Kereskedelem A kereskedelem az emberi munka eredményének kölcsönös hasznosítása, vagy kupecek nyereségének növelése? Veled Európa, de nélküled EU!

Kereskedelem (nyomtatható változat) nyomtatható változat)nyomtatható változat) A kereskedelem az emberi munka eredményének kölcsönös hasznosítása, vagy kupecek nyereségének növelése?

Kereskedelem - összefoglalás Miért? – Mit? – Hogyan? Miért? – Mit? – Hogyan? A négy liberális alapelv hatása a magyar kereskedelemre A négy liberális alapelv hatása a magyar kereskedelemre Az EU általános hatása a kereskedelemre Az EU általános hatása a kereskedelemre Az EU-tagország kereskedelme Az EU-tagország kereskedelme A Szent Korona Országának kereskedelemre vonatkoztatott általános gazdasági alapelve A Szent Korona Országának kereskedelemre vonatkoztatott általános gazdasági alapelve A Szent Korona Országának kereskedelme A Szent Korona Országának kereskedelme EU-tagország és a Szent Korona Országának kereskedelmi politikája EU-tagország és a Szent Korona Országának kereskedelmi politikája A Szent Korona Országának kereskedelmi politikája - Személyi elismerés A Szent Korona Országának kereskedelmi politikája - Személyi elismerés

Kereskedelem Miért?Mit?Hogyan? Magyarország egyetlen nemzeti kereskedője sem köthet üzletet önállóan olyan partnerével, amelynek székhelye nem EU-tag ország ( EUM 64. cikk (2) bekezdés) EUM 64. cikk A magyar értékek magyar érdeket szolgálnak. A lehetőségek szerinti termékeket, terményeket, szolgáltatásokat eljuttatni az igény szerinti személyhez, társadalmi csoporthoz.

A négy liberális alapelv hatása a magyar kereskedelemre Azt, hogy az EU négy liberális alapelv mennyire a multinacionális cégek (kereskedelem is) monopóliumát erősíti, és azt, hogy az EU tulajdonképpen mennyire a kiszolgálója annak a háttérhatalomnak, amely a multinacionális cégekkel szoros kapcsolatban van, nem lehet jobban jellemezni, mint az EUM 106. cikk (2) bekezdésével: „…a jövedelemtermelő monopólium jellegű vállalkozások az Alkotmány rendelkezései, így különösen a versenyszabályok hatálya alá tartoznak, amennyiben e rendelkezések alkalmazása sem jogilag, sem ténylegesen nem akadályozza a rájuk bízott sajátos feladatok végrehajtását.”EUM 106. cikk A tőke szabad áramlása érvényesülésével a magyar termőföld január 1-től mindenki számára megvásárolható. Az áru és a szolgáltatás szabad áramlásával az egészségre ártalmas, de – a diszkriminatív támogatás miatt – olcsó idegen áru beáramoltatásával megfolytja a magyar termelőket és szolgáltatásokat. A személyek szabad áramlása (letelepedés szabadsága) az egyenlőtlen feltételek következtében gazdasági emigrációba kényszeríti az embereket, ezzel terelve a gyökértelenség felé a magyarságot. „A belső piac egy olyan, belső határok nélküli térség, amelyben az Alkotmány rendelkezéseivel összhangban biztosított a személyek, a szolgáltatások, az áruk és a tőke szabad mozgása.” (EUM 26. cikk)EUM 26. cikk

A Gyurcsány-jelenség okainak feltárása és megszűntetése – EU-sarc május 1-ig összesen május 1-ig összesen milliárd forint milliárd forint sarcot fizettünk azért, hogy a gyarmatbirodalom része lehessünk. sarcot fizettünk azért, hogy a gyarmatbirodalom része lehessünk. A belépést követően minden évben legalább A belépést követően minden évben legalább milliárd forintba milliárd forintba kerül nekünk az, hogy az EU tagjai vagyunk! kerül nekünk az, hogy az EU tagjai vagyunk! A Szent Korona értékrendje szerint élő Gondoskodó Magyarország ezt használja fel a jólét megteremtéséhez ! A Szent Korona értékrendje szerint élő Gondoskodó Magyarország ezt használja fel a jólét megteremtéséhez !

Az EU általános hatása a kereskedelemre 1. A „belső piac” kialakítása (EUM 26., 27. cikk) a multinacionális cégek érdekét szolgálja, éppúgy, mint az EU „kizárólagos hatásköre” a „közös kereskedelempolitikája” (EUM 3.). A „belső piac” kialakítása (EUM 26., 27. cikk) a multinacionális cégek érdekét szolgálja, éppúgy, mint az EU „kizárólagos hatásköre” a „közös kereskedelempolitikája” (EUM 3.).EUM 26., 27. cikkEUM 3.EUM 26., 27. cikkEUM 3. A nemzeti érdekérvényesítés kizárását jelenti a vámunió (EUM 3. cikk), amely megtilt minden olyan rendelkezést, amely a nemzeti áruk védelmét jelenti (EUM 28. cikk (1) bekezdés). A nemzeti érdekérvényesítés kizárását jelenti a vámunió (EUM 3. cikk), amely megtilt minden olyan rendelkezést, amely a nemzeti áruk védelmét jelenti (EUM 28. cikk (1) bekezdés).EUM 3. cikkEUM 28. cikkEUM 3. cikkEUM 28. cikk A „harmadik (EU-n kívüli) országokkal” történő kereskedelem a „közös kereskedelempolitika” része (EUM 28. cikk (2) bekezdés), tehát Magyarország egyetlen nemzeti kereskedője sem köthet üzletet önállóan olyan partnerével, amelynek székhelye nem EU-tag ország (EUM 64. cikk (2) bekezdés). A „harmadik (EU-n kívüli) országokkal” történő kereskedelem a „közös kereskedelempolitika” része (EUM 28. cikk (2) bekezdés), tehát Magyarország egyetlen nemzeti kereskedője sem köthet üzletet önállóan olyan partnerével, amelynek székhelye nem EU-tag ország (EUM 64. cikk (2) bekezdés).EUM 28. cikk EUM 64. cikkEUM 28. cikk EUM 64. cikk

Az EU általános hatása a kereskedelemre 2. Magyarország mezőgazdasági és ipari termelői alacsonyabb szintű termelési feltételekkel rendelkeznek, mint az EU jelenlegi tagországaiban működő és hasonló tevékenységet folytató vállalkozások, a hátrány megszüntetésének módja a hitelcsapdába terelés. Magyarország mezőgazdasági és ipari termelői alacsonyabb szintű termelési feltételekkel rendelkeznek, mint az EU jelenlegi tagországaiban működő és hasonló tevékenységet folytató vállalkozások, a hátrány megszüntetésének módja a hitelcsapdába terelés. A mezőgazdasági termelés a kvótarendszer korlátozása és a negatív diszkriminációval elfogadott támogatási rendszer miatt árban is esélyegyenlőtlen (EUM 107. cikk (1) bekezdés) helyzetben van az EU jelenlegi tagjainak termékeivel szemben, tehát az EUM 34., 35., 36. és 37. cikkeiben szabályozott „Mennyiség korlátozások tilalma” gyakorlatilag nemcsak a magyar nemzeti mezőgazdasági és ipari termelést, és a szolgáltatások teljes kiszolgáltatottságát jelenti, hanem a kereskedelmi tevékenység multinacionális érdek szolgálatába állítását is. A mezőgazdasági termelés a kvótarendszer korlátozása és a negatív diszkriminációval elfogadott támogatási rendszer miatt árban is esélyegyenlőtlen (EUM 107. cikk (1) bekezdés) helyzetben van az EU jelenlegi tagjainak termékeivel szemben, tehát az EUM 34., 35., 36. és 37. cikkeiben szabályozott „Mennyiség korlátozások tilalma” gyakorlatilag nemcsak a magyar nemzeti mezőgazdasági és ipari termelést, és a szolgáltatások teljes kiszolgáltatottságát jelenti, hanem a kereskedelmi tevékenység multinacionális érdek szolgálatába állítását is.EUM 107. cikkEUM 34., EUM 107. cikkEUM 34.,

Az EU-tagország kereskedelme A kiskereskedő olyan feltételeket lesz kénytelen teljesíteni, mint beruházással, mint a rendszeres kiadások növelésével, amely eleve kétségessé teszi vállalkozása folytatását. Nem marad más megoldás, mint a hitelcsapda elfogadása, ami gyakorlatilag a kereskedelmi vállalkozó anyagi és egzisztenciális megszűnését jelenti, hiszen nála az áru- és szolgáltatás szabad mozgása jelenti azt a megoldhatatlan vészhelyzetet, ami a mezőgazdasági és ipari termelőknél, valamint a szolgáltatóknál a tőke tranzit-jellegű szabad áramlása formában jelentkezik. A kiskereskedő olyan feltételeket lesz kénytelen teljesíteni, mint beruházással, mint a rendszeres kiadások növelésével, amely eleve kétségessé teszi vállalkozása folytatását. Nem marad más megoldás, mint a hitelcsapda elfogadása, ami gyakorlatilag a kereskedelmi vállalkozó anyagi és egzisztenciális megszűnését jelenti, hiszen nála az áru- és szolgáltatás szabad mozgása jelenti azt a megoldhatatlan vészhelyzetet, ami a mezőgazdasági és ipari termelőknél, valamint a szolgáltatóknál a tőke tranzit-jellegű szabad áramlása formában jelentkezik. A kiskereskedő – az áru szabad mozgásának és a magyar termék versenyképtelenségének következtében – a multinacionális cégek által irányított beszerzési kényszerpályán tud mozogni. Az egyenlőtlen versenyhelyzet miatt nemhogy extraprofitot, de megélhetéséhez szükségek minimális árrést sem tud elérni. Ebben a helyzetben nincs lehetősége arra, hogy akár egyénileg, akár kartellbe tömörülve befolyásolni tudja a piac alakulását. A kiskereskedő – az áru szabad mozgásának és a magyar termék versenyképtelenségének következtében – a multinacionális cégek által irányított beszerzési kényszerpályán tud mozogni. Az egyenlőtlen versenyhelyzet miatt nemhogy extraprofitot, de megélhetéséhez szükségek minimális árrést sem tud elérni. Ebben a helyzetben nincs lehetősége arra, hogy akár egyénileg, akár kartellbe tömörülve befolyásolni tudja a piac alakulását. Az erőfölénnyel történő visszaélés tiltása (EUM 102. cikk) a farizeus magatartás egyik legtökéletesebb megjelenése. Az erőfölénnyel történő visszaélés tiltása (EUM 102. cikk) a farizeus magatartás egyik legtökéletesebb megjelenése.EUM 102. cikkEUM 102. cikk

A Szent Korona Országának kereskedelemre vonatkoztatott általános gazdasági alapelve - A kereskedelemmel kapcsolatos tevékenységhez alkalmazott technológia és tevékenységhez felhasznált anyagok nem károsíthatják sem a dolgozók egészségét, sem a természetet; - A tevékenységgel kapcsolatos hulladékok, valamint a kereskedelemmel kapcsolatos tevékenység következményei az ember lelki-, szellemi és anyagi életét nem veszélyeztetheti, és a természetet nem károsíthatja.

A Szent Korona Országának kereskedelme 1. A belkereskedelem feladata, hogy az igényeket kielégítő termékeket, terményeket eljuttassa a termelőtől az állampolgárig. A belkereskedelem feladata, hogy az igényeket kielégítő termékeket, terményeket eljuttassa a termelőtől az állampolgárig. A kereskedelem tulajdonformája a magántulajdonú kiskereskedelem. A kereskedelem tulajdonformája a magántulajdonú kiskereskedelem. Az állami gazdaság - összehangolásban résztvevő boltok végzik - a kiegészítő emberi jogok gyakorlásához szükséges termékek forgalmazásán kívül - az alapvető emberi jogok körébe tartozó termékek és termények eljuttatását az állampolgárokhoz. Az állami gazdaság - összehangolásban résztvevő boltok végzik - a kiegészítő emberi jogok gyakorlásához szükséges termékek forgalmazásán kívül - az alapvető emberi jogok körébe tartozó termékek és termények eljuttatását az állampolgárokhoz. A Gondoskodó Magyarország a kiskereskedőnek biztosítja A Gondoskodó Magyarország a kiskereskedőnek biztosítja - beruházási támogatást- és hitelt biztosít, - beruházási támogatást- és hitelt biztosít, - összehangolja a termékek és termények folyamatos ellátását és szállítását. - összehangolja a termékek és termények folyamatos ellátását és szállítását.

A Szent Korona Országának kereskedelme 2. A külkereskedelem feladata, hogy a magyar állampolgárok igénykielégítésén felüli termékeket és terményeket eljuttassa más államok állampolgáraihoz, illetve A külkereskedelem feladata, hogy a magyar állampolgárok igénykielégítésén felüli termékeket és terményeket eljuttassa más államok állampolgáraihoz, illetve a Magyarországon földrajzi, vagy gazdasági okból nem, vagy nem a megfelelő minőségben és mennyiségben termelt termékeket, terményeket a magyar állampolgárok rendelkezésére bocsássa. a Magyarországon földrajzi, vagy gazdasági okból nem, vagy nem a megfelelő minőségben és mennyiségben termelt termékeket, terményeket a magyar állampolgárok rendelkezésére bocsássa. A külkereskedelem, mint a Gondoskodó Magyarország gazdasági összehangolásának része szoros összefüggésben van a vámrendszerrel. Ennek két oka van: A külkereskedelem, mint a Gondoskodó Magyarország gazdasági összehangolásának része szoros összefüggésben van a vámrendszerrel. Ennek két oka van: ne fordulhasson elő negatív külkereskedelmi egyenleg, ami veszélyezteti az alapvető emberi jogok biztosítását, és a pénz értékközvetítő szerepét, ne fordulhasson elő negatív külkereskedelmi egyenleg, ami veszélyezteti az alapvető emberi jogok biztosítását, és a pénz értékközvetítő szerepét, védővám alkalmazása annak érdekében, hogy a magyar áruk szolgálják elsődlegesen a Magyarországon jelentkező igények kielégítését, a külföldi áruk szerepe a választékbővítésre és az itthon nem, vagy nem megfelelő mennyiségben előállítható termékmennyiségre korlátozódjon. védővám alkalmazása annak érdekében, hogy a magyar áruk szolgálják elsődlegesen a Magyarországon jelentkező igények kielégítését, a külföldi áruk szerepe a választékbővítésre és az itthon nem, vagy nem megfelelő mennyiségben előállítható termékmennyiségre korlátozódjon.

EU-tagország és a Szent Korona Országának kereskedelmi politikája EU-tagország Szent Korona Országa EU bér és Szent Korona elismerés

Munkakör Havi személyi elismerés Vezető, tulajdonos Kreatív alkalmazott Adaptáló alkalmazott Szakmunkás Betanított munkás Segédmunkás Átlag: A Szent Korona Országának kereskedelmi politikája Személyi elismerés

Kereskedelem - összefoglalás Miért? – Mit? – Hogyan? Miért? – Mit? – Hogyan? A négy liberális alapelv hatása a magyar kereskedelemre A négy liberális alapelv hatása a magyar kereskedelemre Az EU általános hatása a kereskedelemre Az EU általános hatása a kereskedelemre Az EU-tagország kereskedelme Az EU-tagország kereskedelme A Szent Korona Országának kereskedelemre vonatkoztatott általános gazdasági alapelve A Szent Korona Országának kereskedelemre vonatkoztatott általános gazdasági alapelve A Szent Korona Országának kereskedelme A Szent Korona Országának kereskedelme EU-tagország és a Szent Korona Országának kereskedelmi politikája EU-tagország és a Szent Korona Országának kereskedelmi politikája A Szent Korona Országának kereskedelmi politikája - Személyi elismerés A Szent Korona Országának kereskedelmi politikája - Személyi elismerés