Átfogó méhnyakrák megelőzési program Magyarországon Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Nógrád Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Átfogó méhnyakrák megelőzési program Magyarországon HPV elleni oltás bevezetése Prevalencia: Az adott betegségben szenvedők aránya a teljes népességhez viszonyítva Incidencia: adott időszak alatt újonnan diagnosztizált esetek száma Bertókné Tamás Renáta NMKH NSZSZ NMÁK ülés 2014.09.25.

A méhnyakrák globális probléma A fiatal (15-45 éves) nők második leggyakoribb daganatos megbetegedése Évente 530 000 új eset és 250 000 elvesztett élet

A méhnyakrák Magyarországon Hazánkban 2008 és 2012 között évente átlagosan 1500 új méhnyakrákos megbetegedést diagnosztizáltak. A betegség – ha időben felfedezik – gyógyítható, mégis 2008 és 2012 között Magyarországon évente átlagosan 450 nő halt meg méhnyakrák következtében Nem kellene meghalni, ellenben a kissejtes tüdőrákban illik meghalni

A méhnyakrák Nógrád megyében 2001 és 2012 között 279 nőnél diagnosztizáltak megyénkben méhnyakrákot (Rákregiszter) és 114 nő halt meg méhnyakrák következtében (KSH). A betegség csúcsa a 40-45 éves korsztályban van

Méhnyak – portio cervix uteri Összeköttetés a méh és a „külvilág” között Biztosítja a spermiumok útját a méhüregbe Nyáktermelés révén védelmi funkciót tölt be A méhnyak hüvelyi felszínét többrétegű laphám borítja, a nyakcsatornát beteg hengerhám béleli. Alhám és a hengerhám találkozásánál található az átmeneti zóna, ami a kóros hámelváltozások keletkezése számára kitüntetett terület, innen indul leggyakrabban a rosszindulatú elváltozás

A méhnyak megbetegedési formái Sérülések Gyulladásos megbetegedések Fertőző betegségek Jóindulatú daganatok Rosszindulatú daganatok

A méhnyakrák 10-15 év alatt lassan fejlődik ki Hosszú ideig tünetmentes Panaszokat csak előrehaladott állapotban okoz Korai stádiumban felfedezve nagyon jól gyógyítható

A méhnyakrák kialakulását elősegítő kockázati tényezők Genetikai tényezők Dohányzás Egészségtelen életmód Stressz Az immunrendszer csökkent működése Szájon át szedett fogamzásgátlók folyamatos, tartós – öt évet meghaladó – használata Többszöri terhesség Korán kezdett aktív szexuális élet A szexuális partnerek gyakori váltogatása A testhigiénia elhanyagolása A HPV rákkeltő variánsának tartós jelenléte a szervezetben Általános és specifikus tényezők, amelyek együttható kockázati tényezőként szerepelnek A HPV fontos etiológiai tényező a méhnyakrák esetében

A méhnyakrák háttere A méhnyakrákos megbetegedések közel 100 %-a igazoltan összefügg a Humán Papilloma Vírus (HPV) okozta fertőzéssel.

Human papilloma vírus (HPV) Néhány, a világon szétszórtan előforduló ritka HPV-variáns jelenlétét kimutatták a legalább 12 000 éve elszigetelt közösségekben élő dél-amerikai indiánoknál is. Ez a megfigyelés azt a feltevést támasztja alá, hogy a papillomavírus már az emberi faj kialakulásakor megjelent, mielőtt az egyes etnikai csoportok szétváltak volna.

Human papilloma vírus (HPV) Több mint 130 típusát sikerült azonosítani Kizárólag embereket betegít meg Szexuális úton vagy direkt kontaktussal fertőz A szexuális életet élő nők kb. 80 %-a átvészeli élete során a fertőzést Bőrön és nyálkahártyán okoz elváltozást Kóros sejtburjánzást eredményezhet

Human papilloma vírus (HPV) Daganatot okozó képességük alapján három HPV csoportot különböztetünk meg Alacsony kockázatú típusok (Low-Risk) LR: 6,11 – genitális szemölcsök 90%-áért felelős Nem azonosított, vagy átmeneti kockázatú típusok (NA) NA: 2,3,7… Magas rizikójú típusok (High-Risk) HR: 16, 18 – méhnyakrák 70%-áért felelős HR. 31,33,35,39…

HPV fertőzés lefolyása Alacsony kockázatú típusok (pl:6,11) Genitális (nemi szerveken) megjelenő szemölcsök Spontán gyógyulás Kezelés és gyógyulás Magas kockázatú onkogén (rákkeltő) típusok (pl:16,18) Átmeneti fertőzés Tartós fertőzés Genitális lézió RÁK Az egészséges immunrendszer képes megsemmisíteni a fertőzést és megakadályozni a megbetegedsét. Ha a fertőzés tartós, az immunrendszer pedig gyenge, avírus örökítőanyaga be tud épülni a gazdasejt DNS megváltoztatva ezzel annak szerkezetét– kóros sejtburjánzást előidézve

Mit tehetünk? Az egyén és a társadalom felelőssége is fontos felelőssége Egészséges életmód Monogáma párkapcsolat

Egyéni felelősségvállalás Egészséges életmód Megfelelő táplálkozás Mozgás, Dohányzás és túlzott alkoholfogyasztás mellőzése Megfelelő testi higiéné Monogám párkapcsolat Oltás igénybevétele Szűrővizsgálatokon való részvétel

Korai felismerés – szűrés Átfogó méhnyakrák- megelőzési program Magyarországon Megelőzés – oltás Korai felismerés – szűrés

Megelőzés – oltás A humán papillomavírus – HPV elleni védőoltás kötelezően felajánlandó, választható védőoltásként bekerült a magyar védőoltási rendszerbe. 2014 őszétől azok a lányok, akik betöltötték a 12. életévüket és 2014 szeptemberében kezdik meg az általános iskola 7. osztályát önkéntes alapon, térítésmentesen kaphatják meg a védőoltást (2014 októberben és 2015 áprilisban) iskolai kampányoltás keretében. Két komponensű vakcinák a magas kockázatú 16,18 –as onkogén vírusok ellen adnak védettséget Az oltás az említett típusú vírusok egyik burokfehérjéjét tartalmazzák, amelyek ellen az emberri szervezet nagy mennyiségű ellenanyagot képes termelni a védettség 2 hét alatt kialakul, a 2. oldal megerősítés gyanánt szolgál

A kampány célja országosan a 80 %-os átoltottság elérése Bevontuk az iskola-egészségügyi szolgálatokat a szervezés és a tájékoztatás folyamatába Tájékoztattuk a jogosult lányokat és a szülőket az oltás lehetőségéről és az oltással kapcsolatos tudnivalókról Átadtuk az írásos tájékoztatókat és beleegyező nyilatkozatokat Szülőértekezleteken részletes információval szolgáltunk az oltásról, tisztáztuk a még nyitott kérdéseket Bevontuk a médiát a minél szélesebb körű, hiteles tájékoztatás érdekében

Oltás bevezetésének korai tapasztalatai 156 intézmény 937 fő jogosult 773 fő igényli 134 nem igényli 30 nem nyilatkozott 156/33 intézményben 100% az oltást igénylők aránya 1 intézményben nem kéri senki az oltást

Korai felismerés – szűrés A tünet- és panaszmentes nők időről időre megismételt vizsgálata Cél a betegség minél koraibb stádiumban történő felismerése és a szükséges kezelés megkezdése, csökkentve ezzel a betegségből eredő halálozást Nőgyógyászok 18 éves kortól, illetve a nemi élet megkezdésétől kezdve évente ajánlják a vizsgálatot Népegészségügyi szűrés keretében 25 év felett 3 évente

Lehetőségek a szűrésre Nógrád megyében Védőnői Méhnyakszűrő Program (VMP) 14 védőnőnél 25 településen elérhető 2014 végén újabb 11 védőnőnél 18 településen lesz lehetőség szűrés igénybevételére Népegészségügyi célú méhnyakszűrés 3 évente történő megszólítás, mozgósítás Nőgyógyászati szakrendelésen, valamint magán nőgyógyásznál elvégeztethető szűrés 2015 25 védőnő 43 települé

Köszönöm a figyelmet!