Egészségügy, magánegészségügy, biztosításügy makrogazdasági szempontjai Prof. Dr. Bod Péter Ákos, tanszékvezető egyetemi tanár Gazdaságpolitikai Tanszék,

Az előadások a következő témára: "Egészségügy, magánegészségügy, biztosításügy makrogazdasági szempontjai Prof. Dr. Bod Péter Ákos, tanszékvezető egyetemi tanár Gazdaságpolitikai Tanszék,"— Előadás másolata:

1 Egészségügy, magánegészségügy, biztosításügy makrogazdasági szempontjai Prof. Dr. Bod Péter Ákos, tanszékvezető egyetemi tanár Gazdaságpolitikai Tanszék, Budapesti Corvinus Egyetem s Kempinski Hotel 2013. Január 25. petera.bod@uni-corvinus.hu

2 Témacsokrok A magyar gazdaság állapota és kilátásai A magánvállalkozások társadalmi, politikai megítélése Az öngondoskodás mint érték: a pénzügyi közvetítő rendszer szerepe

3 Reálgazdasági konvergencia a KKE térségben (a GDP/fő relatív szintje vásárlóerő-paritáson; EU15=100%) Forrás: Neményi -Obláth

4 Az egészségügyi ellátás fő finanszírozási típusainak megoszlása OECD országokban 2009-es adatok. OECD Health Data 2011

5

6 A magyar makropálya néhány (aggasztó) következménye A lassú gazdasági növekedés nagy kulturális, pénzügyi, munkaerőpiaci nyitottság mellett migrációs hatással jár; a társadalombiztosítási rendszerek fenntarthatóságát gyengíti, társadalmi konfliktust élez, populizmust erősít

7 Európai vélekedés a vállalkozóról: respektáljuk, nem szeretjük Eurobarometer 2012

8 Mi szeretnél lenni: alkalmazott (ma inkább, mint 3 éve)

9 A vállalkozók megítélése Európában nem rosszabb, mint a szakértelmiségé

10 Mi szeretne lenni: vállalkozó vagy alkalmazott (EU és Magyarország)

11 Kormánypolitikák Európában: szégyenlős privatizálás az egészségügyben A ‘technikailag már lehetséges – pénzügyileg még (már) nem”: az ellentmondás éleződni fog, őszinte kitárgyalását gátolja a PC és a PP (politikai populizmus). Éppen ezek hajtják valójában a privatizációs folyamatot: ne az államnak kelljen állást foglalni méltányosság dolgában. EU – lassú intézményi és jogi harmonizációs folyamat: tendenciájában gyengíti az egészségügy korábbi államközpontúságát. EU Directive 24/2011 on the application of patients’ rights in cross-border healthcare.

12 A magyar gazdaságpolitikai viszonyulás az egészségügyi ágazathoz A korábbi politikák korrekciója/tagadásaként más az államfelfogás: aktív („neo-weberiánus”) állam (ám gyakran mikromenedzsel, pl. a fejlesztési irányok kijelölésében, az oktatási szerkezet alakításában) Az anyagi ágazatok preferálása, bizalmatlanság a pénzügyi közvetítőkkel szemben („spekuláció, eltőzsdézés”) Jogias, szabályozói kormányzati attitűd: következményeiben nem kedvez a kis magánvállalatnak A kormányszerkezet nehezíti fontos szakterületek szempontjainak kormányszintű ütköztetését (így a folyamat kevésbé transzparens)

13 A gazdasági és a politikai folyamatok néhány következménye A jövedelmi és vagyoni egyenlőtlenségek nőnek: tovább strukturálódnak az egészségüggyel kapcsolatos igények, fizetési képességek A pénzügyi válság maga és a válságkezelés ‘zajos’ gyakorlata a megtakarítási ráta növekedéséhez, az öngondoskodás erősödéséhez vezetett. A családi/helyi kötődések jelentősége nő; a generációk viselkedési jegyei erősen eltérnek, foglalkozási rétegek karrierstratégiái különböznek

14 A magyar egészségügyi magánvállalkozások kínálati oldala A magánszolgáltatás terjed, de a piacról nincs hiteles adat A prevenció, rekreáció támogatás a SZÉP kártya feladata lesz A biztosítók érdeklődése nő, de óvatosak (okkal) A banki nézőpont: az egészségügyi magánvállalkozó jó adottságú ügyfél, a kórház vagy önkormányzat kevésbé az. Ezen a téren is: koncentrációs folyamatnak kellene bekövetkezni (méretgazdaságosság miatt); fontosabb lesz az együttműködési és hálózatosodási képesség