A Rákóczi szabadságharctól a reformkorig Csík-hágó Iskola Magyar Történelem 2011-2012-es tanév 11. óra A Rákóczi szabadságharctól a reformkorig (1703-1800) tanár: Németh Károly

Isten, áldd meg a magyart Jó kedvvel, bőséggel, Nyújts feléje védő kart, Ha küzd ellenséggel; Bal sors akit régen tép, Hozz rá víg esztendőt, Megbűnhődte már e nép A múltat s jövendőt! (“Himnusz”, Kölcsey Ferenc verse (1823))

Felhasznált anyag: http://hu.wikipedia.org/wiki/Török_hódoltság http://hu.wikipedia.org/wiki/A_Magyar_Királyság_a_18._századi_abszolutizmus_rendszerében

Buda visszafoglalása (1686 szeptember 2) Lotharingiai (ma Franciaország egy tartománya) Károly fejedelem vezetésével zajlott Buda visszafoglalása. 3 évvel Bécs sikertelen török ostroma után, amikor a német és lengyel Seregek visszaverték a háromszoros túlerőben levő törököket. Ezután rövid időn belül, 1699-ig visszafoglalták Magyarország egész területét a törököktől, a Temesköz kivételével, amely 1718-ban szabadult fel.

Erdélyi fejedelmek

I. Rákóczi Ferenc (1652-1661) Erdélyi fejedelem.

A munkácsi vár. Zrinyi Ilona birtokainak központja, Két évig állt ellen a császári sereg ostromának 1685-ben. Itt töltötte gyermekkora egy részét II. Rákóczi Ferenc. Zrinyi Ilona, I Rákóczi Ferenc felesége, II. Rákóczi Ferenc anyja. Második férje Thököly Imre fejedelem.

Thököly Imre, Felső Magyarországi fejedelem a törökök támogatásával(1682-1685), Erdélyi fejedelem (1690). Megpróbált török támogatással magyar uralkodó lenni.

A zentai csata. (1697 szept. 11). 100000 főnyi török sereg Magyarország visszafoglalására indult. 40000 főnyi kersztény sereg (főleg németek) győzte le őket Savoyai Jenő Vezetésével, a Tiszán való átkelésük közben. A német sereg vesztesége 700 fő volt, a töröké 30000 fő, ennek jelentős része a Tiszába fulladt. A csatát követő békeszerződés Magyarország felszabadulását jelentette a török uralom alól, A Temesköz kivételével, amely csak 1708-ban szabadult fel.

Rákóczi szabadságharc (1703-1711) I. Lipót császár (1657-1705) II. Rákóczi Ferenc (Erdély és Magyarország fejedelme )

Kuruc-labanc lovas párbaj

Kuruc-labanc csatajelenet

A szabadságharc bukása után II A szabadságharc bukása után II. Rákóczi Ferenc először rövid időre Angliában, hosszabb időre Franciaországban, végül Törökországban telepedett le. Rodostói házának pontos mását Kassán is felépítették.

I. József (1705-1711) A Rákóczi szabadságharc alatti Habsburg uralkodó. Fiatalon halt meg hímlőben. Tehetséges államszervező volt. Amennyire lehetett, próbált a békére törekedni a magyarokkal.

III. Károly (1711-1740) Az ugynevezett spanyol örökösödési háborúban (1701-1714)próbálta a spanyolt trónt biztosítani maga számára, a franciákkal szemben. Végül csak néhány területet tarthatott meg. 1718-ban visszafoglalják a Temesközt és A Szerémséget, amit katonai közigazgatás alá helyeznek és 3 hullámban (1770-ig) főleg Németekkel, kisebb részben szerbekkel telepítenek be. A Temesközből lesz a “Bánát”. Tolna, Baranya és Somogy megyékbe és A Rákóczi szabadságharc alatt elpusztult Északnyugat Erdélybe is németeket telepít. Magyarokat nem enged letelepedni az említett országrészekbe: ezt lánya Mária Terézia oldja fel később. Hátrányos megkülönböztetéssel sulytotta a Protestánsokat. A leányági trón-örökösödést biztosítandó, Kiadja a “Pragmatica Sancio”-t. Gyilkos galóca evésébe halt bele Magyarországon, vadászat alkalmával.

Mária Terézia (1740-1780) Az osztrák örökösödési háborúban (1740-1748), a porosz uralkodó Nagy Frigyes Megpróbálta megszerezni az osztrák trónt. A háború kedvezett a magyar gazdaságnak, Rengeteg élelmet és ruhát, egyéb termékeket szállítottak, jó pénzért. Ekkoriban kívántak a magyar földesurak “jó esőt és hosszú háborúkat”. A magyar ipar fejlődését viszont visszaszorította a vámrendeleteivel. Mária Terézia engedményeket adott a magyaroknak a háborúban tanusított hűségükért. Az örökösödési háborúkban 35000 magyar huszár harcolt Európaszerte, ekkor vált a könnyűlovas magyar huszár Európaszerte elismert haderőnemmé.

Magyar huszárok

II. József (a “kalapos király”, 1780-1790) 1765-től már társuralkodó anyja, Mária Terézia mellett. A felvilágosodás (enlightenment) szellemében próbált uralkodni. Nem koronáztatta magát magyar királlyá, így kötöttségek nélkül tudott nagy államot átszervező Változtatásokat létrehozni. Az egyházakat korlátozta, társadalmilag hasznos tevékenységre, pl közoktatásban való részvételre kötelezte őket. Lehetővé tette a szabad vallásgyakorlást a nem katolikus (protestáns, ortodox és zsidó) felekezetek számára is. Jobbágyság telekhez való jogát, botozástól való mentesítését, stb köszönhette neki. A németet tette hivatalos nyelvé az iskolákban. A törökök ellen viselt külföldi háboruk óriási adóterheket róttak a magyarokra.

II. József teljes nagycímere

Bölcsőd az s majdan sírod is, Mely ápol s eltakar. Hazádnak rendületlenűl Légy híve, oh magyar; Bölcsőd az s majdan sírod is, Mely ápol s eltakar. (Vörösmarty Mihály “Szózat” című verséből (1836))