AZ EMÉSZTŐRENDSZER ÉLETTANA

ANYAGCSERE- TÁPLÁLKOZÁS A szervezetben zajló anyagcsere azt az összehangolt idegi-hormonális szabályozás alatt álló kémiai folyamatok összességét jelenti, amely a tápanyagok felvételét, emésztését, felszívódását, átalakulását és a végtermékek kiválasztását foglalja magában.

ANYAGCSERE- TÁPLÁLKOZÁS Az energia felvétele táplálkozás útján történik, az energia felhasználása pedig a szervezet alapvető funkcióinak ellátására (alapanyagcsere), illetve fizikai tevékenységre, valamint a tápanyagok bontására, hasznosítására fordítódik.

ANYAGCSERE - TÁPLÁLKOZÁS A tápcsatorna motoros szekréciós felszívó védekező működését a központi és enterális idegrendszer hormonok parakrin szekrétumok szabályozzák.

A TÁPCSATORNA MŰKÖDÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA Szabályozás Működés Kizárólag központi nyálelválasztás idegrendszeri rágás szabályozással nyelés működik a gyomor raktározó funkciója székletürítés

A TÁPCSATORNA MŰKÖDÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA Szabályozás Működés Enterális idegrendszeri gyomorszekréció szabályozás, gyomormotorika központi idegrendszeri pancreasszekréció ráhatással epeürítés vékonybél-motorika vastagbél-motorika

AZ EMBERI EMÉSZTŐRENDSZER RÉSZEI

A TÁPCSATORNA MOTOROS MŰKÖDÉSE Továbbító mozgások Keverő mozgások Tárolás Továbbítás késleltetése Emésztetlen, felszívásra nem került béltartalom kiürítése A motoros működést a szabályozó mechanizmusok a szekréciós, felszívó és immunműködésekhez illesztik

A TÁPCSATORNA MOTOROS MŰKÖDÉSE Akaratlagos (harántcsíkolt izmok) Nyelés Székletürítés Automatikus (simaizmok) Nyelőcső alsó kétharmadától Végbél külső záróizomzatáig

A FELSŐ SZAKASZ

A NYELÉS FOLYAMATA

A NYELÉS FOLYAMATA A nyelés reflexsorozat Indítása többnyire akaratlagos Elsősorban továbbító funkció Nyeléskor a légzés szünetel Nyelési szünetben záróizmok akadályozzák a táplálék visszakerülését a garatba ill. a nyelőcsőbe

A GYOMOR SZERKEZETE

A GYOMOR MOTOROS MŰKÖDÉSE A lenyelt táplálék befogadása és tárolása A darabos táplálék felaprózása („őrlés”) és a gyomornedvvel való keverése A gyomortartalom kis adagokban való továbbítása a duodénumba (szabályozott sebességű ürülés)

A GYOMORMOTILITÁS MŰKÖDÉSI ZÓNÁI

A GYOMOR MOTOROS MŰKÖDÉSE Proximális gyomor Befogadás és tárolás Nyugalomban tónusos összehúzódás (belső térfogat 50 ml) Nyomásváltozások Disztális gyomor Őrlés Továbbítás Bazális elektromos ritmus Perisztaltika (ritmusgenerátor)

A VÉKONYBÉL

A VÉKONYBÉL MOTOROS MŰKÖDÉSE Szegmentáló mozgás Keverés, továbbítás késleltetés Csak a körkörös izmok vesznek benne részt Ott észlelhető, ahol a chymus éppen jelen van Perisztaltikus mozgás Chymus továbbítása Körkörös és hosszanti izmok vesznek benne részt Az egész bélszakaszon észlelhető

PERISZTALTIKUS ÉS SZEGMENTÁLÓ MOZGÁSOK

A VASTAGBÉL

A VASTAGBÉL MOTOROS MŰKÖDÉSE Alapvető funkciók Víz és elektrolit felszívása Baktériumflórája számára a tenyésztési feltételek biztosítása Emésztetlen salakanyagok kiürítése

A VASTAGBÉL MOTOROS MŰKÖDÉSE Első szakasz – vakbéltől a harántvastagbél kezdeti szakaszáig – antiperisztaltika Második szakasz – harántvastagbél és leszálló vastagbél – tónusos kontrakciós gyűrűk Harmadik szakasz – szigmabél és végbél – erőteljes tónusos kontrakciók – tömegperisztaltika A továbbítás a legnagyobb késleltetést a vastagbél kezdeti szakaszán és a szigmabélben szenvedi el

A székletürítés koordinációjában minden idegrendszeri szint szerepel A VÉGBÉL MOTORIKÁJA A végbél zárását kettős záróizom biztosítja Belső záróizom – körkörös simaizom – miogén tónus – szimpatikus beidegzés Külső záróizom – belső záróizmot körülvevő harántcsíkolt izomgyűrű – neurogén tónus – szomatomotor beidegzés A székletürítés koordinációjában minden idegrendszeri szint szerepel

A VÉGBÉL MOTORIKÁJA

MÁJ, EPEUTAK, HASNYÁLMIRIGY

AZ EPEHÓLYAG ÉS AZ EPEUTAK MOTILITÁSA Az epeáramlás irányát az epehólyag izomza-tának összehúzott/ellazult állapota, valamint az Oddi sphincter ellazulása/összehúzódása határozza meg Az epe ürülésének fő tényezője a koleciszto-kinin Az epehólyag összehúzódásában a n. vagus által közvetített idegi, kolinerg mechanizmusok is szerepelnek

AZ EPEUTAK RÉSZLETESEN

A TÁPCSATORNA SZEKRÉCIÓS FUNKCIÓI Nyál – lizozim, amiláz Gyomornedv – pepszinek, sósav A savi vegyhatás szerepe pepszinogén átalakulás táplálék „kémiai támadása” védekezés a mikroorganizmusokkal szemben A gyomornedv-elválasztás szakaszai

CEPHALIKUS FÁZIS

GASZTRIKUS FÁZIS

INTESZTINÁLIS FÁZIS

SZÖVETI SZERKEZET

A TÁPCSATORNA SZEKRÉCIÓS FUNKCIÓI Pancreasnedv Aktív enzimek (pl. amiláz, lipáz) Inaktív proenzimek (pl. tripszinogén) Szabályozó fehérjék (pl. kolipáz) Epeelválasztás Szekréciós célok Exkréciós célok Bélnedv Nem tartalmaz szecernált enzimeket

MÁJ, EPEUTAK, HASNYÁLMIRIGY

AZ EPEUTAK RÉSZLETESEN

PATKÓBÉL ÉS HASNYÁLMIRIGY

A HASNYÁLMIRIGY EMÉSZTŐ ENZIMEI

LEBONTÁS ÉS FELSZÍVÓDÁS A TÁPCSATORNÁBAN Luminális bontás Nyál Gyomornedv Pancreasnedv Celluláris bontás Enterocyták felszínén rögzült enzimek

A VÉKONYBELEK FINOMSZERKEZETE

A BÉLBOLYHOK SZERKEZETE

A PORTALIS RENDSZER 1.

A PORTALIS RENDSZER 2.

MIKROSZKÓPOSAN

AZ EMÉSZTŐ ENZIMEK

Vékonybelek (hámsejtek) Az emésztő enzimek szénhidrátok fehérjék nuklein-savak zsírok Szájüreg nyálmirigy amylase Gyomor pepszin nukleasok Vékonybelek (lumen) hasnyálmirigy amylase Tripszin, chimotripszin Aminopeptidasok, karboxipeptidasok nukleoti-dasok lipase, epesók Vékonybelek (hámsejtek) di-szacharidasok di-peptidasok nukleosi-dasok

CUKORTERHELÉS