Várakozások munkanélküliség és gazdaságpolitika A Phillips-görbe monetarista magyarázata

Rövid és hosszú távú Philips görbék   Un u 2

A rövidtávú görbék az inflációs várakozásokban térnek el egymástól A keynesiánus modellben a várakozások mindig szubjektív módon alakulnak ki (irracionálisak?). A várakozások közelebb állnak a megérzésekhez, és reményekhez, mint a matematikához. Friedman szerint a várakozások mindenkor adottak Adaptív várakozások

Adaptív várakozások   Ha λ nő a hamarabb igazodik

A rövid és hosszú táv különbségének magyarázata Információs aszimmetria van a háztartások és vállalatok között: Vállalatok a tényleges árszínvonal alapján alakítják ki a keresletet Háztartások a várt árszínvonal alapján a kínálatot

Milton Friedman magyarázata Adaptív árszínvonal-várakozások: Grafikus ábrázolás: a) kezdeti időpontban, b) különböző időpontokban.

Milton Friedman magyarázata: a kiinduló helyzet munkapiaci egyensúly x

Adott munkakereslet és munkakínálat melletti egyensúly. Pénzmennyiség nő → árszínvonal emelkedés. Először az csak a munkaadók reagálnak (munkakereslet eltolódik jobbra). A következő időszakban korrigálják a munkavállalók a várakozásokat De a kilengések után visszatér az eredeti foglalkoztatási nagysághoz Tehát az árszínvonal növekedésével a munkanélküliség a természetes ráta alá csökken, de kis kilengés után (árvárakozások fokozatos kiigazodása után) visszatér oda.

Milton Friedman magyarázata x

Következtetések A valóságban megfigyelhető munkanélküliség még tökéletes piacok esetén is értelmezhető és magyarázható – véletlen, külső hatásokkal, a gazdasági szereplők (egy csoportjának) nem a helyzetnek megfelelő várakozásaival. Van hatása a gazdaságpolitikai beavatkozásnak, de hatása csak rövid ideig tart, utána újra kialakul a korábbi munkapiaci helyzet (természetes munkanélküliség) – de magasabb infláció mellett. Az állam által generált inflációt letörni csak a munkanélküliség árán lehet restriktív politikával

Példa Egy gazdaság Phillips-görbéje a következő egyenlettel írható le: A) Határozza meg a munkanélküliség természetes rátáját! B) gazdasági szereplők az inflációs várakozásokat a következőképpen képezik: A kezdeti időszakban (t=0), a gazdasági szereplők 4%-os (0,04) inflációt várnak, a tényleges azonban 6 %. Ha a jegybank a 6%-os (0,06) munkanélküliség fenntartására törekszik, hány százalékponttal kellene növelnie az inflációs rátát a t=1 időszakról a t=2 időszakra?

Megoldás

A Phillips-görbe és az Okun-törvény Phillips-görbe: kapcsolat inflációs ráta és munkanélküliségi ráta között  természetes munkanélküliségi ráta Okun-törvény: a munkanélküliségi ráta egy százalékpontos megváltoztatása (a természetes munkanélküliségi rátához képest) a a jövedelem x százalékpontos módosulását (a potenciális kibocsátáshoz képest) igényel

.  

Politikai konjunktúraciklus Alapvetően az időinkonzisztencián alapul Az időinkonzisztencia lényege az, hogy ha valamely döntés bejelentése és megvalósítása közötti időben a helyzet változott, akkor az a racionális viselkedés, ha az eredeti döntést már nem hajtják végre. Pl. választások előtt adócsökkentés beígérése, majd a választás megnyerése után racionális nem megvalósítani.

Politikai konjunktúraciklus A kormányok az időinkonzisztenciákat rendszeresen kihasználják. Ezek okozzák a konjunktúra ciklusokat, amelyeket úgy tudunk megfigyelni, hogy a választásokhoz mérjük a gazdasági teljesítményt. Megfigyelhető, hogy a választások előtti évben a jövedelem növekszik, illetve más gazdasági mutatók is kedvezően alakulnak, a választások után pedig a helyzet romlása figyelhető meg.

Különböző modellek Opportunista modellek: abból indulunk ki, hogy a politikus elsődleges célja az újraválasztása. Nincs ideológiai alapja a viselkedésnek, a cél a hatalomban maradás. Nordhaus modellje ilyen Partizán modellek: a politikusok bizonyos ideológiai értékhez kötődnek, így beszélünk jobb és bal oldali politikusokról, akik kormányzati pozícióba kerülve más-más gazdaságpolitikai koncepciót valósítanak meg.

A gazdaságpolitika által okozott ciklus elemzése Valamely országban a hatalmon lévő kormány (egyik) elsődleges célja az újraválasztása. Ennek érdekében a következő választások előtti időszakban a minél alacsonyabb munkanélküliségi ráta elérésére törekszik, hogy szavazóinak táborát növelje. A Phillips-görbe alapján az alacsony munkanélküliségi rátáért a növekvő infláció árát kell fizetni. Amennyiben a kormány győz, a következő években antiinflációs politikát kell folytatni, ami viszont a munkanélküliségi ráta növekedését vonja maga után.

. Az Új Politikai Gazdaságtan irányzatára jellemző - megközelítés, amely tehát a kormányt (a politikusokat) nem elsősorban a közjót szolgáló intézményként fogja fel, hanem a többi gazdasági szereplőhöz hasonlóan saját érdekeit racionálisan követő állami szervezetnek (egyéneknek) tekinti, végső soron a racionális gazdálkodás feltevését nem csak a magánszektorra értelmezi, hanem az államra is kiterjeszti.

William Nordhaus modellje  

Megszerkeszthető az i-edik szavazónak a t-edik időszakra vonatkozó választási függvénye. Értéke +1 ha a kormányra szavaz, -1 ha az ellenzékre és 0 ha nem megy el szavazni

Ezeket az egyéni választási függvényeket aggregálva megkapjuk a társadalmi választási függvényt

A gazdasági szereplők nemcsak a választás napján tapasztalható munkanélküliségi ráta és inflációs ráta alapján döntenek arról, kit támogatják szavazataikkal, hanem az előző választások óta eltelt időszak egészét vesznek figyelembe. Minél távolabb valamelyik korábbi időpont, annál kevesebb súllyal szerepel a mostani döntésben. A társadalmi választási függvényből levezethetők az azonos szavazatot biztosító isovote-görbék Különböző szavazatszám természetesen különböző görbéket jelent A magasabb munkanélküliségi ráta és inflációs ráta a jólét csökkenését és ezen keresztül a szavazatszám csökkenését is jelenti, ezért az origótól távolabban fekvő görbék rosszabb választási eredményt reprezentálnak

Isovote-görbék: azonos szavazatszámot eredményező görbék

Tulajdonságaik Negatív meredekségűek: ha a munkanélküliségi ráta csökken, akkor azonos választási eredményt csak a korábbinál magasabb inflációs ráta mellett valósulhat meg Konkávak: minél jobban csökken az inflációs ráta, annál kisebb mértékben nőhet a munkanélküliségi ráta

A modell másik oldala a korlátozó feltétel, az inflációs várakozásokkal kiegészítette Phillips-görbe. Minél nagyobbak az inflációs várakozások, annál nagyobb lesz az inflációs ráta változatlan munkanélküliségi ráta mellett. A görbe felfelé tolódik

. A kormány által követendő gazdaságpolitika most olyan Phillips-görbére való ráállás, amely a maximális szavazatszámot biztosit Azt Phillips-görbét kell megtalálnia, amely a lehető legalacsonyabban fekvő választási közömbösségi görbét érinti. Az így meghatározott optimális helyzet egyben azt is jelenti, hogy a munkanélküliségi ráta és inflációs ráta kombinációja a választók többsége számára (51%) elfogadható.

Arról kell gondoskodni, hogy a választás előtt a munkanélküliség alacsony legyen( A pont ). Ez növeli az inflációs várakozásokat, a Philips görbe felfelé tolódik ( 1-es nyíl ) Ez persze csökkentené a szavazatszámokat, de ez most nem számít, nincs választás. A kormánynak tehát csökkentenie kell az inflációs várakozásokat (3-as nyíl ), azaz előtte kénytelen a Philips görbét lefelé tolni, ekkor viszont a munkanélküliség nő (2-es nyíl ) majd a választások előtt újra csökkenti a munkanélküliségi rátát (4-es nyíl ).

A politikai konjunktúraciklus % Négy év Infláció Munkanélküliség Idő