Bérek és vállalati alkalmazkodás Kónya István Magyar Nemzeti Bank Magyar Nemzeti Bank, augusztus 29.

Munkakereslet meghatározói – a rugalmasságok szerepe →Bérek rugalmassága: növekvő kínálat leszorítja-e a béreket? →Létszám rugalmassága: …ha igen, hogyan hat a foglalkoztatottságra? →„szerkezeti rugalmasságok”: ágazatok közötti átrendeződés, képzettség, mobilitás …stb. →Új vállalatok belépési költségei, verseny foka, …stb

Az előadás felépítése Intézményi háttér és implikációi Mit mondanak a vállalatok: WDN kérdőív Bérek rugalmassága: mikro eredmények ―Asszimmetrikus bérmerevségek ―Bér-termelékenység kapcsolat Bérek rugalmassága: makro eredmények Koordináltság, sokkok, várakozási problémák ―Béreket érő sokkok: minimálbér, állami bérek

Intézmények szerepe (Horváth-Szalai 2008) Elbocsátás jogi szabályozása (EPL): ―Rövid távú létszám-alkalmazkodást gátolja ―Összességében negatív hatással van a foglalkoztatottságra →MO: relatív alacsony ábraábra Szakszervezetek és bérmegállapodások: ―Gátolja az egyedi sokkokra való reagálást ―Koordinált bérmegállapodások  várakozási problémákat kezelheti →MO: relatív alacsony + bérmegállapodás főleg vállalati szinten, nincs automatikus indexálás, kiterjesztések nem elterjedtek Aktív eszközök: ―Növelik a foglalkoztatottságot ―Csökkentik a munkapiaci súrlódásokat →MO: relatíve alacsony, nem hatékony(?)ábraábra Adóék: ―Magas adók = alacsonyabb foglalkoztatottságábraábra  Összességében: relatív flexibilis intézményi háttér, több tér az alkalmazkodásra mind bérben, mind létszámban

WDN kérdőív ( Kézdi, Kónya, Nobilis 2007 ) EKB Wage Dynamics Network kérdőív a béralkalmazkodás rugalmasságáról –2006, 5 főnél nagyobb magyar vállalat Fő eredmények: –Explicit bérindexálás hiánya: ábra ábra –Bérek belső koordinációja, motiváció: ábra ábra –Minimálbér átgyűrűződése: ábra ábra Rugalmas intézményi keret, bérek motivációs szerepe (USA hasonló eredmények, Bewley 1998)

Mikro eredmények 1: Aszimmetrikus bérmerevségek (Kátay 2008) „Downward Wage Rigidity” típusai: ―Nominális rigiditás (DNWR) ―Reál rigiditás (DRWR) Becslési eljárás: ―Alap hipotézis: „tervezett bérváltozás” eloszlása szimmetrikus (egyéni sokkok) →Megbecsülni a hipotetikus béreloszlást →DNWR, ill. DRWR: bér-, ill. reálbér csökkentések elmaradásának aránya a hipotetikus bér-, ill. reálbér csökkentések számához viszonyítva: ábra ábra  Eredmények: DRWR elenyésző, DNWR középmezőny ábra ábra

Mikro eredmények 1b: egyéb rigiditások OÉT megállapodás mennyire köti a vállalatokat?: ―Infláció helyett OÉT bérmegállapodások  Eredmény: elenyésző hatás ábra ábra Minimálbér: ―Szintben erős korlát ―Relatíve magas a minimálbéren foglalkoztatottak aránya ―TB adatbázis alapján a minimálbért keresők kb. 80% minimálbéren van bejelentve a következő évben is.  Lényeges rigiditás

Mikro eredmények 2: bér-termelékenység kapcsolat (Kátay 2008b) Hogyan hat a bérekre a vállalatot érő idioszinkratikus termelékenység sokk? ―Hatékonysági bérelmélet: bér-termelékenység kapcsolata pozitív ―Biztosításelmélet: átmeneti sokkokra kisebb (0?) bérreakció  MO: Reálbér-termelékenység kapcsolat szorosabb, mint EU-ban: átmeneti sokkokra is reagál

Makro eredmények: DSGE tapasztalatok DSGE model Calvo bérezéssel (Jakab-Világi 2007) ―„Ad-hoc” becsült bérmerevség nemzetközi összehasonlításban alacsony ―A megfigyelt lassú béralkalmazkodás okai a (i) perzistens várakozások, és a (ii) munkapiacot ért rendkívül volatilis sokkok DSGE „search and matching” blokkal (Jakab-Kónya 2008) ―A munkapiaci alkalmazkodás nem azonnali, hanem keresés és alkufolyamat eredménye (Mortensen-Pissarides 1994) ―A modellbe így „beépített” munkapiaci súrlódásokon túl a Calvo bérezés szerepe minimális Makro becslések összhangban vannak a mikro és a kérdőíves eredményekkel

Perzisztencia, sokkok Miért nem látunk aggregát idősorokon nominális béralkalmazkodást? ábra ábra DSGE becslés: várakozások, munkapiaci sokkok Várakozások: magas infláció a múltban, dezinflációs folyamat egyenetlensége, visszatérő ársokkok Béreket érő sokkok hada: ― : minimálbér emelések ― : állami béremelések és létszámbővítés ábra ábra ―2006- adóváltozás, fehéredés

Összefoglaló A magyar intézményi keret nem erős korlátja a vállalati bér (és létszám) alkalmazkodásnak –A minimálbér fontos kivétel, amelynek hatása tovagyűrűzik a többi foglalkoztatott felé Kérdőíves és statisztikai (mikro és makro) eredményeink sem mutatnak „külső” rugalmassági problémákat –A „belső” bérrigiditások valószínűleg a vállalatok optimális reakciói a munkavállalók ösztönzési problémáira (vö. USA) –A keresési súrlódások fontosak a létszám-alkalmazkodásban A bérek makro szintű lassú alkalmazkodásának fő okai –Munkapiacot ért nagy és gyakori sokkok –Inflációs várakozási problémák, bérkoordináció hiánya –A külső sokkok és a vállalati ösztönzés interakciója

EPL (Vissza)

ALMP (Vissza)

Marginális adóék (átlagbéren) (Vissza)

(Vissza)

(Vissza)

A minimálbér átgyűrűződése (Vissza)

(Vissza)

(Vissza) DWR: Nemzetközi és magyar eredmények

(Vissza)

(Vissza)

(Vissza)