A globalizáció

Mi a globalizáció? A világ kultúrájának, gazdaságának és infrastruktúrájának integrációja és demokratizálódása, amely a transznacionális beruházások, az információs és kommunikációs technológiák gyors elterjedése, és a szabad piacnak a lokális, regionális és nemzetgazdaságokra gyakorolt hatása révén megy végbe.

Mi a globalizáció? A globalizáció, mint fogalom, egyesülést, eggyé válást, valamilyen, a maga belső elvei alapján kialakított egységes felépítettség létrejöttét jelenti. A globalizáció fogalom alatt elsősorban a világ gazdasági rendszereinek összefonódási folyamatát értjük. A globalizáció államtani oldalról nemzetközi integrációt, szabványosodást jelent, mind a gazdaság szereplőire, mind az állampolgárokra nézve.

A globalizáció kialakulása Mivel a globalizációt tekinthetjük a globalizációs folyamatok gyűjtőneveként, így ezen folyamatok kialakulásától beszélhetünk róla. Ilyen folyamatok lehetnek: az ipar kialakulása az infrastruktúra fejlődése az internet elterjedése, az angol nyelv világnyelvvé válása (kulturális globalizáció)   Ebből következik, hogy nem lehet egy pontos évszámot generálni a globalizáció kialakulásához.

A globalizáció következményei Előnyei: A globalizáció hatásai sokrétűek. A globalizáció erősíti a funkcionális és transznacionális kapcsolatokat, valamint sokoldalú együttműködési hálózatok kialakítását a világgazdaságban. Ösztönzi bizonyos normák, szabályok, tevékenységek és intézmények hasonlóvá vagy azonossá válását különböző országokban és térségekben. Segítette a gazdasági transznacionalizálódás a magyar gazdaság modernizálódását, fejlődését is. Az Egyesült Államok, a nyugat-európai országok, Japán és más, iparilag fejlett országok, Kelet- és Dél-Ázsia egyes államai, a tőkeerős vállalatok, mindenekelőtt a transznacionális társaságok, a rugalmasan alkalmazkodni képes kis- és középvállalatok, a kutatás és fejlesztés (K+F) terén élen járók, a nemzetközi pénzvilág hatalmasságai, a magasan képzett munkaerő a folyamatok fő haszonélvezői.

A globalizáció következményei Hátrányai: A transznacionális társaságok által közvetített szerkezeti és szervezeti változások, a liberalizálás, a műszaki fejlődés és a verseny egyes következményei, különösen azokban az országokban, amelyek nem voltak képesek belső gazdasági problémáik megfelelő kezelésére, növelték a szegénységet, az egyenlőtlenségeket, gyengítették a nemzeti intézményeket, még nehezebb helyzetbe hozták az alacsony hatékonyságú állami szektort, illetve az ott dolgozókat, s általában a nehezen alkalmazkodó vállalatokat. A világ nagy térségei közül az említett változások különösen súlyos problémákat okozott Afrikában, Latin-Amerikában, a volt szocialista országok többségében. A nemzetköziesedés és a globalizáció folyamata hozzájárult a jövedelemelosztás egyenlőtlenségének növekedéséhez nemzetközi méretekben, s az államok keretei között is.

A fogyasztási szokások megváltozása A fogyasztási  szokások  globalizálódásában  nagy szerepet játszott a tömegkommunikáció. Jelentősen meggyorsult, tömegméretűvé és globálissá vált a nemzetközi információáramlás. Az életstílus, a fogyasztási szokások közeledtek azokhoz a nemzetközi formákhoz, amelyeket a tömegkommunikáció és a globalizálódó kiskereskedelmi, szuper- és hipermarkethálózatok közvetítenek. Ezek korábban először a lakosság magasabb jövedelmű rétegeihez jutottak el. A globalizálódott tömegkommunikáció révén azonban igen széles rétegek fogyasztási szokásait lehet befolyásolni a fejlett ipari országok tömegkultúrájának olcsó termékei, a globális hirdetési kampányok és az internet segítségével.

A fogyasztási szokások megváltozása

A globalizáció fokának mérése A Kearney-féle globalizációs index négy pillére a globalizáció négy területét veszi nagyító alá, majd összegez: Gazdasági globalizáció: meghatározó mutatói az exportált és importált áruk és szolgáltatások aránya a GDP-hez képest, valamint a hazai és világpiaci árak konvergenciája Pénzügyi globalizáció: külföldrõl és külföldre irányuló tõkebefektetések és jövedelmek áramlása a GDP arányában Személyes kapcsolatok globalizációja: külföldrõl érkezõk és külföldre utazók aránya az ország népességéhez viszonyítva. Egy fõre esõ nemzetközi telefonhívások percei. Külföldi átutalások aránya a GDP-hez képest Technológiai globalizáció: az internethasználók, hostok és a biztonságos szerverek számának egy fõre vetített adatai.

A globalizáció-ellenes mozgalmak Céljuk: Vélekedésük szerint a jelenlegi gazdasági globalizáció a gazdag országokat szolgálja, egyre vagyonosabbá teszi őket, miközben a fejlődő országok nem, vagy alig profitálnak csak belőle, még jobban lemaradnak. Eközben tönkremegy a környezet, sérülnek az emberi jogok, lokális válságok robbanhatnak ki a transznacionális vállalatok tevékenysége folytán. A folyamatot szerintük irányító szervezetek a Világkereskedelmi Szervezet (WTO), a Világbank, és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) pedig antidemokratikusak, nem elszámoltathatóak, és vezetőik érdekeit szolgálják. A radikálisabbak szerint a kapitalizmus úgy ahogy van rossz, és el kellene törölni.