OPTIKAI LENCSÉK 40. Leképezés domború tükörrel és szórólencsével

A lencsék fogalma, fajtái Az optikai lencsék a legegyszerűbb fénytörésen alapuló leképezési eszközök. Fajtái: a domború és a homorú lencse. optikai középpont optikai tengely A továbbiakban vékony lencsékkel foglalkozunk.

A domború lencse F fókuszpont (F) A párhuzamos nyaláb a domború lencsén való áthaladás után összetartó nyaláb lesz, ezért nevezik a domború lencsét gyűjtőlencsének.

A homorú lencse fókuszpont (F) F A párhuzamos nyaláb a homorú lencsén való áthaladás után széttartó nyaláb lesz, ezért a homorú lencsét szórólencsének nevezik.

A megtört fénysugár a fókuszponton halad keresztül. 1. Az optikai tengellyel párhuzamosan beeső fénysugár gyűjtőlencse esetén 2F F O A megtört fénysugár a fókuszponton halad keresztül.

2. A fókuszponton át beeső fénysugár gyűjtőlencse esetén A megtört fénysugár az optikai tengellyel párhuzamosan halad tovább.

3. Az optikai középponton át beeső fénysugár gyűjtőlencse esetén A fénysugár irányváltoztatás nélkül halad át a lencsén.

A gyűjtőlencse képalkotása a fókusztávolságon belüli tárgyról A keletkezett kép: egyenes állású nagyított látszólagos

A gyűjtőlencse képalkotása a fókuszpontban elhelyezett tárgyról 2. Sugármenet nincs! 2F F O F 2F A megtört sugarak és azok meghosszabbításai sem találkoznak, ezért a fókuszpontban elhelyezett tárgyról nem keletkezik kép.

A gyűjtőlencse képalkotása az egyszeres és kétszeres fókusztávolság között levő tárgyról A keletkezett kép: fordított nagyított valódi

A gyűjtőlencse képalkotása a kétszeres fókusztávolságban elhelyezett tárgyról A keletkezett kép: fordított állású azonos nagyságú valódi

A gyűjtőlencse képalkotása a kétszeres fókusztávolságon kívül elhelyezett tárgyról A keletkezett kép: fordított állású kicsinyített valódi

A szórólencse képalkotása 2F F O F 2F A keletkezett kép mindig: egyenes állású kicsinyített látszólagos

A vékonylencsék leképezési törvénye, a nagyítás képtávolság (k) tárgy (T) 2F F O F 2F kép (K) tárgytávolság (t) fókusztávolság (f) A leképezési törvény: A nagyítás: t 1 k f   T K t k N 

A dioptria A lencse jellemzője a fénytörő képessége, a dioptria: f 1 D  A fókusztávolságot méterben kell mérni.

Az emberi szem A retinán keletkezett kép: fordított állású retina pupilla látóideg szemlencse A retinán keletkezett kép: fordított állású kicsinyített valódi

Az emberi szem képalkotása A tárgynak a szemlencse kétszeres fókusztávolságán kívül kell lenni, mert ekkor keletkezik kicsinyített, valódi kép. A túl közeli tárgyakat ezért nem láthatjuk élesen. 2F F O k+t

A leggyakoribb szembetegségek a távollátás a rövidlátás Az optikai lencsék legősibb felhasználása az emberi látást segítő optikai eszközök alkalmazása.

A távollátás Távollátáskor a kép a retina mögött keletkezik. Javítása gyűjtőlencsével.

A rövidlátás Rövidlátáskor a kép a retina előtt keletkezik. Javítása szórólencsével.

A távcső A távcső (teleszkóp) a távoli tárgyak megfigyelésére szolgál, mert megnöveli a tárgyak látószögét. Fajtái: a Kepler-távcső a földi távcső a Galilei-távcső a binokuláris távcső

A Kepler-távcső A Kepler-távcső vagy csillagászati távcső látószögnövelő eszköz, mely a távoli tárgyakról fordított képet ad. okulár távoli csillagok objektív a csillagok képei

A Galilei-távcső Hollandiai mintára Galilei távcsövet épített, mely lehetővé tette az égbolt soha nem látott jelenségeinek észlelését, így a Hold felszínének, a Tejútrendszer szerkezetének vizsgálatát. A távcső objektívje gyűjtő-, okulárja szórólencse, a kelet-kezett kép egyenes állású. A távcső megnöveli a tárgy látószögét hasonlóan, mint a Kepler-távcső . Galilei távcsövei

Mi a lényeges különbség a Kepler-féle és a Galilei-féle távcső között? Az okulárban van a különbség. A Galilei-féle távcső ugyanis negatív, egytagú okulárral rendelkezik, a kép egyenes állású. A Kepler-féle távcső pedig egytagú pozitív okulárral állít elő fordított állású képet amellyel nagyobb látómező érhető el.

Galileo Galilei (Pisa, 1564. február 15. – Arcetri, 1642. január 8.) Felfedezte a Hold krátereit, a Jupiter négy holdját, a Vénusz fázisváltozásait. Rájött, hogy ezek a holdak keringenek az égitest körül, mivel néha ideiglenesen eltűnnek. A kijelentés ellentétes volt a geocentrikus világképpel szemben, aminek a középpontjában a Föld van, és minden más körülötte kering. A Szaturnusz gyűrűit is ő észlelte először,Galilei volt az első azok közül, akik napfoltokat figyeltek meg. Ő volt az első, aki hegyeket és krátereket vélt felfedezni a Holdon, amire a felszínen látható fény-árnyék mintákból következtetett. Ezen megfigyelései segítségével közelítőleg meg is becsülte a hegységek magasságát. Majd arra a következtetésre jutott, hogy a Hold „durva és egyenetlen, csakúgy, mint a Föld felszíne maga” és nem tökéletes gömb, mint ahogy Arisztotelész hirdette. Galilei távcsövével megállapította, hogy a szabad szemmel folytonosnak látszó Tejút csillagok sokaságából áll.