKAI ÉRTÉK Ö NKORMÁNYZATI AUTONÓMIA - FELFOGÁSOK Közösségi gyökerek, helyi felhatalmazás- polgárközelség Demokrácia iskolája Hatalommegosztási dimenzió Többszintű kormányzás Szubszidiaritás, horizontalizmus Konfliktus konténer/pufferzóna „Helyi állam” Szolgáltatás-szervező üzem Maga a probléma

D ECENTRALIZÁCÓ – MINT HATÉKONY KORMÁNYZÁSI „ TECHNOLÓGIA ”, Új intézményi közgazdaságtan, public choice: költség-hatékonysági, méretgazdaságossági megfontolások (közszolgáltatások, gazdaságfejlesztés): „governance matters”, Közpolitikai elemzések tudománya (de nem politikamentes, Stone): holizmus, következmények, hasznosság, demokrácia (Nelson, 2003) Mérési törekvések Decentralizációs index

D ECENTRALIZÁCIÓ ÉRTÉKELÉSEK / ELŐNYÖK VS. HÁTRÁNYOK 1993, Begg 2002, Linder 2004, Barlow 2009, Müller, decentr.index +Több információ +Célzottabb policy +Helyi erőforrások mozgósítása +Helyi mozgástér +Jobb alkalmazkodás +Egészséges verseny +Helyi választás lehetősége +Flexibilitás +Elszámoltathat óság +Legitimáció, részvétel +Identitás, bizalom +Hatékony forrásallokáció - Méretgazdasá- gosság, infláció, államadósság ( Saito, 2011 ) - Méltányosság - Szakértelem Korrupció (Treisman, 2007)

OTKA K (A DECENTRALIZÁCIÓ BIZTOSÍTÉKAI M AGYARORSZÁGON ) Értékkötöttség: európai kihívás+útfüggőség+ideológiai akcentusok, kormányzati pozíció)- H1. a mintaválasztás és az útfüggőség paradoxona Szakmai megalapozottság: milyen szempontokat, kik és hogyan érvényesítettek H2. többnyire hiányzott vagy részleges volt Kontextualitás: függő (politikai kultúra, kormányzási környezet) és független (térszerkezet, gazdasági- társadalmi, kulturális feltételek) változók: H3. a célok inkompatibilitása Reformkapacitás: szervezeti, személyi, eljárási feltételek H4. tervezetlenség, erős ellenállási pontok, nem stabil politikai akarat

A KORMÁNYOK ÖNSZÁNTUKBÓL RITKÁN DECENTRALIZÁLNAK Azonosítani kell a mozgatóerőket (nem a kormány, nem a pártok, nem a központi szint) Azonosítani kell a vétópontokat (bürokrácia, kliensek, pozícióikban veszélyeztetettek, Knill 1999) Erősíteni a reformkapacitásokat ( tudomány, közpolitika elemző háttér, szervezetbe-folyamatba épített reformok, tanulási képesség) Gyűjteni, értékelni a decentralizáció/centralizáció közvetlen következményeit „Átpolitizálni” a területi reformokat- eladni a polgár számára Nem csak igazgatástudományi, hanem politikatudományi kihívások, nagy az adósság!