Transznacionális funkciójú városi körzetek és azok határon átnyúló együttműködései Magyarország és szomszédai területén Illés Dóra VÁTI Stratégiai, Tervezési és Értékelési Igazgatóság MRTT Vándorgyűlés Szeged október 26-27

A kutatás céljai Magyarország és a szomszédos régiók városhálózatának vizsgálata az ESPON kutatási program eredményeinek és módszereinek felhasználásával A határokon átnyúló városok közötti együttműködés lehetőségei ugyancsak az ESPON metodika alapján

Mi az ESPON? Az Európai Unió tagországai által kezdeményezett területfejlesztési kutatási program, amelyet az Európai Bizottság finanszíroz Az ennek keretében készült kutatások egyike az ESPON projekt „Városi területek, mint a policentrikus fejlődés pólusai”

A kutatásban alkalmazott fogalmak I. Policentrikusság: a kutatás szerint azon városhálózat jellemzője, amely legjobban elősegíti mind a hatékony és fenntartható gazdasági növekedést, mind a területi kiegyenlítődést és kohéziót. Jellemzői két szempontból: – 1. Morfológiai szempont: a városhálózat lehetőleg mind méretnagyság, mind földrajzi elhelyezkedés szerint minél egyenletesebb legyen; – 2. Funkcionális szempont: a városok közötti szoros kapcsolatok, intenzív áramlások és munkamegosztás kialakulása.

A kutatásban alkalmazott fogalmak II. Funkcionális városi terület (FUA): egy városi központ és a vele gazdaságilag integrálódott környéke Kritérium: – nagyobb országokban legalább lakos a városi központban és legalább a vonzáskörzettel együtt – kisebb országokban: legalább lakos a városi központban és az ország lakosságának legalább 0,5%-a a vonzáskörzettel együtt – nemzeti vagy regionális szintű funkciók ellátása.

A kutatásban alkalmazott fogalmak III. A városi térségek (FUA-k) vizsgálatának és osztályozásának szempontjai Népesség: – A népesség száma Közlekedés: – Repülőterek, kikötők forgalma; Turizmus: – Ágyak száma – Turisták száma Ipar: – Bruttó hozzáadott érték Tudás: – Felsőoktatási intézményekben hallgatók száma Gazdasági Döntéshozatali központ (a magánszektorban): – A legfontosabb európai cégek telephelyválasztása Állami Adminisztráció: – Közigazgatási szintek hierarchiája

A kutatásban alkalmazott fogalmak IV. E mutatók alapján a városi térségek típusokba, fokozatokba sorolása: - Európai jelentőségű városi területek (a 76 legfejlettebb: elnevezésük MEGA Metropolitan European Growth Area) - Országos/transznacionális jelentőségű városi területek (ha hatása az országhatáron túl is kimutatható) - Regionális jelentőségű városi területek - Helyi jelentőségű városi területek

A kutatásban alkalmazott fogalmak V. A „MEGA”-k elemzésének és osztályozásának szempontjai Tömeg, nagyság – Népesség, – összes GDP Versenyképesség – Egy főre jutó GDP, – az 500 legnagyobb európai vállalat közül helyi központú Összekötöttség – Légiutasok száma – Multimodális megközelíthetőség Tudásbázis – Felsőfokú végzettségű lakosság aránya – K+F-ben foglalkoztatottak száma

A kutatásban alkalmazott fogalmak VI. A fenti szempontok alapján való besorolások - Globális központ (2) Európában London és Párizs - MEGA 1: (minden szempontból magas érték. Európában 17, a vizsgált térségben 1: Bécs) - MEGA 2: ( 1-2 szempontból gyengébb, minden másnál magas érték: Európában 8, a vizsgált térségben nincs) - MEGA 3: (1-2 szempontból kiemelkedő, a többiben közepes, vagy gyönge: összesen 26, a vizsgált térségben 3: Budapest, Prága, Pozsony) - MEGA 4: (potenciális MEGA: még nem az de azzá válhat. A térségben Ljubljana, Bukarest, Temesvár, Zágráb, Belgrád, Krakkó, Katowice)

ESPON megközelítés és besorolás problémái Túlzott hangsúly a policentrikusságon: mint egyetlen orvosság minden problémára (néha monocentrikus országok jobban fejlődnek, csekély potenciálok összpontosítása, kritikus tömeg) FUA-k kiválasztása némileg önkényes (pl. Csehországban 25, Lengyelországban 64, Magyarországon 78 FUA?) Kritériumok, mutatószámok kiválasztása megkérdőjelezhető: pl. repülőterek, kikötők forgalma kontinentális országokban (görög szigetek: 20 repülőtér, 32 kikötő, Magyarország 3 repülőtér, 0 tengeri kikötő), vagy 500 legnagyobb vállalat székhelye (új tagországokban erre nem volt lehetőség) Adatok bizonytalansága és összehasonlíthatatlansága

Városok határon átnyúló együttműködési potenciálja Alkalmazott ESPON fogalmak magyarázata: PUSH: Potential Urban Strategic Horizon (Városok potenciális stratégiai horizontja) az egyes FUA-k központjából kiinduló 45 perc alatt gépkocsival, vagy multimodális tömegközlekedéssel megközelíthető terület PIA: Potential Polycentric Integration Area: olyan területek, ahol legalább két város 45 perces elérhetőségi területe egybeér Transznacionális PUSH: olyan 45 perces elérhetőségi terület, amely átnyúlik egy szomszédos ország területére PUSH3: olyan 45 perces elérhetőségi terület, amely egy országból két szomszédos ország területére érik át, tehát három ország közős vonzási területe.

Transznacionális PUSH-ok a magyar határok mentén Az ESPON által vizsgált 29 országban 343 transznacionális PUSH terület van Ebből a magyar határok mentén 66 (19%) A határok magyar oldalán 36 (11%) Az ESPON által vizsgált 29 országban 77 PUSH3 van A magyar határok mentén 27 (35%) A határok magyar oldalán 11 (14%) Következtetés: Magyarország számára Európán belül is kiemelkedő a városok határokon átnyúló gazdasági, foglalkoztatási együttműködése.

Transznacionális PUSH-ok vs. Belső PUSH-ok Előnyök Kereslet-kínálat különbség kiegyenlítődése Munkabérkülönbség kiegyenlítődése Szélesebb árukínálat, munkaerőkínálat Ingázás lehetősége Hátrányok Ha külső határ → határok nehezen átjárhatók → városmag vonzáskörzete kisebb, mint valójában Csempészet, illegális munkavállalók száma ↑

Nyugat-európai és Közép-európai határtérségek összehasonlítása Európa ny-i része (Benelux- FRO-NO határtérség) Fizikai határok megszűntek → transznacionális PUSH- ok vonzáskörzete valós Csekélyek a fejlettségbeli, munkabérbeli különbségek Közép – Európai határtérségek Határok egy része nehezen átjárható (Schengen) → együttműködéseket korlátozza, vonzáskörzetet csökkenti Fejlettségbeli, munkabérbeli különbségek nagyok

Köszönöm figyelmüket!