Dr. Polgár Marianna Tanárképzés – továbbképzés. Történeti előzmények A tanárképzés (tágabban pedagógusképzés) a felvilágosodás korától intézményesült,

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Váczy Zsuzsa közoktatási szakértő, Bp május 13. OPKM.
Advertisements

A Leonardo kísérleti projekt célja: Az AIFSZ (illetve az ISCED szintnek megfelelő) képzések európai és hazai felmérése, elemzése Egy konkrét AIFSZ képzés.
„Ezt egy életen át kell játszani”
„XXI. SZÁZADI KÖZOKTATÁS ( FEJLESZTÉS, KOORDINÁCIÓ )” TÁMOP / A pedagógus(tovább)képzés kérdései és lehetőségei az egész napos iskola-
1 Hasznosítható pedagógiai konzekvenciák a K+F területén Veszprém Workshop Prof. Dr. Bábosik István Prof. Dr. Bábosik István
„P EDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA ” TÁMOP-3.1.5/ Az átalakuló tanárképzés és a pedagógiai szolgáltató rendszer kapcsolódási pontjai.
A koragyermekkori nevelésről
A fiatalkorúak képzési, fejlesztési lehetőségeinek módszertani kihívásai Hegedűs Judit – Lénárd Sándor, ELTE PPK.
„Lépj feljebb! Tanulj tovább! Segítünk! A sarkadi Ady Endre - Bay Zoltán Középiskola és Kollégiumban”
Új utakon a szaktanácsadás, tantárgygondozás A TÁMOP 3. 1
A pedagógusminősítési rendszer
A köznevelési törvény tehetséggondozási aspektusai, felkészítés a minőségi felsőoktatásra a közoktatásban Dr. Kaposi József Oktatáskutató és Fejlesztő.
A kompetencia-alapú oktatás bevezetése a kistokaji ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONTBAN Biztos alap, biztos jövő.
1. Tájékoztató az Oktatási Minisztérium HEF OP pályázati kiírásairól február 24.
Magyar Pedagógiai Társaság Somogy Megyei Tagozata november 21. Kis Jenőné dr. Kenesei Éva megyei elnök.
Inga lengésideje nem függ a bankoktól
Szakképzési szakemberek kompetenciáinak meghatározása
A vezetőtanáron „innen és túl” Szivák Judit ELTE PPK
A rendszerépítés változó jogszabályi környezetben A pedagógusképzés a magyar bolognai rendszerben – ELTE IV. Pedagógusképzési nap Papp Lajos ELTE Pedagogikum.
ELTE TÁMOP /2/B/KMR projekt workshop
Egy év az Európai Unióban Arató Gergely Budapest, április 29.
Az alapképzések bevezetésének tapasztalatai
A NAT és az élő idegennyelvek Az új NAT szükségessége Köznevelés tartalmi egysége Kulturális javak: minden tanuló férhessen hozzá Közös.
Agria Media Eger, október
Pedagógusképzést segítő szolgáltató és kutatóhálózatok kialakítása TÁMOP /1/B.
A TÁMOP projekt cél-és feladatrendszere, kapcsolata a TÁMOP 4
ISKOLAI MENTOR SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK
A gyakorlatvezető mentor
Pedagógusképzést segítő szolgáltató és kutatóhálózatok kialakítása
Pedagógusképzést segítő szolgáltató és kutatóhálózatok kialakítása TÁMOP /1/B.
Gyakorlatvezető mentortanárképzés
TÁMOP /1/B A kompetencia-alapú pedagógusképzés regionális szervezeti, tartalmi és módszertani fejlesztése Tájékoztatás az 1. pécsi konzultáció.
Szaktanácsadás szerepe az óvodák pedagógiai munkájában
Benedek András – BME GTK APPI A Bolognai Folyamat hatása a szakmai pedagógusképzésre Budapest, október 25.
TÁMOP 3.1.5/ – 0001 PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA
Képesítési Keretrendszerek Európában
Szaktanácsadói támogatás az életpályamodellben
A nevelési-oktatási program előzményei
1 Estefánné Varga Magdolna A modern tanárképzés kapcsolódási pontjai a kompetencia alapú oktatáshoz HMPSZKSZ TÁMOP Nyitókonferencia Eger szeptember.
A diákok/fiatalok és az aktív államporság „Civil szervezetek és a közoktatási intézmények közösségi kapcsolatai” Salgótarján, január 29.
Előzetes ajánlások a pedagógus témában május
Falus Iván 7. Nevelésügyi Kongresszus Budapest Augusztus 26.
Ajánlás-változások Pedagógus-továbbképzés „Kongresszus után - a változások folyamatában” Konferencia Csillag Márta Budapest, május 27.
A stratégiai kulcsmentorok bemutatkozása IFKT mentor képzés Budapest, december 13.
Disszeminációs Konferencia Budapest, december 2. dr. Sediviné Balassa Ildikó TANÁRTOVÁBBKÉPZÉS A FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉSHEZ.
Európa 2020 A lisszaboni stratégiát felváltja az Európa 2020 stratégia Az új stratégia központi kérdése az Unió versenyképessége, de más, új célokat is.
ÚJ TUDÁS – MŰVELTSÉG MINDENKINEK A digitális írástudás elterjesztése Az idegennyelv-tanulás ösztönzése Az integrált természetismeret-oktatás bevezetése.
A KEZDŐ KÉPZÉSI SZAKASZ FEJLESZTÉSI IRÁNYAI ÉS LEHETŐSÉGEI Dr. Csonka Csabáné 2007.
Kompetensek lettünk? június 27..
TÁMOP / „Karöltve” Integrációs közoktatási referencia intézmény kialakítása hálózati együttműködés keretében a Csertán Sándor Általános.
Pedagógus-továbbképzések hasznosulása
Szaktanácsadás, pedagógiai-szakmai szolgáltatások
A szaktanácsadó segítő szerepe
A tanárképzés szerkezete
„Migráns tanulók a magyar közoktatásban” Oktatási és Kulturális Minisztérium Társadalmi Megújulás Operatív Program „BÁBEL- interkulturális pedagógia porjekt”
A 2016.ÉVI PEDAGÓGUS MINŐSÍTÉSRŐL
Szaktanácsadói tevékenységek, kompetenciák
Készítette: Tóth Györgyné Szakmai konferencia HEFOP Felkészítés a kompetencia alapú oktatásra.
A MODERN IKT SZEREPE A MESTER-TANÁRKÉPZÉSBEN
A SZAKMAI PEDAGÓGUSKÉPZÉS HELYZETE Tóth Béláné október.
Ki az a mentortanár? „az a pedagógiai gyakorlattal rendelkező tanár, aki tapasztalatai és a továbbképzésben szerzett speciális képzettsége eredményeként.
Egy csónakban evezünk Gondolatok a pedagógusképzésről és továbbképzésről dr. Liptai Kálmán az MRK alelnöke Pedagógus Hivatás Munkacsoport.
Gyakorlás – gyakorlat – gyakornok Sokszor egyetlen élmény egész életére megnyitja a fiatal lelket a zenének. Ezt az élményt nem lehet a véletlenre bízni:
Csík Orsolya, Horváth László TÁMOP X. Pedagógiai Értékelési Konferencia Szeged április Kompetencia- és tanulási eredmények alapú képzési.
Az OEFI TÁMOP / számú ”Egészségfejlesztési szakmai hálózat létrehozása” című kiemelt projekt köznevelési alprojektje ELKÉSZÜLT SZAKMAI.
Barcsák Marianna - KPSZTI
PROCSEE projekt 1. Szakértői Fórum disszeminációs esemény Racsko Réka
Az osztatlan tanárképzés gyakorlati képzési rendszere
TÁRSADALMI HATÁSOK.
Osztatlan tanárképzés kompetenciái
Előadás másolata:

Dr. Polgár Marianna Tanárképzés – továbbképzés

Történeti előzmények A tanárképzés (tágabban pedagógusképzés) a felvilágosodás korától intézményesült, de az iskola, mint oktató-nevelő intézmény, több évezredes múltra tekint vissza. A középkori universitas eredetileg közösséget, communitast jelentett (hallgatók és oktatók közössége). Az intézmény, ahol az oktatás-tanulás folyt = studium, magasabb foka: studium generale.

A középkori egyetemek működése ma is mutat aktualitást. universitas – közösség – tanárok és diákok együttesen működő közössége tanítva tanulni ma is fontos a középkori peregrináció – a mai Erasmus megfelelője – akkor egyszerűbb volt nyelvileg (a latin miatt) középkori eredetű az egyetemi autonómia, de a tudományok közötti interdiszciplinaritás is. a két szint is mutat hasonlóságot – baccalaureatus, magister  az alap, majd: jogi, orvosi, teológiai (vagyis a továbbképzés alapja a bölcselet)

Új tendenciák Ma a cél és eszköz egysége kapott hangsúlyt, vagyis a tanárképzés célja, az ismeretek hatékony átadása, az eszköze maga a tanári mesterség. Az oktatás komplexitása: meghatározó a tanár, diák, a módszer, tananyag – ezek együttes fejlesztése képzésben, továbbképzésben. Az elmúlt évek törvényi szabályozásai (2011. évi a nemzeti köznevelésről, ill. a nemzeti felsőoktatásról) felhatalmazást adtak a tanárképzés átalakítására. Ezt egészítették ki a 2012, 2013-as kormányrendeletek. A tanárképzés strukturális és tartalmi átalakításának első szakasza a bolognai rendszer kialakítása, az osztott tanárképzés, a második a 2013-ban bevezetett osztatlan tanárképzés.

A továbbképzések volumenének, finanszírozásának meghatározásánál fontos figyelni arra a nemzetközi tendenciára, hogy a továbbképzések jelentősége, funkciója egyre kiterjedtebbé válik. A továbbképzési rendszernek hármas funkciót (az oktatáspolitikai törekvések megvalósítását, a helyi fejlesztések támogatását és a pedagógusok folyamatos egyéni fejlesztését) kell össze-hangoltan támogatnia. A továbbképzési rendszer alapvető szemlélet-módjának a pedagógusok szakmai fejlődését, szakmai tanulását kell középpontba állítania, ennek alapja a pedagógus egyéni szakmai fejlődésének igénye.

A törvényi irányok és több külföldi példa is arra utal, hogy akkor lehet sikeres a pedagógusok folyamatos szakmai fejlődése, ha: a továbbképzés az alapképzéssel szoros kapcsolatot tart a pedagógusképző felsőoktatási intézmények meghatározó szakmai fejlesztő szerepe mellett, a továbbképzések, fejlesztések szakmai irányai az uniós trendek figyelembevételével meghatározott nemzeti céloknak megfelelnek, és a köznevelési intézmények gyakorlati igényeihez igazodnak, a továbbképzések túlnyomó többségben a köznevelési intézményekben zajlanak, és építenek a pedagógusok hosszú távú, aktív együtt-működésére hálózatos rendszerben,

a hálózatos továbbképzési rendszer meghatározó személyiségei a tanárképző központokkal/ kutatóintézetekkel együttműködő innovatív pedagógusok (mestertanárok, kutatótanárok, vezető óvodapedagógusok vagy tanítók), a rendszer fontos intézményei pedig hálózati központok (mágnes iskolák), a továbbképzések, szakmai fejlesztések tartalmi és módszertani értékelése, a források hatékony felhasználása megfelelő szakmai protokollokkal, állami ellenőrzéssel biztosított.

Összességében az egész hálózatos továbbképzési rendszer támogasson egy olyan pedagógus életpályamodellt, amely a képzést, a bevezető támogatási rendszert és a folyamatos szakmai fejlődést egységes rendszerré változtatja. Ennek nyomán a pedagógusok: a felsőoktatási intézményben szerzett olyan képesítéssel rendelkezzenek, amely megfelelő egyensúlyt teremt a kutatásalapú tanulmányok és a tanítási gyakorlat között, tantárgyaik területén magas szintű szaktudással, valamint megfelelő pedagógiai, módszertani kompetenciákkal rendelkezzenek, pályájuk kezdetén hatékony támogatási programokon vehessenek részt, pályafutásuk alatt megfelelő mentori továbbképzési támogatásban részesüljenek, fejlesztő hálózatok tagjai lehetnek, egész pályafutásuk alatt támogató típusú ösztönzésben részesüljenek, hogy formális és informális tanulás keretében új tudásra, készségekre, kompetenciákra tegyenek szert, beleértve a külföldi csereprogramok lehetőségeit is.

Köszönöm a figyelmet!