E BERHARD J ÜNGEL (1934- ) TEOLÓGIAI NÉZETEI „A mi Ratzingerünk”

J ÜNGEL ÉLETÉNEK FONTOSABB ADATAI Szül dec.5 Magdeburg- nem vallásos családból Az NDK körülményei között nőtt fel (szigorú sztálinista típusú diktatúra) teológiai tanulmányokba kezd az Evangéliumi Egyház Naumburg an der Saale-i Szemináriumában Egyházi Főiskola Kelet Berlinben Basel, Zürich (illegálisan Karl Barth, Gerhard Ebeling és Martin Heidegger tanítványa) teológiai abszolutórium doktorálás „Paulus und Jesus” a disszertáció címe lelkésszé szentelik

A „Sprachenkonvikt” vezetője Kelet Berlinben, előbb az Újszövetség majd a Dogmatika professzora A Zürichi Egyetem Rendszeres Teológia és Dogmatörténet professzora Tübingeni Egyetem professzora a Rendszeres Teológiai és Vallásfilozófiai Tanszéken, a Hermeneutikai Intézet vezetője Jüngel Professor emeritus lesz Richard von Weizsäcker: „A Jüngel, ő a mi Ratzingerünk”

F ONTOSABB MŰVEI Paulus und Jesus Die Ursprung der Analogie bei Parmanides und Heraklit 1965-Gottes Sein ist im Werden. Verantwortliche Rede vom Sein Gottes bei Karl Barth, eine Paraphrase 1977-Gott als Geheimnis der Welt. Zur Begründung der Theologie des Gekreuzigten im Streit zwischen Theismus und Atheismus Wertlose Wahrheit. Zur Identität und Relevanz des christlichen Glaubens 1998-Das Evangelium von der Rechtfertigung des Gottlosen als Zentrum des christlichen Glaubens

J ÜNGEL TEOLÓGIAI NÉZETEI Disszertációja: páli megigazulástan és a szinoptikusok teológiájának kutatása Közös a két tanítás nyelvi jellege- „nyelvi esemény” (Sprachereignis) A gondolatot Ernst Fuchs-tól kölcsönzi A szóban megtörténik az esemény IGE Az IGE a közös alap, melyben a dogmatika és egzegézis széttartó szálai egybefutnak

Gottes Sein ist im Werden Barth istentanának parafrázisa „Isten számunkra megnyilatkozó léte” = „Isten önmagában való léte” Isten- kontingencia- végesség- szenvedés Kérdés: Miképpen szenvedhet Isten ebben az elgondolásban

G OTT ALS G EHEIMNIS DER W ELT „Isten, mint a világ titka” Az istentan máig leghatásosabb nagymonográfiája Két alapvonal: A. Istenismeret és emberi szubjektum megismerési kategóriái B. Isten tulajdonságai és trinitárius tette Következtetés: Isten = „Titok”

K RISZTOLÓGIA Kulcsszó az azonosulás Isten a kereszten szenvedő Jézussal azonosítja önmagát Immanens és ökonomikus Szentháromság közötti különbségtétel erősen jelentkezik Atya LélekFiú Immanens Opera ad intra Ökonomikus Opera ad extra

Az ún. újkalcedoni tanítás, amely Krisztus kettős természetére vonatkoztatva azt a kérdést taglalja, hogy a két természet önálló, vagy nem önálló lényeg szerint létezik. Az újkalcedoniak felfogásában csak a Szentháromság önálló hüposztázis szerint létező, de a személyek a Trinitáshoz viszonyítva enhüposztatikusan léteznek Anhüposztázia- önálló lényeg szerinti lét Enhüposztázia- A két természet szoros összetartozása (Bizánci Leontinosz). Jézus már az anyaméhben is, mint a testet öltött Logosz létezett

Jézus „léte az Isten uralmát hirdető tettben” volt Jézus Léte EnhüposztátikusAnhüposztátikus Jézus a Logosz létmódjában jelenik meg történetileg Isten országának hirdetése által jelentkezik történetileg

I STENTAN Isten- szenvedés- halál Isten a halát is beemeli önön létébe úgy, hogy aza lét egy sajátos formája lesz Isten legbelső létének lényege a szeretet Isten: ÖNMEGVALÓSÍTÁS AZ ÖNMEGTAGADÁS SZABAD TETTÉBEN Isten Önmegvalósítás Kereszt= Isten önmegtagadás önmegvalósítása Önmegtagadás

A NTROPOLÓGIA Krisztológikus antropológia Krisztus a mi helyünkön és TELJESSÉGGEL a mi helyünkön Ez kötelez a cselekvésre A „dignitas aliena”= Az ember méltóságát ISTEN SZEMÉLYT MEGIGAZÍTÓ IGÉJE adja

T HEOLOGIA N ATURALIS Barth tanítványaként nem vallja a természeti teológiát, de a TERMÉSZET TEOLÓGIÁJÁT igen Különbségtétel: A.) VALÓSÁG B.) LEHETŐSÉG A természet, nem az empirikus valóság, hanem a lehetőség, ami benne rejlik A Kijelentés „kritikus komparastivusza” a természetet új fénybe állítja

T HEOLOGIA N ATURALIS Hagyományos nézet Természet Kijelentés Jüngel felfogása Természet Kijelentés Értelmezési kulcs

NYELVELMÉLET- T EOLÓGIAI NY ELVHASZNÁLAT Létezik-e a teológiának saját nyelve? Jüngel előíró és nem leíró Ellentétben áll az angolszász nyelvfilozófia nézeteivel Wittgenstein: szójátékok elvét nem alkalmazza ISTENRŐL VALÓ BESZÉD= emberileg strukturált rendszer ISTENRŐL VALÓ BESZÉD = nem Isten teremtése Emberi alkotásként metaforákat és analógiákat használ

A teológia nyelve nem merev rendszer- „léte” a beszélés folyamatában „lesz” Isten léte a leszben... Példázatok: Mindkettő együtt van jelen Jézus beszédeiben Elsődleges valóságtartalom Másodlagos valóságtartalom

Isten a világ TITKA olyan értelemben, hogy nem egy néma titok, hanem egy kijelentett, a Jézus szavaiban nyilvánvalóvá lett titok, a minket megszólító Isten TETTE és TITKA ISTEN TETT TITOK Emberi nyelvhasználat ezt a titkot próbálja a tettekből megfogalmazhatóan megragadni