Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A földrajzi övezetesség (Az éghajlati övek). Éghajlat alakító tényez ő k Éghajlati övek kialakulása főbb okai: Éghajlati övek kialakulása főbb okai: A.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A földrajzi övezetesség (Az éghajlati övek). Éghajlat alakító tényez ő k Éghajlati övek kialakulása főbb okai: Éghajlati övek kialakulása főbb okai: A."— Előadás másolata:

1 A földrajzi övezetesség (Az éghajlati övek)

2 Éghajlat alakító tényez ő k Éghajlati övek kialakulása főbb okai: Éghajlati övek kialakulása főbb okai: A Nap sugárzó energiája és a földrajzi szélesség. A Nap sugárzó energiája és a földrajzi szélesség. A földfelszín anyaga A földfelszín anyaga A domborzat és a tengerszint feletti magasság A domborzat és a tengerszint feletti magasság Éghajlat: valamely helynek az átlagos időjárása. Éghajlat: valamely helynek az átlagos időjárása.

3 Földrajzi övezetesség Két féle övezetességet különböztethetünk meg: Vízszintes övezetesség: Vízszintes övezetesség: Övek Övek Területek Területek Vidékek Vidékek Nyugat-keleti irányban húzódnak végig a kontinensen Nyugat-keleti irányban húzódnak végig a kontinensen Függőleges övezetesség: Függőleges övezetesség: Hegységek, hegyvonulatok esetében beszélhetünk függőleges övezetességről, ahol a magasság növekedésével változik az ‘éghajlat’. Ezt hegyvidéki éghajlatnak nevezzük. Hegységek, hegyvonulatok esetében beszélhetünk függőleges övezetességről, ahol a magasság növekedésével változik az ‘éghajlat’. Ezt hegyvidéki éghajlatnak nevezzük. A függőleges övezetesség nem függ a földrajzi helyzettől, pusztán a tengerszint feletti magasságtól. A függőleges övezetesség nem függ a földrajzi helyzettől, pusztán a tengerszint feletti magasságtól.

4 Földrajzi övezetek 1.Forró öv: egyenlítői éghajlat átmeneti (szavanna, sztepp) éghajlat trópusi sivatagi éghajlat 2.Mérsékelt öv: szubtrópusi (mediterrán, monszun) éghajlat óceáni éghajlat nedves kontinentális éghajlat száraz kontinentális éghajlat mérsékelt övi sivatagi éghajlat szubarktikus (tajga) éghajlat 3.Hideg öv: tundra éghajlat állandóan fagyos éghajlat 4.Hegyvidéki éghajlat

5 A forró (trópusi) övezet Jellemzők: Északi és déli szélesség 30. fok között terül el ( a Ráktérítő és a Baktérítő között). Északi és déli szélesség 30. fok között terül el ( a Ráktérítő és a Baktérítő között). Poláris határát a tengeráramlások módosítják. A kontinensek nyugati oldalán a hideg áramlások az övet összeszűkítik, míg a keleti oldalukon a meleg tengeráramlások kiszélesítik. Poláris határát a tengeráramlások módosítják. A kontinensek nyugati oldalán a hideg áramlások az övet összeszűkítik, míg a keleti oldalukon a meleg tengeráramlások kiszélesítik. Nagy a napsugarak hajlásszöge (egész évben, délben közel 90°) Nagy a napsugarak hajlásszöge (egész évben, délben közel 90°) Évi középhőmérséklet 20 o C-nál magasabb Évi középhőmérséklet 20 o C-nál magasabb Évi közepes hőingás kicsi Évi közepes hőingás kicsi Három fő éghajlatra osztjuk: Három fő éghajlatra osztjuk: egyenlítői éghajlat egyenlítői éghajlat átmeneti (szavanna) átmeneti (szavanna) éghajlat térítői (trópusi sivatagi) térítői (trópusi sivatagi) éghajlat

6 Az egyenlít ő i éghajlat

7 Jellemzők az éghajlatra: A 10. és 20. szélességi fok között, az Egyenlítő mentén alakul ki. A 10. és 20. szélességi fok között, az Egyenlítő mentén alakul ki. Magas az évi középhőmérséklet, 25-27 °C Magas az évi középhőmérséklet, 25-27 °C Nagyon kicsi évi közepes hőingás: max. 2,5 °C Nagyon kicsi évi közepes hőingás: max. 2,5 °C Állandó felszálló légmozgás  sok és egyenletes csapadék: évi mennyisége 1500 mm felett van. Állandó felszálló légmozgás  sok és egyenletes csapadék: évi mennyisége 1500 mm felett van. A csapadék évi járása alapján ezt az éghajlatot kétszakaszos esőzónának is nevezik. A csapadék évi járása alapján ezt az éghajlatot kétszakaszos esőzónának is nevezik. Egyetlen évszak Egyetlen évszak Fülledt, párás levegő. A relatív páratartalom 80-85% Fülledt, párás levegő. A relatív páratartalom 80-85% A folyók vízjárása egyenletes. A folyók vízjárása egyenletes. Természetes növénytakaró: trópusi esőerdő. Természetes növénytakaró: trópusi esőerdő. Talaj: laterit Talaj: laterit

8 Eurázsiában: Eurázsiában: Indonéz-szigetvilág Indonéz-szigetvilág Maláj-félsziget Maláj-félsziget Afrikában: Afrikában: Kongó-medence Kongó-medence Guineai-partvidék Guineai-partvidék Madagaszkár keleti fele Madagaszkár keleti fele Amerikában: Amerikában: Amazonas-medence Amazonas-medence Karib-szigetvilág (Jamaica, Hispaniola, Puerto Rico) Karib-szigetvilág (Jamaica, Hispaniola, Puerto Rico) Az egyenlítői éghajlat előfordulása:

9 A szavanna éghajlat

10 Élet a szavannák területén Két évszakot lehet megkülönböztetni. Ezeket a csapadék mennyisége alapján különíthetjük el: Két évszakot lehet megkülönböztetni. Ezeket a csapadék mennyisége alapján különíthetjük el: Esős évszak Esős évszak Száraz évszak Száraz évszak Évi középhőmérséklet 23-29 °C. Évi középhőmérséklet 23-29 °C. A napi hőingás esős évszakban kicsi, száraz évszakban nagyobb. Az évi hőingás a száraz évszak közeledtével nő. A napi hőingás esős évszakban kicsi, száraz évszakban nagyobb. Az évi hőingás a száraz évszak közeledtével nő. A forró övezet legsűrűbben lakott területei. A forró övezet legsűrűbben lakott területei. Jellemző talajtípus: laterit. Jellemző talajtípus: laterit. A csapadék mennyisége, ill. a száraz és nedves évszakok aránya alapján négy változatát különböztetjük meg: erdős-, fás-füves-,füves szavanna, és sztyepp. A csapadék mennyisége, ill. a száraz és nedves évszakok aránya alapján négy változatát különböztetjük meg: erdős-, fás-füves-,füves szavanna, és sztyepp.

11 A szavanna éghajlat előfordulása: Többek között… Amerikában: Amerikában: Yucatán-félsziget Yucatán-félsziget Orinoco-medence Orinoco-medence a Brazil-felföld déli és középső részén. a Brazil-felföld déli és középső részén. Afrikában: Afrikában: Kelet-afrikai-magasföldön Kelet-afrikai-magasföldön Szudánban Szudánban a Zambézi vízgyűjtő területén a Zambézi vízgyűjtő területén Nyugat-Madagaszkár Nyugat-Madagaszkár

12 A trópusi sivatagi éghajlat

13 Jellemz ő k A 20. és 30. szélességi fokok között, a térítőkörök mentén. A 20. és 30. szélességi fokok között, a térítőkörök mentén. Szelek: helyi szelek, mint számum, sirokki, gibli, harmattán. Szelek: helyi szelek, mint számum, sirokki, gibli, harmattán. Nincs összefüggő növényzete. Oázisok (arányuk elenyésző). Nincs összefüggő növényzete. Oázisok (arányuk elenyésző). A Föld legszárazabb éghajlata: A Föld legszárazabb éghajlata: 2 évszak: hűvös-száraz, forró-száraz (passzát leszálló ága) 2 évszak: hűvös-száraz, forró-száraz (passzát leszálló ága) Az évi középhőmérséklet magas Az évi középhőmérséklet magas Nagy napi hőingás (30-40 o C), éjszakai fagyok Nagy napi hőingás (30-40 o C), éjszakai fagyok Évi csapadékmennyiség kevesebb mint 250 mm. Évi csapadékmennyiség kevesebb mint 250 mm. Hűvös sivatagok: Hűvös sivatagok: a Baktérítő mentén a Baktérítő mentén Évi középhőmérséklet: 14-20 °C. Évi középhőmérséklet: 14-20 °C. Csapadék: ködszitálásból. Csapadék: ködszitálásból.

14 Időszakos folyók, sós tavak. Időszakos folyók, sós tavak. A terület nagy része lefolyástalan A terület nagy része lefolyástalan Sivatagi váztalajok Sivatagi váztalajok Felszínformálás: aprózódás: Felszínformálás: aprózódás: Homokbuckák, tanúhegyek, sziklatornyok Homokbuckák, tanúhegyek, sziklatornyok Kő-, homok-, kavics- és agyagsivatagok Kő-, homok-, kavics- és agyagsivatagok Előfordulásuk: Előfordulásuk: Forró sivatagok: Forró sivatagok: Szahara, Kalahári-sivatag, Nagy-Viktória-sivatag (Ausztrália). Szahara, Kalahári-sivatag, Nagy-Viktória-sivatag (Ausztrália). Hűvös sivatagok: Hűvös sivatagok: Namib-sivatag, Atacama-sivatag Namib-sivatag, Atacama-sivatag

15 A trópusi monszun éghajlat

16 Jellemzői A monszun kialakulását a kontinensek és az óceánok eltérő hőmérséklete határozza meg. Nyáron a tenger felől a szárazföld felé fúj, csapadékot hoz. Télen pedig a kontinens felől a tenger felé fúj, és ez száraz szél. A monszun szó az arab mausin-ból származik, ami évszakot jelent. A monszun kifejezés nem a csapadékra vonatkozik, hanem az évszakos szélirány-változásra. A monszun nem csak az indiai szubkontinensre jellemző, a Föld más részein is megtalálható pl.: Európában, Afrikában, Ausztráliában, az USA-ban és Chile nyugati partjainál. A leghíresebb monszun-terület India és Délkelet- Ázsia. Nyáron a kontinens levegője sokkal melegebb, mint a víz felszíne, ezért a levegő a víz felől a szárazföld felé áramlik. A nedves levegő és a kontinentális eredetű légtömegek találkozása idézi elő a bőséges csapadékot. Mivel az ott található hegyek és dombok emelő hatása is érvényesül, vannak helyek, ahol nagyon bőséges, 1000 mm-t is meghaladó csapadék hull. Télen ez az áramlás fordított, ez a száraz szél.

17 Szubtrópusi éghajlatok

18 Szubtrópusi monszun éghajlat

19 Jellemz ő k Éghajlatát a monszunszél szabályozza Éghajlatát a monszunszél szabályozza Nyáron az óceán felől fúj Nyáron az óceán felől fúj Télen a szárazföld felől Télen a szárazföld felől Hirtelen monszunváltás hurrikánok, orkánok, tájfunok Hirtelen monszunváltás hurrikánok, orkánok, tájfunok 3 évszak 3 évszak Száraz, napsütéses, enyhe tél Száraz, napsütéses, enyhe tél Rövid, forró, száraz tavasz Rövid, forró, száraz tavasz Fülledt, csapadékos, meleg nyár Fülledt, csapadékos, meleg nyár Természetes növénytakaró: szavanna, monszunerdő. Természetes növénytakaró: szavanna, monszunerdő. Ingadozó vízjárású folyók, nyári áradással. Ingadozó vízjárású folyók, nyári áradással. Természetes növénytakaró: babérlombú erdő (babérfa, páfrányfenyő, araukária, mocsári ciprus). Természetes növénytakaró: babérlombú erdő (babérfa, páfrányfenyő, araukária, mocsári ciprus). Vörös- és sárgaföld (kevés humusztartalommal). Vörös- és sárgaföld (kevés humusztartalommal).

20 Egyenlőtlen csapadékeloszlás, folyók áradása. Egyenlőtlen csapadékeloszlás, folyók áradása. Felszínformálás: aprózódás (télen), mállás (nyáron) Felszínformálás: aprózódás (télen), mállás (nyáron) Szél, folyók Szél, folyók

21 A mediterrán éghajlat

22 Jellemzői A 30. és 45. fokok között A 30. és 45. fokok között Évi hőingás a Földközi-tenger környékén nagy, másutt, hideg tengeráramlatoktól érintett területeken kisebb (San Francisco). Évi hőingás a Földközi-tenger környékén nagy, másutt, hideg tengeráramlatoktól érintett területeken kisebb (San Francisco). Nyár: passzát leszálló ága  forró, száraz, napsütéses idő Nyár: passzát leszálló ága  forró, száraz, napsütéses idő Tél: nyugatias szelek  ciklonok, csapadék Tél: nyugatias szelek  ciklonok, csapadék Az egyetlen terület, ahol a téli csapadékmaximum jellemző. A csapadék mennyisége évi 400-800 mm. Az egyetlen terület, ahol a téli csapadékmaximum jellemző. A csapadék mennyisége évi 400-800 mm. A napsütéses órák száma nagy. A napsütéses órák száma nagy. A folyók vízszintingadozása nagy. A folyók vízszintingadozása nagy. Természetes növénytakaró: keménylombú és tűlevelű erdő Természetes növénytakaró: keménylombú és tűlevelű erdő Fahéjszínű talajok, terra rossa Fahéjszínű talajok, terra rossa Felszínformálás: folyók, aprózódás, lejtőlemosás. Felszínformálás: folyók, aprózódás, lejtőlemosás. Előfordulása: Előfordulása: Földközi-tenger és mellékei, Fokváros környéke, Kaliforniai-süllyedék, Délnyugat-Ausztrália Földközi-tenger és mellékei, Fokváros környéke, Kaliforniai-süllyedék, Délnyugat-Ausztrália

23 A mérsékelt övezet

24 Jellemz ő k 4 évszak, ám az évszakok egymáshoz viszonyított időbeni aránya az Egyenlítőtől való távolsággal változik: az egyenlítői oldalon a nyár 4-5 hónapig is tarthat, míg a sarkokhoz közelebb eső oldalon a tél akár 7-8 hónapig is tarthat. 4 évszak, ám az évszakok egymáshoz viszonyított időbeni aránya az Egyenlítőtől való távolsággal változik: az egyenlítői oldalon a nyár 4-5 hónapig is tarthat, míg a sarkokhoz közelebb eső oldalon a tél akár 7-8 hónapig is tarthat. Az évi középhőmérséklet tág határok között mozog: -10 °C és 10 °C között. Az évi középhőmérséklet tág határok között mozog: -10 °C és 10 °C között. Az évi közepes hőingás az óceáni éghajlat kivételével, mindenütt meghaladja a napi hőingást. Az évi közepes hőingás az óceáni éghajlat kivételével, mindenütt meghaladja a napi hőingást. Nyugatias szél Nyugatias szél A nyári félévben a napsugarak nagyobb hajlásszöggel esnek be, ezért hosszabbak a nappalok, valamint a nyár az egész övben meleg. (Az Egyenlítőhöz közelebbi részen akár 15, a sarkok felőli oldalon pedig néhány héten át 24 óráig is tarthatnak a nappalok.) A nyári félévben a napsugarak nagyobb hajlásszöggel esnek be, ezért hosszabbak a nappalok, valamint a nyár az egész övben meleg. (Az Egyenlítőhöz közelebbi részen akár 15, a sarkok felőli oldalon pedig néhány héten át 24 óráig is tarthatnak a nappalok.) Csapadék: évi mennyisége közepes, vagy kevés. A mennyisége a tengerpartoktól távolodva csökken. Csapadék: évi mennyisége közepes, vagy kevés. A mennyisége a tengerpartoktól távolodva csökken. A mérsékelt öv éghajlatai: A mérsékelt öv éghajlatai: óceáni óceáni kontinentális (szárazföldi): kontinentális (szárazföldi): nedves nedves száraz száraz mérsékelt övi sivatagi mérsékelt övi sivatagi

25 Óceáni éghajlat

26 Az éghajlat jellemzői: A kontinensek nyugati partszegélyén alakul ki, ám ott sem szélesebb pár 100 km-nél. A kontinensek nyugati partszegélyén alakul ki, ám ott sem szélesebb pár 100 km-nél. Fő éghajlat alakító tényező: a nyugati szelek által szállított nedves, viszonylag enyhe óceáni légtömegek. Fő éghajlat alakító tényező: a nyugati szelek által szállított nedves, viszonylag enyhe óceáni légtömegek. Kiegyenlített időjárás. (Oka: a víz nagy fajhője.) Kiegyenlített időjárás. (Oka: a víz nagy fajhője.) Nagy pozitív hőmérsékleti különbség a többi mérsékelt éghajlathoz viszonyítva (a meleg tengeráramlások, pl.: Golf-áramlás az oka). Nagy pozitív hőmérsékleti különbség a többi mérsékelt éghajlathoz viszonyítva (a meleg tengeráramlások, pl.: Golf-áramlás az oka). Hűvös nyár (a legmelegebb hónap középhőmérséklete 10-20 °C), enyhe tél (a leghidegebb hónap középhőmérséklete is 0 °C felett van). Hűvös nyár (a legmelegebb hónap középhőmérséklete 10-20 °C), enyhe tél (a leghidegebb hónap középhőmérséklete is 0 °C felett van). Kis napi és évi hőingás Kis napi és évi hőingás

27 Egyenletes, bőséges csapadék ( a partokat övező hegyvonulatok nyugati lejtőjén akár 2000 mm)  Bővizű, egyenletes vízjárású folyók Egyenletes, bőséges csapadék ( a partokat övező hegyvonulatok nyugati lejtőjén akár 2000 mm)  Bővizű, egyenletes vízjárású folyók A levegő páratartalma magas (80-90%), gyakori a köd, a borultság (60-70 %), kevés a napsütéses órák száma. A hó is gyakori, főleg a sarkkörök közeli vidékeken. Ám csak a magasabb hegyeken marad meg hosszabb ideig. A levegő páratartalma magas (80-90%), gyakori a köd, a borultság (60-70 %), kevés a napsütéses órák száma. A hó is gyakori, főleg a sarkkörök közeli vidékeken. Ám csak a magasabb hegyeken marad meg hosszabb ideig. Az erős ciklontevékenység miatt állandó a szél. Az erős ciklontevékenység miatt állandó a szél. Növénytakaró: Növénytakaró: lomberdő: tölgyesek, bükkösök, tőzegmohalápok. Ezeket azonban nagyrészt kiirtották, helyüket zöld legelők foglalták el. lomberdő: tölgyesek, bükkösök, tőzegmohalápok. Ezeket azonban nagyrészt kiirtották, helyüket zöld legelők foglalták el. Talaj: Talaj: barna erdőtalaj, magas humusztartalom. barna erdőtalaj, magas humusztartalom. Felszínformálás: csapadék-, folyóvizek, mállás Felszínformálás: csapadék-, folyóvizek, mállás Tagolt partvonal, folyótorkolatok: jó kikötési és hajózási feltételeket biztosítanak Tagolt partvonal, folyótorkolatok: jó kikötési és hajózási feltételeket biztosítanak Előfordulása: Előfordulása: Észak-Spanyolországtól az é.sz. 70. fokáig (Franciaország nagy része,Benelux- államok, Nagy-Britannia, Írország, Dánia, Norvégia nyugati partjai). Észak-Spanyolországtól az é.sz. 70. fokáig (Franciaország nagy része,Benelux- államok, Nagy-Britannia, Írország, Dánia, Norvégia nyugati partjai). Észak-Amerika nyugati partjain az é.sz. 42-62. foka közt (San Francisco), Dél- Amerika nyugati partjain, a d.sz. 37-55°. Észak-Amerika nyugati partjain az é.sz. 42-62. foka közt (San Francisco), Dél- Amerika nyugati partjain, a d.sz. 37-55°. Ausztráliában Victoria és Új-Dél-Wales államok, Tasmánia, Új-Zéland. Ausztráliában Victoria és Új-Dél-Wales államok, Tasmánia, Új-Zéland.

28 A kontinentális éghajlatok

29 A nedves kontinentális éghajlat jellemzői: A déli félgömbön teljesen hiányzik, mert ezeken a szélességeken ott nincsenek szárazföldek. A déli félgömbön teljesen hiányzik, mert ezeken a szélességeken ott nincsenek szárazföldek. Kialakulásában a napsugárzáson kívül a szállított légtömegeknek is fontos szerepe van. Kialakulásában a napsugárzáson kívül a szállított légtömegeknek is fontos szerepe van. Évi középhőmérséklete: 0-10 °C között. Nagy évi hőingás: 20 °C fölött. Jellemzőek a hirtelen hőmérsékletváltozások. Évi középhőmérséklete: 0-10 °C között. Nagy évi hőingás: 20 °C fölött. Jellemzőek a hirtelen hőmérsékletváltozások. A különböző hőmérsékletű légtömegek találkozásán tornádók alakulnak ki (Észak-Amerika). A különböző hőmérsékletű légtömegek találkozásán tornádók alakulnak ki (Észak-Amerika). A csapadék mennyisége 500-1000 mm között van, tavasz végi, nyár eleji csapadékmaximum jellemző. A téli csapadék javarészt hó. A csapadék mennyisége 500-1000 mm között van, tavasz végi, nyár eleji csapadékmaximum jellemző. A téli csapadék javarészt hó. Ingadozó vízjárású folyók (Duna, Rajna). Ingadozó vízjárású folyók (Duna, Rajna).

30 A légnyomás télen magas, nyáron alacsony. A légnyomás télen magas, nyáron alacsony. Az uralkodó szél általában nyugati. Az uralkodó szél általában nyugati. Relatív páratartalom 70% körül mozog. Relatív páratartalom 70% körül mozog. Növénytakaró: Növénytakaró: lomberdő lomberdő erdőssztyepp erdőssztyepp talaja: barna erdőtalaj magas humusztartalommal. talaja: barna erdőtalaj magas humusztartalommal. Előfordulása többek között…: Előfordulása többek között…: Kárpát-medence, Ausztria egy része, Pó-alföld (Olaszország), az USA középső államai, Németország, Lengyelország, közép Oroszország, Északkelet-Kína Kárpát-medence, Ausztria egy része, Pó-alföld (Olaszország), az USA középső államai, Németország, Lengyelország, közép Oroszország, Északkelet-Kína

31 A száraz kontinentális éghajlat jellemzői: Nagy évi hőingás Nagy évi hőingás Alacsony relatív páratartalom  magas nyári hőmérséklet. Alacsony relatív páratartalom  magas nyári hőmérséklet. Kevés csapadék (450 mm-nél kevesebb)  nagy az óceánoktól való távolság, sok esetben medencejelleg. Kevés csapadék (450 mm-nél kevesebb)  nagy az óceánoktól való távolság, sok esetben medencejelleg. A folyók időszakosak, vagy vízjárásuk erősen ingadozó. A folyók időszakosak, vagy vízjárásuk erősen ingadozó. Két változat: Két változat: Éves csapadék <200 mm: sivatagi változat Éves csapadék <200 mm: sivatagi változat Éves csapadék >200 mm: sztyeppváltozat Éves csapadék >200 mm: sztyeppváltozat Növénytakaró: Növénytakaró: Füves sztyepp Füves sztyepp Talaja: Talaja: csernozjom, gesztenyebarna mezőségi talaj (rövidfüvű puszták) csernozjom, gesztenyebarna mezőségi talaj (rövidfüvű puszták) Felszínformálás: aprózódás, szél Felszínformálás: aprózódás, szél

32 A változatok jellemzői: Sztyeppváltozat: Óceántól távol esnek. Óceántól távol esnek. Nagy különbség az évi középhőmérsékletek között (északon 0°C, délen +10°C fölött is). Nagy különbség az évi középhőmérsékletek között (északon 0°C, délen +10°C fölött is). Tél: Tél: északon: dermesztően hideg északon: dermesztően hideg délen: alig 0°C alatt délen: alig 0°C alatt Csapadék: 200-450 mm között Csapadék: 200-450 mm között Előfordulás: Előfordulás: az Észak-amerikai Préri, Patagónia, az orosz sztyeppék az Észak-amerikai Préri, Patagónia, az orosz sztyeppék Sivatagi változat (mérsékelt övi sivatagi éghajlat): ugyanazok a tényezők alakítják, mint a sztyeppváltozatot, ám a csapadék évi mennyisége 200 mm alatti. ugyanazok a tényezők alakítják, mint a sztyeppváltozatot, ám a csapadék évi mennyisége 200 mm alatti. Előfordulása: Előfordulása: Takla-Makán, Góbi-sivatag (Ázsia), Halál-völgy, Atacama-sivatag (Amerika).

33 A szubarktikus éghajlat (tajga)

34 Jellemzői: A kontinentális éghajlat erősen szélsőséges változata. A kontinentális éghajlat erősen szélsőséges változata. Csak az északi félgömbön található. Csak az északi félgömbön található. A napsugárzás a legfontosabb éghajlat alakító tényező. A napsugárzás a legfontosabb éghajlat alakító tényező. Az évi középhőmérséklet 0-(-10) o C között van. Az évi középhőmérséklet 0-(-10) o C között van. Két évszakot különböztetünk meg: Két évszakot különböztetünk meg: Rövid, meleg nyár Rövid, meleg nyár Hosszú, hideg tél: minimum 5-6 hónap, de akár 8 is lehet. Hosszú, hideg tél: minimum 5-6 hónap, de akár 8 is lehet. Rövid átmeneti évszakok, általában egy hónapnál nem hosszabbak. Rövid átmeneti évszakok, általában egy hónapnál nem hosszabbak. Az évi közepes hőingás itt a legnagyobb a Földön: Verhojanszk: 65°C, abszolút ingás: Verhojanszk 103,9°C. (a verhojanszki hidegkatlan) Az évi közepes hőingás itt a legnagyobb a Földön: Verhojanszk: 65°C, abszolút ingás: Verhojanszk 103,9°C. (a verhojanszki hidegkatlan) Kevés csapadék, sok helyen még a sivatagi értéket sem éri el. Kicsi a párolgás az alacsony hőmérséklet miatt. Kevés csapadék, sok helyen még a sivatagi értéket sem éri el. Kicsi a párolgás az alacsony hőmérséklet miatt. Csapadékmaximum nyáron, minimum télen. Csapadékmaximum nyáron, minimum télen. A légnyomás télen magas (szibériai maximum), nyáron alacsony. Télen heves szélviharok, melyeket burránnak (Eurázsia), illetve blizzardnak (Amerika) hívnak. A légnyomás télen magas (szibériai maximum), nyáron alacsony. Télen heves szélviharok, melyeket burránnak (Eurázsia), illetve blizzardnak (Amerika) hívnak. Ingadozó vízjárású folyók Ingadozó vízjárású folyók Természetes növénytakaró: tajga – fenyőfa, nyírfa. Természetes növénytakaró: tajga – fenyőfa, nyírfa.

35 A fenyőerdők talaja: podzol. Képződését erősen befolyásolja a csapadék mennyisége. Előfordul még szürke erdőtalaj is. A fenyőerdők talaja: podzol. Képződését erősen befolyásolja a csapadék mennyisége. Előfordul még szürke erdőtalaj is. Lápok, mocsarak keletkeznek Lápok, mocsarak keletkeznek Csuszamlások, talajfolyások. Csuszamlások, talajfolyások. Felszínformálás: aprózódás, folyók hordalékszállítása Felszínformálás: aprózódás, folyók hordalékszállítása A lakosság fakitermeléssel, prémes állatok tenyésztésével foglalkozik A lakosság fakitermeléssel, prémes állatok tenyésztésével foglalkozik Előfordulása: Előfordulása: Oroszország északi része, Alaszka, Kanada, Finnország, Svédország északi része. Oroszország északi része, Alaszka, Kanada, Finnország, Svédország északi része.

36 A hideg öv

37 Jellemzők: Anticiklonokat szállító sarki szelek hatása alatt áll. Anticiklonokat szállító sarki szelek hatása alatt áll. Az évi középhőmérséklet a legalacsonyabb az egész Földön. Az évi középhőmérséklet a legalacsonyabb az egész Földön. A hőingás kisebb, mint a szubarktikus éghajlaton. A hőingás kisebb, mint a szubarktikus éghajlaton. A csapadék az egész évben kevés. Jó részét összefüggő belföldi jég borítja. A csapadék az egész évben kevés. Jó részét összefüggő belföldi jég borítja. Két éghajlatot különíthetünk el: tundra és állandóan fagyos éghajlatot. Két éghajlatot különíthetünk el: tundra és állandóan fagyos éghajlatot.

38 A tundra

39 Jellemzői: Kevés hótakaró, nyáron elolvad. Kevés hótakaró, nyáron elolvad. 2-4 hónap középhőmérséklete 0°C fölött van. 2-4 hónap középhőmérséklete 0°C fölött van. A talaj 1 m-nél mélyebben sosem enged fel. A talaj 1 m-nél mélyebben sosem enged fel. Az évi középhőmérséklet: 0 és -12°C között változik. Az évi középhőmérséklet: 0 és -12°C között változik. Évi hőingás: Évi hőingás: A meleg tengeráramlások hatása alatt álló területeken kicsi. A meleg tengeráramlások hatása alatt álló területeken kicsi. A többi területen 30°C is meghaladhatja. A többi területen 30°C is meghaladhatja. Csapadék: a legtöbb helyen 400 mm alatt. Csapadékmaximum nyáron, minimum télen van. Nagyon kis intenzitású. 80%-a hó formájában esik, mely 7-9 hónapig meg is marad. Csapadék: a legtöbb helyen 400 mm alatt. Csapadékmaximum nyáron, minimum télen van. Nagyon kis intenzitású. 80%-a hó formájában esik, mely 7-9 hónapig meg is marad. Erős szélviharok. Erős szélviharok. Növényzet: tundra Növényzet: tundra Talaja: tundratalaj. Talaja: tundratalaj.

40 Előfordulása: Előfordulása: Izland nagy része, Skandinávia magasföldjei. Lappföld. Észak-Amerika északi része. Grönland peremterületei. Az Antarktisz északi részei és a környező szigetek. Izland nagy része, Skandinávia magasföldjei. Lappföld. Észak-Amerika északi része. Grönland peremterületei. Az Antarktisz északi részei és a környező szigetek.

41 Az állandóan fagyos éghajlat

42 Jellemzői: 3-6 hónapig tart az éjszaka és ugyanannyi ideig a nappal. 3-6 hónapig tart az éjszaka és ugyanannyi ideig a nappal. Egyetlen évszak: tél Egyetlen évszak: tél Évi középhőmérséklet: -15°C körül. Abszolút minimumok a tengertől távol eső területeken alakulhatnak ki. Évi középhőmérséklet: -15°C körül. Abszolút minimumok a tengertől távol eső területeken alakulhatnak ki. A csapadék évi összege 100 mm, ami csak hó formájában hullik. A csapadék évi összege 100 mm, ami csak hó formájában hullik. Néhol 2-3000 m vastag jégtakaró. Néhol 2-3000 m vastag jégtakaró. Az Antarktisz partjain szinte állandó szélvihar. Az Antarktisz partjain szinte állandó szélvihar. Előfordulása: Előfordulása: Grönland és a pólushoz közeli szigeteken. Grönland és a pólushoz közeli szigeteken. az Antarktiszon. az Antarktiszon.

43 Hegyvidéki éghajlatok

44 Jellemzői: A tengerszint feletti magasság alakítja. A tengerszint feletti magasság alakítja. Minden éghajlati övben megtalálhatóak. Minden éghajlati övben megtalálhatóak. A tengerszint feletti magassággal csökken az évi hőingás. A tengerszint feletti magassággal csökken az évi hőingás. Csapadékeloszlás: a hegység szél felőli oldala sok csapadékot kap. Csapadékeloszlás: a hegység szél felőli oldala sok csapadékot kap. Előfordulása: Előfordulása: Eurázsiai-hegységrendszer 3000m feletti tagjai. Eurázsiai-hegységrendszer 3000m feletti tagjai. Etióp-magasföldön, Atlasz-hegység, Kelet-afrikai vulkánok. Etióp-magasföldön, Atlasz-hegység, Kelet-afrikai vulkánok. Andok és Sziklás-hegység magasabb vonulatai és völgyei. Andok és Sziklás-hegység magasabb vonulatai és völgyei.


Letölteni ppt "A földrajzi övezetesség (Az éghajlati övek). Éghajlat alakító tényez ő k Éghajlati övek kialakulása főbb okai: Éghajlati övek kialakulása főbb okai: A."

Hasonló előadás


Google Hirdetések