A hivatkozás szabályai

Hivatkozások szabályozása az ISO 960:1987-es szabvány szabályozza Magyarországon 1991. július 1-től hatályos A hivatkozás minden tudományos jellegű dolgozat része. A hivatkozás nélkül átvett idézet plágium.

Miért hivatkozunk? Mikor hivatkozunk? • a bizonyítás, az alátámasztás eszköze • visszakereshetőség, ellenőrizhetőség • tudományos tisztesség, tisztelet Mikor hivatkozunk? • ha olyan adat, gondolat, megállapítás van benne, amely nélkülözhetetlen a dolgozat megírásához • ha alátámasztja a dolgozat állításait • ha vitatkozunk a benne megfogalmazott állítással • ha eredetien fogalmaz meg egy ismert gondolatot • ha segíti a mondanivaló további kifejtését

Mire hivatkozzunk? Mire ne hivatkozzunk? szakfolyóiratok cikkeire szakkönyvekre konferenciakötetek tanulmányaira kutatóintézetek elemzéseire a nemzetközi szervezetek honlapján talált publikációkra indokolt esetben újságokra Mire ne hivatkozzunk? politikai dokumentumokra gyenge cikkekre tankönyvekre

Szó szerinti idézés Hogyan hivatkozzunk? Az idézett szövegrészt idézőjelbe tesszük Ne legyen több 4-5 sornál Kihagyás magyarázó kommentár esetén […] Ha az idézet nem az eredeti mondat elején kezdődik „…K” Tartalom szerinti idézés (Parafrázis) Röviden összefoglaljuk az idézni kívánt szerző mondanivalóját Ha a fejezet, alfejezet egészére hatással van egy szerző, akkor említsük meg a szövegrész elején

Hivatkozási rendszerek A két legfőbb (nemzetközileg elismert és használt) hivatkozási rendszer : az MLA Modern Language Association – http://www.mla.org az APA-féle American Psychological Association – http://www.apastyle.org rendszer.

Az MLA stílus kézikönyv és útmutató A kötet fejezetei: 1.fejezet: a szerzői jog, szerződések és más jogi kérdésekről 2.fejezet foglalkozik szakdolgozatok és disszertációk követelményeivel MLA stílust használják: Észak-Amerika Brazília, Kína, India, Japán, Tajvan

Az APA stílus kézikönyv és útmutató 1. fejezet: A kiadóról, etikai kérdésekről 2. fejezet: A kézirat szerkezete és tartalma 3. fejezet: Írás világosan és tömören 4. fejezet: helyesírás, nagybetűk, rövidítések, számok és statisztikák a szövegben 5. fejezet: Eredmények megjelenítése, táblázatot és ábrát előkészítése 6. fejezet: Források megadása megadja mikor és hogyan kell idézni 7. fejezet: Referencia példák 8. fejezet: a közlési folyamat áttekintése Közzétette: az Amerikai Pszichológiai Társaság

Az MLA hivatkozási stílus láb- vagy végjegyzeteket használ. A jegyzetek zárójeles (1) vagy felső indexben lévő számok 1 jelölik, melyeknek meg kell jelenniük a szövegben és a lap alján, ill. közvetlenül a szöveg végén (ez az opció akkor ajánlott, ha egyébként a lap alján jegyzeteink túl sok helyet foglalnának).

A jegyzetek A lábjegyzeteknél a sorszám után a szerző(k) neve és vessző, az idézett mű címe (aláhúzással vagy dőlt betűvel kiemelve) és pont, a kiadás helye zárójelben, a kiadó, a megjelenés dátuma (zárójel bezárva); majd egy kettőspontot követően az oldalszám következik és végül pont. 4 David Croteau, William Hoynes, Media and Society. (Thousand Oaks: Pine Forge Press, 1997): 100.

Folyóiratokra hivatkozás a szerző megjelölése változatlan, az idézett újságcikk nevét idézőjelbe kell tenni, majd egy vesszőt követően a folyóirat neve következik (kiemelve) és a periodika sorszáma, majd dátum (hónap, év) zárójelbenés egy kettőspontot követően az oldalszám 9 Darvas A., "Mi a legvadabb vadállat?", Élet és Tudomány 1 (2005): 12.

A felhasznált irodalom listája új oldalra kezdjük A műveket a szerzők nevének abc sorrendjében soroljuk fel. a megjelenés adatai (hely, kiadó, dátum) nincsenek zárójelben. - Croteau, David, és William Hoynes, Media and Society. Thousand Oaks: Pine Forge Press, 1997. - Forgács Erzsébet, „Nyelvi Játékok a Reklámban”. A Reklámról – Ma – Magyarországon. Szerk. Salánki Ágnes. Budapest: Eötvös József Könyvkiadó, 2001. 81-111. - Réz András, Szürke Minden Elmélet, Barátom. 2004. http://www.dsh-online.hu/cikk.html

Az APA hivatkozási stílus A szövegtestbe zárójeles hivatkozásokat illeszt. nem használunk lábjegyzeteket, a forrásokat megjeleníti: a szövegtestben, ill. a dokumentum végén a Hivatkozások vagy Irodalomjegyzék címszó alatt jelentetjük meg.

Forrásmegjelölés a szövegtestben Két dolgot kell megjelölnünk: a szerző vezetéknevét, és az idézett forrás megjelenésének évszámát. Ezt kétféleképpen tehetjük: vagy belefoglaljuk saját szövegünkbe, vagy a felhasznált információ után rögtön közöljük. Chomsky szerint a nyelv jól feltérképezhető és leírható struktúrák összessége (1997). vagy A nyelv jól feltérképezhető és leírható struktúrák összessége (Chomsky, 1997).

Irodalomjegyzék Minden felhasznált forrást itt fel kell sorolnunk a szerzők betűrendjében. a szerző nevét követi a kiadási évszám, ill. az évszám-betű kombináció, ahogyan a szövegben hivatkoztunk a műre.  Darvas A. 2005. Mi a legvadabb vadállat?. Élet és Tudomány, 1, 10-13.

Hivatkozás könyvekre szerző(k), cím-alcím, másodlagos szerzőség, Az alábbi adatelemeket adhatjuk meg: szerző(k), cím-alcím, másodlagos szerzőség, kiadás (hányadik kiadás), kiadás helye, kiadó, kiadás éve, terjedelem, esetleg kötetszám, ha a mű többkötetes, sorozat, ISBN szám.

Dobó Andor: A közgazdaságtan válsága Dobó Andor: A közgazdaságtan válsága . Kétségbeejtő tények és gondolatok Budapest, Prodinform, 1994. Mostanában a gyakorlatban egyre jobban elterjed az a hivatkozási forma, hogy a szerző neve után szögletes zárójelbe kerül az évszám és utána a többi adatelem. Eco, Umberto [1992]: Hogyan írjunk szakdolgozatot? Budapest, Gondolat Könyvkiadó. Mindegyik forma helyes, az a lényeg, hogy következetesek legyünk, amelyikkel elkezdtük, azt vigyük végig Könyv fejezetére történő hivatkozás esetén meg kell adni a kötet teljes bibliográfiai tételét az In: megjegyzés után. Zsolnai László: Moral Responsibility and Economic Choice. In: Berács József-Chikán Attila (ed.): Managing Business in Hungary (An international perspective). Budapest, Akadémiai Kiadó, 1999. p. 496-506.

Hivatkozás folyóiratcikkre Megadjuk a szerző nevét, a cikk címét, az In: megjegyzés után a folyóirat nevét, évfolyamot, évet, hónapot/számot oldalszámot: Peltzman, S. Prices rise faster than they fall. In: Journal of Political Economy, 2000. Vol. 108. no. 3. p.466-502. Irhatjuk az évszámot a szerző neve után is: Markowitz, H. M. {1952}: Portfolio Selection. In: Journal of Finance, Vol. 7. no. 1. p. 77-91.

Hivatkozás levéltári forrásokra Meg kell adni a megfelelő: levéltári jelzetet. A jelzet az illető levéltár hivatalos nevével kezdődik. Ezután következik az állag (a fondjegyzék kódszáma), a csomó, a sorszám, a folia vagy oldalszám. Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára Károlyi Árpád hagyatéka. Ms. 5169/4. Fol. 23-24.

Hivatkozás jogszabályokra A törvényeket hagyományosan római számmal, a jogszabályt arab számmal adjuk meg. A törvényeket kétféle módon jelölhetjük: 1996. évi I. törvény a rádiózásról és a televíziózásról vagy A rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény Rövidíteni is lehet: 1996. I. tv. 2005. évi LXXXV. törvény az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosításáról

Az országgyűlési határozatok, kormányrendeletek, kormányhatározatok, miniszteri rendeletek esetében zárójelben mindig feltüntetjük a Magyar Közlönyben történt kihírdetés dátumát is pl.: 13/2005. (VIII. 26.) FMM rendelete a munka világából történő fokozatos kivonuláshoz kapcsolódó járulék-kiegészítésről. 177/2005.(IX.2.) Korm. rendelete a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtott költségvetési támogatásáról. Régebbi jogszabályoknál a hivatkozási forma mindig követi a hivatalos jogszabálygyűjteményben közölt formát.

Hivatkozás elektronikus forrásokra Az Internetről szerzett anyagoknál is meg kell adnunk a szerző nevét és a munka címét, a forrás elérhetőségét, valamint az időpontot, amikor letöltöttük a forrást. Mostanában sok folyóirat megjelenik elektronikus formában, ha a hivatkozott cikket elektronikus formában olvastuk, azt is közölni kell. Berlinger Edina: A nyugdíjrendszer és a diákhitelrendszer összekapcsolása. Közgazdasági Szemle, 2005. http://www.kszemle.hu/tartalom/cikk.php?id=786 (2005. szeptember 16.)

Egyéb internetes forrás - ha nyomtatott változat nem létezik: Lázár Balázs: Háborús propaganda a hadiüzemekben (2004) [WWW] ArchívNet online folyóirat. http://www.archivnet.hu/rovat/cikk.phtml?kiad_kod=25&cikk_kod=99#cikk (2005. szeptember 30.) CD-ROM-ra és egyéb elektronikus dokumentumra való hivatkozásnál is meg kell adni a pontos adatokat, lehetővé téve az egyértelmű visszakeresést. CD-ROM: Magyar Nemzeti Bibliográfia.Könyvek (CD-ROM). Budapest, 1994, OSZK - Acranum Databases.

Hivatkozás szóbeli közlésre Itt is fel kell tüntetni : a név és az évszám Erdős professzor egy - a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen tartott - előadásában hangsúlyozta , hogy ... (Erdős [1990].)

Plágium Más szerzők kutatási eredményeinek átvételét, saját gondolatként való feltüntetését jelenti anélkül, hogy hivatkoznánk rá.

A plágium fokozatai Egy adott mű teljes mértékű átvétele, saját név alatti közlése Más szerző kutatási eredményeinek eltulajdonítása anélkül, hogy világossá tennénk, hogy átvételről van szó Idegen nyelvű szerző lefordítása hivatkozás nélkül Különböző szerzők műveinek összeollózása hivatkozás nélkül

nem minősül plagizálásnak Ún. szemléző cikkek esetében, amikor a cél az, hogy az adott tudományterület eredményeit ismertessük. Ha mások gondolatai beépülve a mi kutatási eredményeinkbe egy új gondolatot eredményeznek. Ha kritikai jelleggel írunk, tehát bíráljuk az adott szerző gondolatait.

Hivatkozni persze mindig kell! Szövegben történő hivatkozás - pl. (Tanneh [1995] 140. old.) A hivatkozások jegyzékében történő hivatkozás - itt már bibliográfiai adatokat kell megadni Tanneh, D. [1995]: The power of talk. Harvard Business Review, szeptember-október.

Dolgozat megírásának lépései kutatás tárgyának a meghatározása Kézikönyvek, lexikonok, enciklopédiák segítségével Ismerjük meg a témakör legfontosabb adatait, szakkifejezéseit. Fel kell mérnünk milyen dokumentum típusban találhatunk irodalmat? Létezik-e a témának összefoglaló monografikus műve? Aktualitása miatt folyóiratokban lehet-e jellemzően irodalma? Írtak-e a témáról disszertációt, dolgozatot?  Ezután tudunk a katalógusok és bibliográfiák segítségével a témára vonatkozó szakirodalomról tájékozódni, adatot gyűjteni. A kézikönyvekben jellemzően már találhattunk irodalomjegyzéket. Katalógusok és bibliográfiák segítségével további irodalmat keresünk. A talált szakirodalom szintén tartalmaz hivatkozásokat és témabibliográfiát. A katalógus és bibliográfiai tételeket feljegyezzük, és listánk alapján beszerezzük a dokumentumot.

Köszönöm a figyelmet!