Az Eger-patak, mint élettér Korompainé Szitta Emese Eszterházy Károly Főiskola Környezettudományi Tanszék
Amit az egrieknek tudni illik… Balaton község mellől, 340m-en, a Bükk hegységből ered: „Vajda-kút” Négyes község után a Tiszába torkollik Forrástól torkolatig 68km hosszú Mellékvizei: Bekölcei-, Recska-, Villói-, Gilitka-, Tárkányi- és Almár-patak Esése 207m, vízgyűjtője 892 km² Maklár alatti része az Eger-csatorna és a Rima-patak nevet kapta
Az Eger-patak története Emlékezetes árvizek: 1757, 1766, 1787, 1813, augusztus 31. Eszterházy Károly: patakszabályozás, kőgát „Posuerunt” (1971) – „Posuerunt me custodem… = Őrzőnek állítottak engem…” Egerben 18 emléktábla őrzi emlékét az árvíz útjának és az akkori vízállásnak
Állatvilága
Sokan úgy gondolják, csak halak és békák élnek benne Változatos élővilágának legjelentősebb részét nem ezek az állatok teszik ki, hanem a gerinctelen élőlények sokasága, melyek a patak mellett elsétálva nem láthatók Közülük csupán a szitakötőkre figyelünk fel
Innen tájékozódhatunk: Ismeretterjesztő füzet Oktatótáblák