Externália Dr. Szigeti Cecília

Externália http://www.youtube.com/watch?v=Ot1D8qFkZjU&feature=channel&list=UL

Története Alfred Marshall vezette be a külső költségek és hasznok fogalmát a "Gazdaság alapelvei" c. művében. Egy pénzügyileg önálló egység, pl. egy vállalkozás közvetlenül befolyásolja egy másik, pénzügyileg önálló egység, egy vállalkozás vagy egy fogyasztó helyzetét, anélkül, hogy a piacon kerülnének kapcsolatba. Az externáliák internalizálására vonatkozó elmélet Arthur C. Pigou- tól (1877-1959), a Cambridge University tanárától származik. Levezeti a szennyezés megadóztatásának szükségességét. Kerekes, 1999.

Jellemzői A tevékenység valamely harmadik személynek vagy személyeknek a jóléti függvényét módosítja. A pozitív externália növeli a jólétét, a negatív externália pedig csökkenti a jólétét. A jólét növekedéséért vagy csökkenéséért a harmadik felet nem kötelezik a haszon ellenértékének a megfizetésére vagy a kárért nem kompenzálják. A harmadik fél részére előidézett hatás létrehozása nem szándékolt.

Externália alapvető típusai Pozitív  Negatív  termelői Méhészet- gyümölcsös Strand-gyár fogyasztói Rendezett kert Dohányzás

http://www. alternativenergia http://www.alternativenergia.hu/wp-content/uploads/2009/07/484144112_8668f839d8_o.jpg

Gyár levegő-szennyezése  Útépítés, infrastruktúra  kibocsátó Fogyasztó Termelő Dohányzás  Kellemes parfüm Gyár levegő-szennyezése  Útépítés, infrastruktúra  Veszélyes környék  Rendezett házak Gyár-strand  Méhészet- gyümölcsös érintett

Pozitív externália Társadalmi határhaszon Jóléti veszteség

Negatív externália Társadalmi határköltség Jóléti veszteség

Negatív externáliák további típusai Technológiai- pénzügyi „Kimerülő” - nem kimerülő (magánjavakhoz kötött) Reverzibilis- irreverzibilis, Globális-lokális. Kerekes, 1999. Lengyel- Mozsár, 2002.

Városi externália Lengyel- Mozsár 2002.

www.rockwool.hu/.../alacsonyabb+zajszint rockwool.hu http://ezermester.hu/articles/images/2005/10/kor1.jpg

Emberi preferenciák eloszlásának gyakorisága a fejletlen gazdaságokban Forrás: Hámori

Kétoldalú, kölcsönös függés „B” Nyereség + Veszteség - Jóindulat, pozitív preferenciák Drukkolás a másikért, jóakarat Együttérzés, részvét Rosszindulat, Negatív preferenciák Irigység, féltékenység Rosszakarat, káröröm „A” Forrás: Hámori

Feltételezés: tökéletes verseny Egyéni optimum ár, költség MC P Q gazdasági aktivitás ár, költség MC P Q max haszon M  Feltételezés: tökéletes verseny Egyéni optimum

Tökéletesen versenyző piac! És ennek következményei… Alapfeltevésünk… Tökéletesen versenyző piac! És ennek következményei…

A szennyezéssel járó gazdasági aktivitás jóléti hatása a szennyezés károsultjainak számára költség Q gazdasági aktivitás MEC Q1 TEC Externális költség Egyéni optimum

A szennyezés társadalmi optimuma Cél: társadalmi tiszta haszon (A+B+C)-(B+C+D)= A-D maximalizálása Q gazdasági aktivitás haszon, költség M Qmax MEC Q* A B C D Társadalmi optimum

Jóléti konfliktus társadalmi optimum szennyezéssel járó gazdasági tevékenység esetén Q gazdasági aktivitás ár, költség, haszon MC P Q max MSC = MC + MEC MEC M Q*

c Mennyi a gazdasági aktivitás szintje a termelői és a társadalmi optimumban? Q=6 illetve 4 A szennyező nettó összprofitjának mekkora része indokolatlan társadalmi szempontból? (2*2/2= 2)

Mennyi az externális költség optimális szintje? B: (4x2)/2 Társadalmi tiszta haszon maximuma? A: (6x4)/2=12

Írja fel a teljes társadalmi határköltséget a gazdasági aktivitás függvényében, ha tudjuk, hogy a termelő tökéletes versenyző termékpiacon árelfogadó helyzetben van! MEC=1/2 Q; M=6-Q MSC=MEC+ MC M=P-MC, ebből, mivel P konstans: MC=Q MSC=3/2 Q

Optimális szennyezés elérése alku segítségével Dr. Szigeti Cecília

Cél Társadalmi optimum elérése Q gazdasági aktivitás haszon, költség Qmax MEC Q* A B C D Társadalmi optimum elérése

Eszközök Optimális szennyezés Piaci alkuval: Coase tétel és korlátai Állami beavatkozással: normák és bírságok Pigou-i adók

Forrás: Bela et al. Közvetlen szabályozás Közvetett szabályozás   Közvetlen szabályozás Közvetett szabályozás Önkéntes megállapodások Piaci önkéntes magatartás Célok kijelölése jogszabály, hatóság vállalat és a hatóság közösen a vállalat maga Vállalati mozgástér nincs van Ellenőrzés hatósági a piaci szereplők ( pl. tanúsító cégek, iparági szövetségek ) Milyen problémák esetén alkalmazható? Súlyos probléma vagy, ha a be nem avatkozás nagy kockázattal jár A probléma nem annyira súlyos, a bizonytalanság kockázata kicsi Példák norma, bírság adók, forgalmazható szennyezési jogok környezetvédelmi célok ISO 14000, EMAS; környezeti címkézés Forrás: Bela et al.

Szennyezési mátrix Szennyezés mennyiségét az állam szabja meg   Szennyezés mennyiségét az állam szabja meg Szennyezés mennyiségét a piac szabja meg Szennyezés árát az állam szabja meg Közvetlen szabályozó eszközök (norma, emissziókiegyenlítési rendszer, együttes szennyezéskibocsátás) Pigou (kibocsátási adó, letét-visszafizetés, elhárítási támogatás) Szennyezés árát a piac szabja meg Szennyezési jogok piaca (buborékpolitika, emissziós bankügylet) Coase (tulajdonjogok meghatározása, jogi felelősség) Forrás: Kocsis

Példa Kávéház a gazdasági tevékenység folytatásában érdekelt, abból üzleti hasznot szeretne elérni (nyári esték vendégforgalma a teraszon). Lakóközösség a gazdasági tevékenység korlátozásában megszüntetésében érdekelt, mert szenvednek a tevékenység externális költségeitől ( hangszigetelés, légkondicionálók beszerelése, üzemeltetése). A két szereplő nem ért egyet abban, hogy mi a jogi helyzet, vagyis melyikük kényszerítheti rá az akaratát a másikra.

„B” eset „A” eset asztalok száma haszon, költség Mkávéház Qmax MEClakók Q* Q2 f e d Q1 c b y a „B” eset 9 14 20 5 „A” eset

Feladat Egy konvencionális gazdálkodást folytató mezőgazdasági vállalkozó hasznait az Mπ=20−Q határprofit függvény jellemzi, ahol Q a megtermelt termény mennyisége (tonnában). A szomszédos földeken működő biotermesztő számára a gazda által használt vegyszerek költségnövekedést eredményeznek, mely externális költségeket az MEC= 3/ 2 Q függvény jellemzi. Ábrázolja a feladatban meghatározott függvényeket! Jelölje az ábrán a mezőgazdasági termelő egyéni optimumát, vagyis a profitmaximumhoz tartozó termelési mennyiséget (Qmax) és a társadalmilag optimális termelési mennyiséget (Q*)!

a b

A és B esetben ? Ki kezdeményezi az alkut? Milyen mennyiségről indul az alku? Mekkora mennyiségben állapodnak meg? Mekkora lesz a minimális kompenzáció? Mekkora lesz a maximális kompenzáció? A és B esetben ?

„A” eset Tiltják a környezetszennyezést Konvencionális termelő kezdeményez Alku 0t-ról indul Eredménye 8t lesz Minimális kompenzáció b terület:48e Ft Maximális kompenzáció: a+b= 80e+ 48e=128e

„B” eset Mindenkinek joga van szennyezni a környezetet. Alku Q=20t-ról indul Biotermesztő kezdeményezi Alku eredménye: 8t Felajánlott kompenzáció minimum: „C” 72e Ft Maximum C+D= 180e+72e=252e Ft

1991- ben Közgazdasági Nobel díjat kapott a tranzakciós költségeknek Ronald Coase 1991- ben Közgazdasági Nobel díjat kapott a tranzakciós költségeknek és a tulajdonjogoknak az intézményi rendszerrel, valamint a gazdaság működésével kapcsolatos szerepének felfedezéséért és tisztázásáért

Tranzakciós költségek Amennyiben a piacok jól működnek, miért születnek egyáltalán vállalatok? Miért nem pusztán szerződésekkel kötik össze a vállalkozók munkavállalókat, szállítókat és vevőket?

A piac használata nincsen ingyen, a piaci tranzakcióknak pénzben és időben kifejezhető költsége van (tranzakciós költség). A piac intézményének alternatívái lehetnek más intézmények is (például vállalatok, akár szövetkezetek is), amíg ezek hatékonyabban tudják megszervezni a termelést.

Társadalmi költség problémája Amennyiben az alku nem jár jelentős tranzakciós költségekkel, akkor a jól kijelölt magántulajdon megszünteti az externáliákat. Ezt a felfedezést George Stigler nevezte el Coase-tételnek. Példa: dohányzás Ha szabad dohányozni, akkor a nem dohányzó kezdeményezi az alkut. Ha tilos, akkor a dohányos. Coase szerint a szobában a füst mennyisége ugyanannyi lesz, akár szabad, akár tilos a dohányzás.

Tilosba tévedő, a szomszéd vetését pusztító marhák esete Coase

További példák Orvos és a cukrász Kókusz szőnyeg gyártása és az ammónium szulfátot gyártó üzem

Feladat https://www.youtube.com/watch?v=LzE3iIqppKs Mi lett a Corporation egyik szereplőjének a további sorsa? Megoldódott a filmben bemutatott probléma? Október 3-án az óra elmarad, a feladatot október 9-re kell elkészíteni és 10-én prezentálni.

Köszönöm a figyelmet!