Ingervezetési zavarok

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A legelső oldalon a főlap látható, a mérés időpontjával, a három fő értékkel. A „Zustand „ mutatja meg a szív EKG tevékenységének értékét nullától ötös.
Advertisements

Miért dobog a szívünk?.
Szívműködés élettana.
Acut coronaria syndroma A késés szerepe a STEMI ellátása során
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító.
Szívritmuszavarok kezelése
Gőbl 2002 Az iszkémiás szívbetegség akut manifesztációinak prehospitalis ellátása.
Összehasonlitó Élettan III. Gyakorlat
8. témakör Antiarritmiás szerek ATC : C01B.
Matematika II. 3. előadás Geodézia szakmérnöki szak 2010/2011. tanév Műszaki térinformatika ágazat tavaszi félév.
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
A KERINGÉSI RENDSZER.
Intervallum.
A szívritmus zavarok (aritmiák) általános mechanizmusai
A szív vizsgálata Dr Vass Andrea.
EKG kapuzott (ECG gated) szív vizsgálat
Ingerképzési zavarok dr. Bierer Gábor.
Koszorúér betegség dr. Bierer Gábor.
Ingerületvezetési zavarok
Oxiológia 10. Márovics Pál.
A szív és a vérkeringési rendszer
KERINGÉSI RENDSZER.
Dr. Szánthó Gergely SE II. Belklinika
Terheléses kardiológiai vizsgálómódszerek június Dr. Andréka Péter Semmelweis Egyetem II. sz. Belgyógyászati Klinika.
Dr. Szánthó Gergely SE II. Belklinika
Stabil angina pectoris június Dr. Andréka Péter Semmelweis Egyetem II. sz. Belgyógyászati Klinika.
Anticoaguláns terápia a cardiovascularis betegségek kezelésében
Keringésmegállást okozó szívritmuszavarok
Az ingerképzés zavarai
Ritmuszavarok diagnosztikája
Vesebiopsziával igazolt thromboembolizáció
KÉT FÜGGETLEN, ILL. KÉT ÖSSZETARTOZÓ CSOPORT ÖSZEHASONLÍTÁSA
Acetilkolin neurotranszmitter. A kolinerg szinapszis 3
Az electrocardiológiai diagnosztika speciális szempontjai obesitásban
ESZKÖZÖS THERÁPIA ALKALMAZÁSA A SZÍVELÉGTELENSÉG KEZELÉSÉBEN
Acut Coronária Syndroma BLESZ Belgyógyászati Kardiológiai
Dr. Gelléri Dezső PhD, Dr. Jevelovszki Éva
Dr. Őze Béla,Dr.Gellér lászló, Dr.Sághy László,Dr.Valkó József,
szinuszcsomó AV csomó jobb bal
Az idegrendszer mozgató működése
Összetett adattípusok
A KERINGÉS ÉLETTANA.
A SZÍV (COR) elhelyezkedése
Vizsgálati módszer keresése: Tisztázandó kérdés? Alkalmas módszer?
Nevezetes algoritmusok
A függvény deriváltja Digitális tananyag.
Máté: Orvosi képfeldolgozás6. előadás1 tüdő lép máj Szívizom perfúzió (vérátfolyás) bal kamra jobb kamra A bal kamrai szívizom vérellátásának megítélését.
A leggyakoribb kardiológiai betegségek,azok megelőzése,rizikófaktorok kiszűrése Előadó: Képíróné Gyarmati Zsuzsanna A leggyakoribb kardiológiai betegségek,azok.
EKG a klinikumban dr. Szilágyi Szabolcs Semmelweis Egyetem
A Heveny Koszorúér Szindrómák
Zámolyi Károly Szent Ferenc Kórház, Budapest
A keringési rendszer.
A KERINGÉS ÉLETTANA.
Kócsy József Kardiológiai workshop Makó
Aritmiák Székely Andrea.
Valószínűségszámítás II.
CHLAMYDIA PNEUMONIAE/ ADENOVÍRUS OKOZTA MYOCARDITIS (Esetbemutatás)
Az elektrokardiográfia alapjai és a HomeEKG rendszer
Az erek felépítése típusai külső réteg: rugalmas kötőszövet; középső réteg: izomsejtek és/vagy rugalmas rostok belső réteg: vékony, rugalmas érbelhártya.
Orvosi jelek számítógépes feldolgozása, zajszűrés
A Fibonacci-féle sorozat
Humánmorfológiai Intézet
Egy csepp EKG. Tematikai elemek 1. A szívizomsejtekben keletkező akcióspotenciálok. Az ingerképzés és ingerületvezetés celluláris mechanizmusa. Az ingerületvezető.
II. rész március 22. Elektrokardiográfia a nővéri gyakorlatban azaz kóros EKG jelek értelmezése.
Az EKG szűrés tapasztalatai iskoláskorú gyermekeken és serdülőkön
Szív anatómiája és fejlődése
Szivritmuszavarok és kezelése
Szögfüggvények és alkalmazásai Készítette: Hosszú Ildikó Nincs Készen.
Előadás másolata:

Ingervezetési zavarok Prof. Dr. Merkely Béla Semmelweis Egyetem Kardiológiai Tanszék 2010.09.14.

A szív ingerképző és ingerültevezető rendszere Sinucsomó AV csomó His-köteg Tawara-szárak Purkinje-rostok

Sinuatrialis(SA) blokkok I. fokú SA blokk: megnyúlik a sinus csomóról a pitvarra való vezetés ideje – az EKG-n nem ismerhető fel II. fokú SA blokk: az SA vezetés intermittáló blokkja I. típus II. típus III. fokú SA blokk: a sinus csomóból megszűnik a pitvarra való átvezetés – EKG-n a sinus arresttől nem lehet megkülönböztetni, ha pótritmus nincs, eszméletvesztést okoz

Sinuatrialis blokk, I. típus Állandó PQ idő mellett csökkentő PP távolság A pauza rövidebb, mint a PP távolság kétszerese

Sinoatrialis blokk, II. típus A pauza a PP távolság kétszerese vagy többszöröse

AV blokkok I. fokú AV blokk: megnyúlik a pitvarról a kamrára való vezetés ideje – PQ > 200 ms (0,2 s; 5 „ kis kocka”), elektrofiziológiai értelemben nincs blokk, csak lassabb vezetés II. fokú AV blokk: vannak blokkolt és vannak átvezetett P hullámok Mobitz I vagy Wenckebach típus Mobitz II típus Speciális: 2:1-es AV blokk – minden második P hullám blokkolt Magas fokú AV blokk III. fokú AV blokk: nincs átvezetett P, szabályos RR, P és QRS független

Mobitz I. vagy Wenckebach típus A PQ ütésről ütésre nyúlik Az RR távolság rövidül A blokkolt P-t magába foglaló RR intervallum hosszabb mint az előzőek, de rövidebb mint két egymást követő RR összege A pauzában junkcionális pótütés léphet fel A blokkarány lehet fix vagy változó, gyakori a 3:2 és a 4:3 arány A blokkolt ütés után az AV vezetés megjavul A blokk szintje általában supra-His Gyakrabban látható:inferior infarctus acut szaka, szívelégtelenség, hypokalaemia, digitalis intoxikáció

Mobitz II. típus PQ normális vagy megnyúlt PQ fix, egy P hirtelen blokkolt A blokkolt P hullámot magába foglaló RR két szabályos ciklus összegével egyenlő Általában infra-His – teljes AV blokk esetén alacsony frekvenciájú pótritmus Gyakran társul károsodott kamrafunkcióhoz

Magas fokú ill. teljes AV blokk Magas fokú AV blokk egymás után több P hullám nem vezetődik át, de van levezetett ütés fix blokkaránynál (pl 3:1, 4:1) a PQ idő fix, RR szabályos változó PQ esetén az RR távolság nem szabályos III. fokú vagy teljes AV blokk A pitvari és a kamrai ritmus független A kamrát junkcionalis vagy kamrai pótritmus vezérli RR szabályos! társulhatnak hozzá kamrai ritmuszavarok

JTSZB QRS ≥ 120 ms V1-2: pozitív kitérések ideje > negatívoké (QRS: rSR’, rsR’, RSR’, R, Rs morfológia) V1: intrinsicoid deflection > 35 ms I-aVL, V5-6: széles S hullám ST ált. isoelektromos, de V1-2-ben ST depresszió V1-2(-3): negatív T A depolarizáció elején kizárólag a bal kamra aktivációja zajlik, ezért a bal kamrai elektromos események (pl transmuralis infarctus) egyértelműen meghatározhatóak – kivéve a posterobasalis lokalizációt

Intermittáló JTSZB

BTSZB QRS ≥ 120 ms V1-2: depolarizáció domináns része negatív (rS,QS), V1-2, esetleg V3-4: J pont felfelé tolt I-aVL, V5-6: depolarizáció döntően pozitív I-aVL-V6: intrinsiciod deflection > 55 ms ST a depolarizációval discordans: I-aVL, V5-6: ST depresszió, 1-2 mm V1-3 ST eleváció 3-5 mm T hullám eltérések az ST szakasz változásával concordansak

BTSZB

BTSZB mellett infarktusra utal STE > 1 mm, ahol ST depressziót várnánk STD > 1 mm, ahol ST elevációt várnánk Nem akut ischaemiás jel: Q hullám, ahol nem várnánk T hullám negativitás, ahol nem várnánk Cabrera jel: S hullám feltöredezett mellkasi elvezetésekben

BTSZB+ inferior STEMi

Bal anterior fasciculus blokk II, III, aVF:rS; I:qR extrém bal tengelyállás QRS keskeny ST jellemzően isoelektromos (ha QRS >100 ms, I-aVL: jelzett ST depresszió, negatív T, II-III-aVF: jelzett ST eleváció

LAH

Bal posterior fasciculus blokk Önmagában igen ritka I-aVL:rS, II-III-aVF: qR ST általában isoelektromos, kissé szélesebb QRS esetén másodlagos, 1 mm-nél nem nagyobb eltérés lehet T II-III-aVF-ben gyakran negatív

LPH

Bifascicularis blokkok JTSZB + BAH JTSZB + BPH A fentiekhez AV vezetési zavar (jellemzően I. fokú AV blokk vagy Mobitz I-es II. fokú AV blokk társul Trifascicularis blokkok

Sinoauricularis blokk, II. típus

2:1-es SA blokk

I. Fokú AV blokk

I. Fokú AV blokk

Mobitz I

2:1-es AV blokk

2:1-es AV blokk, JTSZB

Magas fokú AV blokk

III. Fokú AV blokk

PF+ III. fokú AV blokk

Pitvari tachycardia+ AV blokk+JTSZB

Mobitz i II. fokú blokk, JTSZB, BAH, régi anterior inf

JTSZB, BAH

JTSZB

LAH

Trifascicularis blokk

III. Fokú AV blokk, JTSZB, BAH, hosszú QT

BTSZB, PF

2:1-es AV blokk

JTSZB, BPH, I., fokú AV blokk

Inferoposterior STEMI, Mobitz I AV blokk

Inferior STEMI, Mobitz I

BTSZB, Mobitz I

Anterior STEMI, JTSZB, BAH

JTSZB+ lezajlott anterior STEMI

Korábbi extensív anterior infarctusra utaló kép Q:I-aVL, Cabrera jel, R redukció The problem here is that the ECG at first glance looks like "just another" left bundle branch block (LBBB). However, if you look closely, you will note the prominent Q waves in I, aVL, and V6 as part of qR complexes (or equivalent). qR complexes in the lateral or inferior leads with LBBB allow you to diagnose underlying chronic myocardial infarction (MI). This patient had congestive heart failure (CHF) secondary to prior MIs with severe left ventricular dysfunction ("ischemic cardiomyopathy").

BTSZB és inferior ischeamia. Poz necroenzinmek. Sinus bradycardia, left bundle branch block (LBBB ) with primary ST-T wave changes. The ECG demonstrates a bundle (LBBB) morphology with primary biphasic and inverted T waves in leads 2, 3 and F. Uncomplicated bundle branch blocks should have "secondary" T wave changes. That is the ST-T waves should be opposite in direction to the major vector of the QRS. For example, if this ECG with LBBB was uncomplicated, the ST-T waves in the inferior leads would be upright. This patient has inverted T waves suggesting that a "primary" or ischemic process is evolving in the inferior distribution. She did in fact rule in for a myocardial infarction with a CK of 700 and 21% MB fraction. This example illustrates that ischemic ECG changes can sometimes be read despite the presence of a bundle branch block.

Intraventricularis vezetési zavar, hyperkalaemia, csúcsos T, kis amplitúdójú P