BERZSENYI DÁNIEL FŐISKOLA EURÓPA TANULMÁNYOK EGYETEMI SZAK Európai Politikák szakirány 2005/06 tanév első félév Kurzus címe: Közlekedéspolitika és az EU-csatlakozás Negyedik óra Az 1996-os Magyar Közlekedéspolitika és előzményei

Az előző óra összefoglalása A hazai közlekedéspolitika múltjából: 1848, 1968 A hazai közlekedés elmúlt félszázadáról A közlekedéspolitika előkészítése Stratégiai főirányok Részletes célok, feladatok meghatározása Logisztika (kimaradt az ágazatoknál)

Az előző óra összefoglalása: A hazai közúthálózatokról és az autópályákról A országos közlekedéshálózat rétegei: alsóbbrendű, főhálózati és gyorsforgalmi utak. Mindegyik réteg be kell borítsa az országot, eltérő funkciókat elégítenek ki (nem csak „ráhordó elem”) Rendre: falvakat köt össze, ill. városokat, ill. régiókat Új funkciókhoz új struktúra tartozik: főutak esetében ez kialakult, a gyorsforgalmi hálózatnál egyelőre nem. Pedig csak ilyenkor van alkalom új struktúra kialakítására, a meglévő hálózatok struktúrája gyakorlatilag nem változtatható (pálya-függés).

A hazai közlekedéspolitika múltjából 1848 Széchenyi – Budapest szerepe, a közlekedés szerepe

„ Hazánkban a közlekedések ügyét a véletlen vezette eddig. Egyes hatóságoknak, jobbadán pedig azokban egyes egyéniségeknek tevékenysége állított ugyan elő az ország némelly vidékein jó utakat: de azok iránya, fentartása, használhatósága mindig egyéniségek nézeteitül, s erélyétül függött. Hány példa van, hogy egyes vidékek közlekedési állapotát egy tisztváltozás felforgatta, vagy a kereskedelmi mozgásnak egy alispán uj vonalt mutatott ki. Illy állásban rendszeres összeköttetésrül, országos fővonalakrul szó sem lehetett; mert rendszerünkbül folyólag csak helyhatósági utaink lehettek, az ország, s annak érdeke képviselve nem volt.” Grof Széchenyi István: Javaslat a magyar közlekedési ügy rendezésérül. Pozsony január 25-dikén 1848.

A hazai közlekedéspolitika múltjából 1968 közlekedéspolitika Előtte 1963/64 közlekedési csőd –Infrastruktúra fejlesztés elmaradása, erőltetett iparosítás mellett a tartalékok felélése –A fejlődés trendvonala, Újjáépítési periódus vége (Jánossy Ferenc) –Nem a kapacitások feltűnően alacsonyak, hanem az igények feltűnően magasak! (Major Iván) Nyomott tarifák, közlekedésre késztetés (ipartelepítés, közigazgatás, iskola, foglalkoztatáspolitika) –1968 új gazdasági mechanizmus, új szelek, remények – gyors kiábrándulással

A hazai közlekedéspolitika múltjából 1968 közlekedéspolitika (Csanádi György) –Közlekedés = szállítás (a magánautózás magánügy) –Beleavatkozni a munkamegosztás kialakításába –A vasút rekonstrukciója, a korszerű vasút megteremtése –A közúti szállítás komplex fejlesztése (úthálózat, közúti járműállomány, kiszolgáló létesítmények) –A reformmal együtt lelassult a végrehajtása 1980-as évek „önfinanszírozó vasút –Teherszállítás jövedelméből fedezni a személyszállítás veszteségeit

Az Európai Unió A közös közlekedéspolitika felé (1992) EU (EK) 1992 előtt –nincs integrált közlekedéspolitika, kiragadott alágazati célok (hajótérfogat-selejtezés, pihenőidő, repülésbiztonság stb.) fő motívum a versenyszabályozás EU CTP 1992 Egységes hálózat az egységes piachoz –integrált közlekedéspolitika – de egyrétegű (nemzetközi szint) –intermodalitás, interoperabilitás =>, free access, corridor, TEN-T single market Helyzetkép a 90-es évekből: az EU és Mo közlekedési jellemzőinek összehasonlítása. ( forg/GDP, átkm, baleset, modal split -25év év)

A hazai közlekedéspolitika múltjából 1990-es évek: helyzetkép –Adottságok földrajzi fekvés, topográfia, vízi közlekedés, „medence” helyzet vs. „átjáróház” szerep –Fejlettség-elmaradottság posta, ivóvíz, vasút-villamosítottság, közút-ellátottság, járműpark és vasút minősége stb. –Államszocialista modell speciális következményei telefon, határállomások sűrűsége, centralizált kereskedelem és fizikai hálózatok nyomott árak, gerjesztett túlkereslet, fenntartás elhanyagolása, szerkezeti és területi központosítás Új helyzet: rendszerváltás, piacgazdaság, EU

A hazai közlekedéspolitika múltjából 1996 Közlekedéspolitika

A hazai közlekedéspolitika múltjából 1996 Közlekedéspolitika –Öt stratégiai főirány

A hazai közlekedéspolitika múltjából 1996 Közlekedéspolitika –Öt stratégiai főirány –Az Európai Unióba való integrálódás elősegítése

A hazai közlekedéspolitika múltjából 1996 Közlekedéspolitika –Öt stratégiai főirány –Az Európai Unióba való integrálódás elősegítése –A szomszédos országokkal való együttműködés elősegítése

A hazai közlekedéspolitika múltjából 1996 Közlekedéspolitika –Öt stratégiai főirány –Az Európai Unióba való integrálódás elősegítése –A szomszédos országokkal való együttműködés elősegítése –Az ország kiegyensúlyozottabb térségi fejlődésének az elősegítése

A hazai közlekedéspolitika múltjából 1996 Közlekedéspolitika –Öt stratégiai főirány –Az Európai Unióba való integrálódás elősegítése –A szomszédos országokkal való együttműködés elősegítése –Az ország kiegyensúlyozottabb térségi fejlődésének az elősegítése –Az emberi élet és a környezet védelme

A hazai közlekedéspolitika múltjából 1996 Közlekedéspolitika –Öt stratégiai főirány –Az Európai Unióba való integrálódás elősegítése –A szomszédos országokkal való együttműködés elősegítése –Az ország kiegyensúlyozottabb térségi fejlődésének az elősegítése –Az emberi élet és a környezet védelme –Hatékony, piackonform közlekedésszabályozás

A hazai közlekedéspolitika múltjából 1996 Közlekedéspolitika –Öt stratégiai főirány –Az Európai Unióba való integrálódás elősegítése –A szomszédos országokkal való együttműködés elősegítése –Az ország kiegyensúlyozottabb térségi fejlődésének az elősegítése –Az emberi élet és a környezet védelme –Hatékony, piackonform közlekedésszabályozás

A hazai közlekedéspolitika múltjából 1996 Közlekedéspolitika A főirányok lebontása –Hálózat, jármű, szolgáltatás, szabályozás, humánpolitika, közlekedésbiztonság –Alágazati fejlesztési főirányok –Megvalósíthatóság, finanszírozás 1. főirány 2. főirány 3. főirány 4. főirány 5. főirány Infra-hálózat, járművek Forgalom, szolgáltatás Szabályozás, humánpolitika

Helyzetkép a hazai közlekedés alágazatairól 1997 EU csatlakozás szempontjából áttekintés Alágazatok –Idegenforgalom –Logisztika és kombinált fuvarozás –Vasút –Belvízi hajózás –Légiforgalom –Közúti közlekedés –Városi közlekedés –Posta –Távközlés-hírközlés –Vízgazdálkodás

Helyzetkép a hazai (közlekedés) alágazatairól Idegenforgalom (1) a piramisnak nem lehet csak a csúcsát megszerezni nki if – belföldi if – szabadidő-kultúra (2) Mo 2-3 % a nemzetközi turistaforgalomból 3-4 % o a nemzetközi turizmus bevételeiből Nem nagyobb tömeget kell idehívni, hanem az abszorpciós képességet kell javítani, akár kevesebb forgalomból több bevételt szerezni.

Helyzetkép a hazai közlekedés alágazatairól Logisztika és kombinált fuvarozás

Logisztika: az üzemen belüli anyagmozgatás + szállítások Lényege: „ami nincs a fejedben, az a lábadban…” Készletezés – (alapanyag helyett késztermék) Raktározás – hiánygazdálkodás ellenszeréből / integrálódás a termelési-elosztási folyamatba Logisztika – szervezés, nemcsak „logisztikai központ” a 11/13 LK sok; ráadásul centrális rendszerre települt, Nagytétény, Soroksár, Csepel? Sopron? kinek előnyös? (pl. orosz piacok elérése) Kombinált fuvarozás – rola, roro, nem-kísért a korszerű, vasút/szekér helyett tgk, km felett rentábilis, - nálunk ez:export-import-tranzit. Logisztika és kombinált fuvarozás

Qui prodest?

Logisztika és kombinált fuvarozás BILK

Logisztika és kombinált fuvarozás

Helyzetkép a hazai közlekedés alágazatairól Logisztika és kombinált fuvarozás

A hazai logisztikai kapacitások ráépülnek arra a hibás, egyközpontú rendszerre, amit a főútvonalak ma kijelölnek, és amit a jelenlegi fejlesztések tovább fokoznak. Ezzel a fővárosba koncentrálunk olyan kapacitásokat, melyek részben inkább a nyugati és a keleti országrész központjában (Székesfehérvár ill. Szolnok térségében) fejthetne ki hasznos térségfejlesztő hatást. Vajon a logisztikai központok mennyire segítik elő az áruforgalomnak a vasútra terelését, illetve mennyiben éppen átveszik a hagyományos vasúti rendező-pályaudvarok szerepét és azokat váltják fel közúti rendező-pályaudvari funkciókkal, de ezzel éppen elősegítve az áruszállítás további közút felé áramlását? Logisztika és kombinált fuvarozás

A repülő halak esete Tina Petersen – Lise Drewes Nielsen (2004) Fresh salmon from Norway to Japan – a case study of a global supply chain. World Transport Policy and Practice, Vol. 40, No. 3, pp FLUX – Centre for Transport Research, Roskilde University, Denmark Logisztika és kombinált fuvarozás

Tina Petersen –Lise Drewes Nielsen (2004) Fresh salmon from Norway to Japan – a case study of a global supply chain. World Transport Policy and Practice, Vol. 40, No. 3, pp

Logisztika és kombinált fuvarozás Tina Petersen –Lise Drewes Nielsen (2004) Fresh salmon from Norway to Japan – a case study of a global supply chain. World Transport Policy and Practice, Vol. 40, No. 3, pp

Logisztika és kombinált fuvarozás Tina Petersen –Lise Drewes Nielsen (2004) Fresh salmon from Norway to Japan – a case study of a global supply chain. World Transport Policy and Practice, Vol. 40, No. 3, pp

BERZSENYI DÁNIEL FŐISKOLA EURÓPA TANULMÁNYOK EGYETEMI SZAK Európai Politikák szakirány 2005/06 tanév első félév Kurzus címe: Közlekedéspolitika és az EU-csatlakozás Negyedik óra VÉGE Az 1996-os Magyar Közlekedéspolitika és előzményei