A földrajzi övezetesség

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Természetismeret 6. - az előző évben tanultuk
Advertisements

Földrajz 7. Az előző évben tanultuk
ÉGHAJLATI ÉS FÖLDRAJZI ÖVEZETESSÉG
Időjárás, éghajlat.
Meleg mérsékelt öv Mediterrán terület.
Élet a tundrán.
AZ ÉGHAJLATOT KIALAKÍTÓ TÉNYEZŐK
A Föld élővilága 1.) Trópusi esőerdők
A száraz kontinentális terület
A földrajzi övezetesség (Az éghajlati övek)
III. Anyag és energia áthelyeződési folyamatok az óceán-légkör rendszerben A nagy földi légkörzés.
Monszun szélrendszerek és tengeráramlások
AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDŐ ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI
AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDŐ ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI
AZ ÉGHAJLATTAN FOGALMA, TÁRGYA, MÓDSZEREI
A mérsékelt övezet (folytatás).
A mérsékelt övezet 1..
Hideg övezet és a függőleges övezetesség
A belső és a külső erők párharca
Az általános légkörzés
A tundrától a trópusokig
Babay-Bognár Krisztina
A forró (trópusi) övezet jellemzése
Időszakosan változó és helyi szelek
A hideg övezet.
Természetföldrajzi övezetesség
Trópusok időjárását meghatározó folyamatok
Leíró éghajlattan.
ZONÁLIS SIVATAGOK = száraz éghajlatú terület, ahol a lehulló csapadék mennyisége (ált. 250 mm/év) nem elegendő a párolgás pótlására.
Egyenlítői öv Mindennapos esők öve.
A világ szubtrópusi monszun területei
Meleg mérsékelt öv Mediterrán terület.
Átmeneti öv.
Hideg mérsékelt öv Tajga éghajlat.
Éghajlat, klíma „Az életközösségekre, szupraindividuális rendszerekre ható kényszerfeltételek egy csoportja” WMO def.: az éghajlati rendszer által véges.
A Föld légköre és éghajlata
Sarkköri öv.
MONSZUNOK.
NEMZETI TANKÖNYVKIADÓ Panoráma sorozat
A légkör földrajza A légnyomás és a szél.
A monszun szélrendszer
Éghajlattan összefoglalása
( pl. a 4 évszak időjárása minden évben hasonlóan alakul)
Nagy földi légkörzés.
( pl. a 4 évszak időjárása minden évben hasonlóan alakul)
A leghidegebb mérsékelt öv
Trópusi sivatagok.
Mérsékelt övi biomok 2. Lombhullató erdő 1..
Szavannák.
Trópusi esőerdők Éghajlat elemei, éghajlati övezetek, biomok kialakulása, forró égöv biomjainak területi elhelyezkedése, növények, állatok, kcsh, alkalmazkodás,
Szubtrópusok: kemény- és babérlombú erdők
Füves puszták.
Forró övezet – egyenlítői öv
Az idő Folyamatosan változik. Fő jellemzői: Napsugárzás,
Mi az éghajlat? A Föld fontos éghajlatai. Klíma… Az éghajlat vagy klíma (ógörög κλίμα, klima) valamely hely vagy földrajzi táj hosszú távra jellemző.
Hőmérséklet Likker Erika Zsuzsanna. A hőmérséklet mérésére hőmérőt használunk. Minden kontinensnek megvan a saját hő tulajdonsága és környezettipusa:
Hideg mérsékelt öv Tajga éghajlat.
Valódi mérsékelt öv. Általános jellemzők Széles sávban húzódik óceántól óceánig A nyugati szél határozza meg. Fontos az óceánoktól való távolság 4 évszak.
Időjárás - éghajlat.
Amerika éghajlata.
Mérsékelt övezet Nincs merőleges delelés Minden nap felkel/lenyugszik a Nap Nyugati szél uralma 4 évszak Felosztás: 1. Meleg mérsékelt öv – 15-20C évi.
A földrajzi övezetesség (Az éghajlati övek). Éghajlat alakító tényez ő k Éghajlati övek kialakulása főbb okai: Éghajlati övek kialakulása főbb okai: A.
25. ÉGHAJLAT.
Európa éghajlata, vízrajza, élővilága
9. SZERBIA ÉGHAJLATA.
Forró övezet Földrajz VII. évfolyam.
24. AZ IDŐJÁRÁS.
19. AZ ÉGHAJLATI ELEMEK.
Amerika éghajlata.
A földrajzi övezetesség
Előadás másolata:

A földrajzi övezetesség

Az övezetesség Földünk jellemzői mindenütt különbözőek felszín, domborzat éghajlat vízrajz talaj élővilág ezen tulajdonságok övezetes elrendeződést mutatnak közöttük összefüggés van – Vaszilij Dokucsajev ismerte fel – ez az összefüggő övezetes elrendeződés a földrajzi övezetesség

Az éghajlati övezetesség éghajlat – egy adott terület időjárásainak átlaga és annak szabályszerű ismétlődése (nagyjából állandó – ld. klímaváltozás) kialakítói Egyenlítőtől való távolság (napsugárzás, hőmérséklet) óceánoktól való távolság (csapadék) domborzat (hőmérséklet, csapadék, légnyomás, szél) módosítói kontinensek, tengerek eloszlása szélrendszerek tengeráramlások felszín anyaga, élővilág ember

A szoláris éghajlati övek napsugarak hajlásszöge alapján három zóna különíthető el forró öv – É.sz. 23,5˚- D.sz. 23,5˚ napsugarak hajlásszöge lehet 90 fok, a nappal hossza 12 +- 1,5 óra – egész évben magas hőmérséklet mérséklet öv – É.sz. 23,5˚-É.sz. 66,5˚ és D. sz. 23,5˚-D.sz. 66,5˚ napsugarak hajlásszöge 0-90 fok, nappal hossza 0-24 óra, de minden nap felkel és lenyugszik a nap – a hőmérséklet ingadozó hideg öve – É.sz. 66,5˚-É.sz. 90˚ és D.sz. 66,5˚- D.sz. 90˚ napsugarak hajlásszöge alacsony (max. 45 fok), nem minden nap kel fel a nap – hőmérséklet egész évben alacsony

A valódi éghajlati övek A szoláris övezeteket a helyi tényezők módosítják – valódi éghajlati övek (övezetek) az éghajlati öveken belül különböztethetők meg az éghajlatok hőmérséklet értékei, járása csapadék értékei, járása légnyomásadatok és szélrendszerek

Az éghajlati diagram

Az éghajlat jellemzése a diagram alapján A hőmérsékleti adatok alapján: Mekkora a havi maximum- és minimum-hőmérséklet? (leolvasás) Mekkora a fagymentes időszak hossza? (leolvasás) Mekkora az évi közepes hőingás? (számolás) Mekkora az évi középhőmérséklet? (számolás) Vannak-e évszakok, ha igen, hány? (következtetés)

A csapadék adatok alapján: Van-e kifejezetten száraz vagy esős évszak? (leolvasás) Ha van, milyen hosszú?Hogyan köszönt be? (leolvasás) Hány csapadékmaximum van és mikor? (leolvasás) Mennyi az évi csapadékmennyiség? (számolás) Következtess! Milyen a természetes növényzet és állatvilág? Milyen a talaj? Milyen a vízháztartás? Milyen a vízjárás? Milyen a felszínformálás?

A forró öv jellemzése elhelyezkedése uralkodó szélrendszer a passzát Egyenlítő és térítők között Amerika, Afrika, Ázsia, Ausztrália uralkodó szélrendszer a passzát tengeráramlások befolyásoló szerepe a hideg áramlások esetén jelentős négy további övre tagolható egyenlítői átmeneti térítői trópusi monszun

Az egyenlítői éghajlat elhelyezkedése Amazonas-medence Orinoco-medence amerikai földhíd Kongó-medence Délkelet-Ázsia

Az egyenlítői éghajlat jellemzése egész évben egyenletesen magas hőmérséklet (25-28˚C) minden hónapban bőséges csapadék, két maximummal (90 fokos beesési szög) – 2500 mm minden napos esők öve egyetlen évszak vízháztartás – csapadék > párolgás – bővizű, egyenletes vízjárású folyók gazdag élővilág magas faj- és egyedszám trópusi esőerdő trópusi laterit talaj (kilúgozott vörösföld) erős mállás (leöblítés, csuszamlások)

A szavanna éghajlat elhelyezkedése Amerika Afrika Ausztrália

A szavanna éghajlat jellemzése egész évben magas hőmérséklet ingadozással (25-35˚C) bőséges csapadék, de egyenetlen eloszlásban (500-1500 mm) két évszak – száraz forró és nedves meleg csapadék és párolgás viszonya évszakosan változó egyenetlen vízjárású folyók uralkodó szél a passzát (változó irányú) gazdag élővilág – erdős-füves területek szavannatalaj felszínformálás évszakosan változik – mállás és aprózódás

A trópusi sivatagi éghajlat elhelyezkedés térítők mentén – belső szárazföldi területek hideg tengeráramlás mellett tengerparton uralkodnak a leszálló légáramlatok Amerika, Afrika, Ázsia, Ausztrália

A trópusi sivatagi éghajlat jellemzése egész évben magas hőmérséklet kis ingadozással (25-35˚C), de nagy napi hőingás nincs csapadék egyetlen évszak – száraz forró időszakos folyók uralkodó szél a passzát leszálló ága szegényes élővilág sivatagi váztalaj felszínformálás: aprózódás + szél

A trópusi monszun éghajlat elhelyezkedés térítők mentén – óceánhoz közeli területek évszakosan változó irányú szél (passzát-monszun) Afrika, Ázsia

A trópusi monszun éghajlat jellemzése egész évben magas hőmérséklet kis ingadozással (25-35˚C) csapadék mennyisége nagyon nagy, eloszlása egyenetlen – nagyon nedves és száraz évszak erősen ingadozó vízjárású folyók uralkodó szél a monszun szavanna jellegű élővilág, emberi átalakítással trópusi vörösföld felszínformálás: aprózódás + szél