Schuchmann Júlia Tudományos segédmunkatárs MTA RKI NYUTO Lakóhelyi szuburbanizáció és a jól-lét összefüggései a Budapesti agglomerációban XI. Település-földrajzi Konferencia 2014 április 17-18, Bük Schuchmann Júlia Tudományos segédmunkatárs MTA RKI NYUTO

Tartalom Társadalmi jól lét problematika rövid bemutatása Lakóhelyi szuburbanizáció lehetséges következményei a városkörnyéki lakosság általános jól-létére (vonatkozó szakirodalom alapján) Lakóhelyi szuburbanizáció a Budapesti agglomerációban és az itt élők jól létét befolyásoló és mutató tényezők ( empírikus kutatási eredmények alapján) 3.1 Lakóhelyi elégedettség 3.2 Költözési szándékok 4.További kutatási irányok

Kutatási háttér Empírikus kutatások: Korábbi: „Fenntartható fogyasztás, termelés és kommunikáció” Norvég Projekt Kutatási projekt vezető: Prof. Dr.Szirmai Viktória, MTA SZKI, (2009-2011) Jelenlegi: Társadalmi konfliktusok-társadalmi jól lét és biztonság, Versenyképesség és társadalmi fejlődés TÁMOP 4.2.2.A-11/1 KONV-0069 (2013-2015). Kutatásvezető: Prof. Dr. Szirmai Viktória

Társadalmi jól lét fogalma „Egy olyan állapot amelyben kényelmesen, boldogan és egészségesen érezzük magunkat” (Oxford Dictionary) A jól lét egy olyan általános gyűjtőfogalom, amely leírja ír egy egyén, vagy csoport, vagy akár egész társadalom gazdasági, társadalmi, egészségi, lelki és spirituális állapotát. Közgazdasági értelemben a fogalom sokkal inkább egy mérhető jelenségre, állapotra utal, amikor megkíséreljük egy egyén, vagy akár egy egész társadalom életminőségét („quality of life”) mérni és összehasonlítani. Ennek részeként a „egyéni képességeket a boldogulásra vagy az általános elégedettséget. WHO 2013-ban bevezette a „mentális jól lét” fogalmát is, amely alatt egy olyan állapotot ért amikor az egyének, vagy társadalmi csoportok kiegyensúlyozottak, képesek a céljaikat megvalósítani, a mindennapi stresszt tudják kezelni és élénken érdeklődnek a közélet iránt, kapcsolódnak valamely közösséghez.

A társadalmi jól lét paradigma Amartya Sen (1992): hozzájárult a jól lét fogalmi rendszerének megalakításához, „egyén szabadága” mint a jól lét egyik fokmérője A jól-lét paradigma megjelenése mind a tudományos életben mind pedig a közpolitikai gondolkodásban a kétezres évek közepére tehető. Az országok gazdasági versenyképességnek GDP-re alapozott mérésére új alternatívát kell kidolgozni, amely alkalmas a társadalmi folyamatok megragadására is. 2004: „Isztambuli deklaráció”=>OECD országok saját maguk fogalmazzák meg mi járul hozzá szerintük a versenyképességük növekedéshez és dolgozzák ki ennek mérőszámait 2007: „Beyond GDP” Európai Bizottság konferenciája 2008: „Stieglitz-jelentés”: 2011: OECD: Better Life Index

OECD jól lét értelmezése: komplex

„Better life index” 2011 11 indikátor: Lakáshelyzet Jövedelem, anyagi helyzet Munkahelyzet Társadalmi közeg, társadalmi kapcsolatok Oktatás Környezet állapota Kormányzás-részvétel a közéletben Egészségi állapot ( fizikai és mentális) Általános elégedettség Biztonság Munka-szabadidő aránya

2.Lakóhelyi szuburbanizáció következményei a városkörnyéki lakosság jól-létére A városterjeszkedés (közte a lakóhelyi szuburbanizáció) társadalmi-gazdasági és környezeti következményeivel foglalkozó nemzetközi szakirodalom jelentős. Ezek rendre kiemelik a lakóhelyi szuburbanizáció kedvezőtlen társadalmi következményeként ( H.V, Savitch, 2003) A szuburbán életformából adódó egészségügyi veszélyeket (Lopez-Ruiz, 2004) : elhízás veszélyét ( személygépkocsira alapozott közlekedés-kevés gyaloglás) növekvő stressz ( napi szintű nagy távolságú ingázás, forgalomban töltött idő) A szuburbanizációból és az erre jellemző életformából adódó társadalmi veszélyeket, negatív következményeket: A lakóhelyi szuburbanizáció hozzájárul a társadalmi szegregációhoz és kirekesztéshez A lakóhelyi szuburbanizáció társadalmilag „homogén” tereket hoz létre, amelyek kirekesztők (lásd: közép, felső középosztály lakónegyedei, sorompóval lezárt lakóparkjai) A szuburbán életforma „zárt”, a közösségi életben való részvétel alacsony, nincs idő sem egymásra-hisz a városközponthoz több szál köti őket sok esetben, mint a lakóhelyükhöz ( ott a munkahelyük, oda járnak vásárolni, szórakozni..stb.) A lakóhelyi szuburbanizáció folyamata sok esetben helyi társadalmi konfliktusokat generál a régebb óta ott élő és az újonnan beköltöző lakosság között

Lakóhelyi szuburbanizáció következményei az itt élők jól létére A lakóhelyi szuburbanizáció környezeti hatásait is sok kritika éri: Pazarló területhasználat-zöld területek folyamatos beépülése, s ezáltal csökkenése A növekvő személygépkocsi használat miatt növekvő Co2 kibocsátás=>levegő minőség romlása A lakóhelyi szuburbanizáció gazdasági hatásai (Ollé, 2002;Nechiba Whalsh 2008) A szuburbán életforma egyre megterhelőbb mind a háztartásoknak (növekvő utazási költségek és az életformából eredő járulékos költségek), mind a kormányzat ( autópályafejlesztés, elővárosi vasutfejlesztés) pedig a helyi önkormányzatoknak számára ( növekvő terhek a helyi lakossági infrastruktúra fejlesztés terén)

Lakóhelyi elégedettség és költözési szándékok Kutatási kérdés Mennyiben járul hozzá a szuburbán életforma a Budapesti agglomerációban élők jól-létéhez? Lehetséges válaszok a reál folyamatok és empírikus kutatások eredményeivel Lakóhelyi elégedettség és költözési szándékok

Népességszám változás a Budapesti agglomerációban és Pest megyében,% (1990-2001)

Népességszám változás a Budapesti agglomerációban,% 2001-2011

Népességszám változás Budapesten és az agglomerációs övezetben 1990-2010

Pest megyéből Budapestre és Budapestről Pest megyébe történt öltözések számának változása 1995-2011 között (fő)

A budapesti agglomerációban élő megkérdezettek költözési szándékának változása 2005 és 2010 között, (%) N=1000

Lakóhelyi elégedettség,2010

Összefoglalás A Budapesti agglomerációban az elmúlt huszonöt évben zajló lakóhelyi szuburbanizáció a nyugat európai szakirodalmakból már megismert módon játszódott le. A nyugat-európai nagyvárosokhoz hasonló kedvezőtlen társadalmi, környezeti és gazdasági hatással járt, amely egyben a szuburbán lakosság általános jól létét ( annak egyes elemeit pl. lakóhelyi elégedettség) is befolyásolták. Az elmúlt néhány év statisztikai adatai azt mutatják, hogy Budapestről történő elköltözések kis mértékben mérséklődtek, míg Pest megyéből egy szintén alacsony számú Budapestre történő költözés is megindult A Budapesti agglomerációban élő megkérdezettek lakóhelyi elégedettségével kapcsolatban elmondható, hogy fejlett városkörnyéken élők elégedettebbek, míg a fejletlen városkörnyéken élő megkérdezettek

Jövő kutatási területei 2014-es TÁMOP kutatás kérdőíves adatainak költözési szándékra és lakóhelyi elégedettségre vonatkozó kérdéseinek elemzése és összevetése a 2005-2010-es adatokkal=> trendek kimutatására lesz lehetőség

Felhasznált irodalmak Szirmai, V.(2011): Urban Sprawl in Europe H.V Savitch (2003): How suburban sprawl shape the human well-being? In: Journal of Urban Health. Bulletin of the New York Academy of Medicine, Vol 80. Russ, L.(2004): Urban sprawl and risk for being overweight or obese; American Journal of Public Health Sep2004, Vol. 94 Issue 9

Köszönöm a figyelmet!