A politikai gazdaságtan természete (Gilpin 2-3. fejezet) NPG II. előadás A politikai gazdaságtan természete (Gilpin 2-3. fejezet)

A klasszikus felfogás Merkantilisták, fiziokraták, klasszikus angol politikai gazdaságtan A. Smith: „az államférfi és a törvényhozó tudománya”, - hogyan tegyük gazdaggá a nemzetet? Marshalltól szakítás ezzel a felfogással. Principles of Economics L. Robbins: „az emberi viselkedés megismerésének az a tudománya, amely a szűkösen rendelkezésre álló erőforrások éps az alternatív felhasználások közötti kapcsolatokat vizsgálja”.

Nem főáramú közgazdaságtanok Marxista politikai gazdaságtan Régi/amerikai intézményi gazdaságtan Német történeti iskola és hagyományai Fejlődésgazdaságtan egyes irányzatai

A PG új felfogása (chicagói iskola) A közgazdaságtan módszerének (módszertani individualizmus) kiterjesztése a társadalom tudományok más területeire (politika, szociológia, stb.) Gary Becker, Richard Posner, Anthony Downs – a közgazdtan módszertana az emberi viselkedés minden típusára alkalmazható; - „közgazdasági imperializmus” A közgazdaságtan az univerzális társadalomtudomány, az egyetlen igazán valós társadalomtudomány Az egyének, vagy közösségek azért hajtanak végre cselekedeteket, hogy saját érdekeiket kielégítsék

Iskolák Új intézményi közgazdaságtan, vagy neoklasszikus institucionalizmus Közösségi döntések elmélete („public choice”) „Új politikai gazdaságtan”

Neoklasszikus institucionalizmus Az intézmények minden típusának (társadalmi, politikai, gazdasági) eredetét, fejlődését és működését úgy próbálja magyarázni, mint a racionális egyének haszonmaximalizáló törekvéseinek eredményét; jelentős képviselője Douglas C. North Az intézmények valamilyen gazdasági probléma megoldására jönnek létre Tranzakciós költségek csökkentése Javuló hatékonyság

Public Choice iskola James Buchanan és Gordon Tullock: The Calculus of Constent (1962) – a politikusok, bürokraták önérdekkövető magatartása igenis torzítja a piac rendes működését, mivel az államapparátust személyes érdekeik érvényesítésére használják Járadékvadász magatartás Kormányzati kudarc – torzítják a piac hatékony működését Romló hatékonyság

Új politikai gazdaságtan Anne Krueger: a közpolitika egyének vagy érdekcsoportok azon erőfeszítéseinek eredménye,hogy a közösség vagyonát és eszközeit saját érdekeinek szolgálatába állítsa Az állami forráselosztás nem más, mint a lobbik közti harc a haszon lefölözésére (járadékvadászat) Pl. a protekcionista intézkedések

Az NPG teljesen más, mert másképpen értelmezi magának a gazdaságnak a természetét Neoklasszikus értelmezés NPG Önszabályozó és független rendszer, amelyben a személytelen, racionális szereplők reagálnak az árak és mennyiségek változására Az állam szerepe alárendelt Erős gazdasági szereplők és intézmények társadalmi, politikai rendszere, akik saját érdekeiknek megfelelően alakítják a feltételeket Nem feltétel a racionalitás, véletlen, útfüggőség, stb. Az államok kiemelt szereplők

A gazdasági szereplők természete Neoklasszikus felfogás NPG A szereplők személytelenek, racionálisak önérdekkövetők és válaszolnak a piaci jelzésekre, nemzeti és kulturális hovatartozástól függetlenül Az államok, közösségek, intézmények csupán ezek összegzései MNC példa A szereplők beágyazottak egy nemzeti kultúrába, szokásokba, (Politikai gazdaságtan nemzeti rendszerei) Az államok kiemelkedő szereplők, nemzetközi szinten elsődlegesek A nagy érdekcsoportok kimagasló szerepe

A gazdaság beágyazottságának a fogalma A piacok nagy társadalmi-politikai rendszerekbe ágyazódnak bele Meghatározó: kormányzati szándék, múlt és a történelmi tapasztalatok, a nemzeti érdekek A gazdasági tevékenység céljai társadalmilag meghatározottak A nemzetközi gazdaság egy nemzetközi rezsimbe ágyazódik bele, amelyet elsősorban a nemzetállamok érdekei és erőviszonyai határoznak meg

Az NPG megközelítése A Gilpin által alkalmazott megközelítés: „olyan politikai gazdaságtani megközelítést alkalmazunk, amely a gazdasági és politikai elemzést a tudományos elemzés más formáival egyesíti…” Cél: „Integrálni a nemzetközi gazdaság- és politikaelméletet egyfelől, illetve rendkívüli érzékenységet tanúsítani a nemzetközi gazdaság színterén zajló valós események,történések iránt.” Gazdaság és hatalom kérdése => „ez a könyv a piac és a hatalommal bíró szereplők kölcsönhatásaként definiálja a politikai gazdaságtant”

Iskolák az NPG-ben Gilpin módszere: az államközpontú realizmus „Az államközpontú realizmus az államot a nemzetközi kapcsolatok elsődleges szereplőjének tekinti, és vallja, hogy nem létezik az állam mint szuverén politikai egység felett álló hatalom.” Elemzés célja: egyes államok viselkedésének megmagyarázása A világgazdaság működése

Az államközpontú realizmus alapfeltevései Nemzetközi rendszer anarchikus – politikai realizmus MNC-k, NGO-k és nemzetközi intézmények fontosak, de az államok a meghatározóak Hatalom (politikai, gazdasági, pszichológiai) és a hatalmi kapcsolatok a nemzetközi kapcsolatok meghatározói Egyéb tényezők: eszmék, értékek normák - konstruktivizmus NPG: a piac, az állam, a nemzetközi intézmények, valamint a MNC-k közötti kölcsönhatás

Következmények A gazdaságban erős gazdasági szereplőket tételezünk fel Versenyeznek, hogy az érdekeinek megfelelően alakuljon a gazdasági folyamat Legfontosabb szereplő az állam Kiemelten fontos a hatalom kérdése: Katonai (biztonságpolitika) és gazdasági

NPG és közgazdaságtan Erős függés, de más kérdések, más érdeklődési területek, más módszerek Javak elosztása: abszolút és relatív hasznok kérdése Állam gazdaságpolitikai célja: A neoklasszikus közgazdaságtan szerint: hasznosság (profit, jólét, stb…) maximalizálás szűkös erőforrások közepette NPG: a célt a társadalomnak kell meghatároznia, ez pedig függ a politikai környezettől, hatalmi viszonyoktól, intézményektől, identitástól, de függ a nemzetközi piaci viszonyoktól is (Világ)politika hatása a (világ)gazdaságra Állami érdekek megjelenése, hatalom: Katonai, ipari (csúcstechnológia)

Közgazdaságtan vs. Politikai gazdaságtan Közgáz: szigorúbb, elméletileg előrehaladottabb, mint a PG Ugyanakkor a közgazdaságtan korlátozott elemzési területtel rendelkezik Különböző a feltett kérdések és az adott válaszok természete Piac szerepében és tulajdonságaiban eltérő nézetek Közgáz: piac autonóm, önszabályozó PG: piacok beágyazottak

A gazdaság neoklasszikus felfogása Jellemzők, tudományos korlátok

Mit értsünk alatta? Neoklasszikus szintézis? Valójában összeomlott, helyette neoklasszikus uralom Fő jellemzője a módszertani individualizmus: azt feltételezi, hogy a racionális, önérdekkövető egyének a gazdaság alapvető szereplői, egységei

Gary Becker: The Economic Approach to Human Behavior (1976) – közgazdasági módszertan alapfeltevései: (1) racionális kalkuláció (↔ többi társtud.) (2) „stabil preferenciák” ezek univerzálisan minden emberben kialakulnak, bárhol, bármikor alkalmazhatók (3) a piacok természete, hogy koordinálják a résztvevők tevékenységeit

Következmények Általános egyensúly, Pareto-hatékonyság Az állami beavatkozás szükségtelen, sőt káros A piac idealisztikus felfogása: Személytelen Az egyensúly előfeltételezett Statikus (talán a legfontosabb) Komparatív statika (átmenet?, kiváltó ok exogén)

Kritika A piacok valójában anarchikusak és dinamikusak (Schumpeter) Hierarchikusak, nemzeti és nemzetközi szinten Gottfried Leibnitz: a változások a gazdaságban nem ugrásszerűek, hanem folyamatosak, evolutívak

Tudományos korlátok Racionalitás – nem igazolható A technológiai változás exogén A technológia közjószág (tökéletes informáltság) Ceteris paribus elv Az állam gazdasági kapcsolatokban játszott szerepétől eltekint

Módszertani probléma Az irreális előfeltevéseket a pozitivista módszertan igazolja (Friedman) Ha az elmélet nem igazolódik, - újraformulázzák (Leontieff-paradoxon) Vannak alternatív modellek, amelyek egymásnak ellentmondanak. Melyik a jó? (Krugman: „a közgazdaságtant a modellek definiálják”)

Pozitív tudomány? A neoklasszikus gazdaságtan valójában normatív, tehát nem értékmentes Érdekharmóniát feltételez – nem kell állam A hatékonyságot előnyben részesíti az egyenlőséggel szemben (szabadság, egyenlőség, testvériség?)

Gilpin szerint „A neoklasszikus közgazdaságtan a közgazdászok által definiált gazdasági kapcsolatok szisztematikusvizsgálatából áll. A közgazdaságtan a társadalomtudományok legrendszerezettebb és legszigorúbb ága, valamint nemcsak a gazdaság, hanem a társadalom sok más területe, alrendszere megértéséhez is lehetséges és gyakran szükséges…”

NPG A közgazdaságtan magyarázóereje korlátozott Nem nélkülözhető a politikai, szociológiai elemzés Az NPG kiegészíti a közgazdaságtant Kritika: mikro vagy makro?