6.tétel: Terület- és településfejlesztés a két világháború között

Magyar királyság a Trianoni békediktátum (1920. június 4.) után A TRIANONI SZERZŐDÉS HATÁRAI ÉS A NAGYOBB FOLYÓK FUTÁSA Magyar királyság a Trianoni békediktátum (1920. június 4.) után

A Trianoni Békediktátummal elszakított területek, ill. azok legfontosabb adatai

A Trianoni határon túlra szakadt magyarlakta területek az új országhatár mentén

A trianoni országhatáron kívülre került vasútvonalak (avagy a transzverzálisok elvesztésének társadalmi – gazdasági következményei)

Trianon hatása 1920. június 4. 1918-ban 139 városi jogállású település 1920-ban 47 Falvak száma 12.5 ezerről 3500-ra csökkent

Trianon hatása 1920. június 4. Területi veszteség 71,34 % Lakossági veszteség 63,6 % Prinz Gyula: 7 regionális központ Magyary Zoltán: 14 megye Hantos Gyula: 7 régió Frisnyák Sándor: 6 regionális centrumok Kaffka Péter: „ értelmes műszaki felosztás”

Nemzeti Munkaterv Gömbös Gyula 1931. október 1. Cél: „az öncélú nemzeti állam”

Élete- Politikája Munkássága: A Nemzeti Munkaterv Gömbös Gyula Élete- Politikája Munkássága: A Nemzeti Munkaterv Készítette: Oláh Szilvia Éva

Élete: Született: 1886. december 6. Murga Édesapja idősebb Gömbös Gyula, édesanyja Weitzel Mária volt. Ősei főként németek voltak, de magyar nemesi felmenői is szép számmal akadtak. Murgán végezte elemi iskoláját, majd onnan Sopronba költözött a család, ahol az evangélikus líceumban folytatta tanulmányait. www.mek.oszk.hu

Katonai pályafutása, a politika kezdete Az 1918. okt.-i forradalom után a honvédelmi minisztériumban teljesített szolgálatot. Később Zágrábban katonai attasé lett egy időre. 1918 végétől a honvédelmi minisztériumban a hadműveleti osztály balkáni csoportját vezette. 1919-ben a Magyar Országos Véderő Egylet (MOVE) elnökévé választották. Bécsben részt vett az ellenforradalmi komité szervezésében. Szegeden az ellenforradalmi kormány hadügyi államtitkárává nevezték ki. 1920-ban Törökszentmiklóson kisgazdapárti programmal mandátumot szerzett.

A politikájának kibontakozása Az 1921-es királypuccsok idején Horthyt támogatta. 1922. januárjában csatlakozott a Bethlen–Nagyatádi-féle Egységes Párthoz és irányította az 1922-i választási harcot. 1923 nyarán kilépett a kormánypártból és megalakította a Magyar Nemzeti Függetlenségi (Fajvédő) Pártot. 1928-ban feloszlatta a Fajvédő Pártot, hivatalosan is bejelentve, hogy szakít addigi nézeteivel. Megegyezett Bethlen Istvánnal, visszatért az Egységes Pártba és hadügyi államtitkár lett. Államtitkári, majd miniszteri megbízást kapott a Honvédelmi Minisztériumban. 1932. okt. 1-től a nagybirtokosok és a jobboldali katonai körök támogatásával miniszterelnök lett.

Miniszterelnöksége Hivatali idő: 1932. október 1.- 1936.október 6. „Politikánk célja a magyar nemzet megerősítése, felvirágoztatása, a nemzet minden tagja részére az elérhető legnagyobb erkölcsi és anyagi jólét biztosítása. Mivel ez a cél csakis szilárd alapokon nyugvó, határozott célkitűzésekkel dolgozó, s erőteljes alkotmányos központi akarat által irányított független nemzeti állam keretén belül valósítható meg, politikánk közvetlen feladatául az öncélú nemzeti állam kiépítését tekintjük…” (Részlet a Gömbös-kormány Nemzeti Munkatervéből)

Nemzeti munkaterv 95 pontból álló publikáció Amelyben: Közjogi, államigazgatási, kulturális berendezkedés átalakítása Racionalitást és korszerűsítést hirdette meg Szociális és a parasztság helyzetét javító intézkedések Lépéseket tett a tekintélyuralmi állam megvalósítására www.bookline.hu

Államigazgatási, alkotmányjog és közigazgatás 5. pont: Választójog 18. pont: Kisebb állások szaporítása Szükségesnek tartjuk a választójog reformját, a titkosság elvének érvényesítése alapján, de a nagy nemzeti érdekek legmesszebbmenő megóvásával. A magyar ifjúság jövőjének, érvényesülésének biztosítását a legsürgősebb nemzeti és szociális feladatok egyikének tartjuk, ezért az államigazgatás keretében is igyekezni fogunk a közigazgatásban túltengő magas állások lebontásával és a racionalizálási elvek szemmel tartásával inkább a kisebb állásokat szaporítani. Államigazgatási, alkotmányjog és közigazgatás

Gazdaság 45. pont: A munka és nem segély Munkaképes emberek munkanélküliség címén való segélyezésének elvi ellenségei vagyunk, s a munkanélkülieket csak munka ellenében támogatjuk. 38. pont: A nagy tömegek megélhetését biztosító termelési ágak kezdeményezése A nemzet minél szélesebb rétegeit kívánjuk a nemzeti termelő munka szolgálatába állítani. Olyan termelési ágakat fogunk tehát kezdeményezni, amelyek aránylag nagyobb tömegeknek biztosítanak megélhetést.

Mezőgazdasági és birtokpolitika 51. pont: Telepítési politikánk A birtokmegoszlás egészséges kialakításának elő-mozdítása végett egészséges telepítési politika kezdeményezésére és végrehajtására fogunk törekedni. Ebbeli törekvésünkben magasabb nemzeti érdeket tartva szem előtt, vigyázni fogunk arra, hogy a termelés folytonossága és eredményessége csorbát ne szenvedjen. 54. pont: Szövetkezeti önsegítés előmozdítása A falu. Elősegíteni óhajtjuk a szövetkezeti önsegítés minden életre való, reális formáját. Különös súlyt helyezünk a falusi nép hitelét, gazdálkodását, fogyasztását, termelését és értékesítését előmozdító szövetkezeti mozgalom kifejlődésére. Az Országos Központi Hitelszövetkezet és a kötelékébe tartozó hitelszövetkezetek működési körét főként a mezőgazdasági kisbirtok hiteligényeinek fokozottabb kielégítésére kívánjuk korlátozni….

Iparpolitika 56. pont: Iparfejlesztési politikánk irányelvei: Iparfejlesztési politikánk különösen a hazai nyersanyagot feldolgozó és mezőgazdasági termékeinket kikészítő iparunk támogatását fogja szolgálni. Minden eszközzel elősegíteni kívánjuk az eddig külföldre exportált nyersanyagok belföldi feldolgozását. Különös figyelemmel leszünk azokra az iparágakra, amelyek a hazai tömegfogyasztás érdekeit szolgálják. 58. pont: A háziipar fejlesztése: Különös gondot kívánunk fordítani népünk művészi motívumokban gazdag háziiparának fejlesztésére és ennek kiviteli lehetőségét minden eszközzel előmozdítjuk. Nagy gondot fordítunk a falusi nép saját szükségleteit kielégítő és fölös munkaerejét hasznosító háziparágak serkentésére.

Kereskedelmi politika 61. pont: A hazai nyersanyagtermelés előmozdítása: A természettudományi kutatást, elsősorban a technikai kutatást hatványozottabb mérvben akarjuk beállítani nemzetgazdaságunk szolgálatába. Az ország szűkös nyersanyaghelyzetét javítani óhajtjuk. A hazánkban fellelhető és termeszthető nyersanyagok legcélirányosabb feldolgozását, valamint új hazai lelőhelyek felkutatását szükségesnek tartjuk, különösen abból a célból, hogy a külföldi anyagok hazai anyagokkal és termékekkel legyenek pótolhatók. A magyar természettudomány és a technikai kutató munka szellemi termékeinek exportját elő fogjuk mozdítani. 65. pont: A külkereskedelem és a magyar termés: Tervszerűen irányított külkereskedelmünknek féltő gonddal kell szolgálnia a magyar termelés jó hírét és a magyar termékek kiváló minőségét. Kereskedelmi politika

Hitelpolitika 81. pont: A mezőgazdasági és ipari termelési hitel: Gondoskodni fogunk arról, hogy a mezőgazdasági termelési hitel a mezőgazdasági termelés sajátságaihoz igazodjék. Ugyancsak gondoskodni kívánunk a középipar és kisipar hitelellátásnak megkönnyítéséről. 79. pont: A külföldi hitelek ellenőrzése: Külföldi adósságaink rendezése, azoknak elviselhetővé tétele és a fennálló termelési és értékesítési viszonyokkal való összhangba hozatala gondoskodásunk különös tárgya.

Népegészségügy: Kultúrpolitika: 94. pont: A népegészségügy felkarolása: A népegészségügy felkarolását és különösen a falusi egészségügyi szolgálat organikus kiépítését fontos feladatunknak tartjuk. A vidéki orvos hálózat és beteggondozás megszervezésénél különös figyelemmel leszünk a fiatal magyar orvos generáció érdekeire. Kultúrpolitika: 83. pont: Magyar faji sajátosságokban gyökerező kultúrpolitika: Magyar faji sajátságokban gyökerező, keresztény erkölcsön és világnézeten felépülő nemzeti kultúrát akarunk.

A tragikus vég A politika és a kormány átalakítása nem hozta meg a kellő sikert. A NEP-ből nem lehetett egy totális uralom zálogául szolgáló tömegpártot létrehozni. A munkaállam kialakítását Horthy és a hagyományos vezetőréteg is ellenezte. Veseelégtelenségben végül 1936 október 6.-án Münchenben halt meg kezelése során. Források: www.kuruc.info www.rubicon.hu

Kisállami Európa a két világháború között

Csonka-Magyarország a „Kisantant” szorításában Csehszlovákia Román Királyság Jugoszláv Királyság Csonka-Magyarország a „Kisantant” szorításában

Magyarország 1941-ben