Az az atomerőművek energiatermelése, biztonsága és környezeti hatásai Vég Miklós – 12.c
Az erőmű elvi felépítése, működése Primer kör: maghasadás útján felszabaduló hőenergia elszállítása a reaktor aktív zónájából a szekunder kör gőzfejlesztőjébe. A hőleadás a hőcserélőben csőrendszeren keresztül csak termikus érintkezés útján valósul meg. Szekunder kör: a nyomás csökkentésével a turbinát meghajtó nagy nyomású gőzt állítanak elő. A turbinák mozgási energiája alakul át a generátorokban elektromos energiává. Harmadik kör: a turbina fáradt gőzét csapatják le vízhűtéssel. Paksi atomerőműnél a Duna vize a harmadik nyitott körben hűti a turbinák gőzlecsapató kondenzátorait. Tehát a magreakció hőt termel, amit a hűtővíz, ami felforrósodik a gőzfejlesztőbe, visz, ahol a hűtővíz gőzzé alakul, a nagy nyomású gőz hatására a gőzturbina mozgási energiája alakul át villamos energiává. Az elektromosságot elvezetik: transzformátorvillamos hálózat, a hideg vizet szállító szeparált vezeték pedig a gőzt újból vízzé alakítja.
Az atomerőmű és a hőerőmű energiatermelésének összehasonlítása Az atomerőmű villamos energia termelése csak annyiban különbözik a hagyományos hőerőművétől, hogy az utóbbiban a hőenergiát fosszilis tüzelőanyagokból nyerik (szén, olaj, földgáz), addig az atomerőműnél atommaghasadásból vagy magfúzióból. Az uránmagok hasadásakor felszabadult teljes energia mólnyi mennyiség esetén ami kinyerhető, az 20 millió MJ. Ennyi energia kb. ezer tonna szén elégetésével nyerhető. Tehát a nukleáris energia gazdaságos, nem is elhanyagolható tény a fosszilis anyagok mennyisége csökken, egyszer elfogy.
Veszélyesek az erőművek? A tábla szerint az atomreaktorok működése biztonságos, a kockázata elenyésző a többi civilizációs ártalmat vizsgálva.
A világ energiatermelésének megoszlása: Az energia termelő reaktorok száma kb. 400. Ezek összteljesítménye kb. 350ezer MW. A világ villamosenergia-termelésének kb.17%-a. Az összes energiafelhasználásnak kb. 7%-át adja. Paks a hazai villamosenergia-termelés 40 %-át adja.
A környezetei hatások Folyamatos radioaktívanyag-kibocsátás → mértéke rendkívül kicsi. Radioaktív hulladékok rövid és hosszú távú kezelése, elhelyezése → a probléma megoldása világméretű globális kérdés. Kis, közepes (ruhák, munkaeszközök) és nagy radioaktivitású hulladékok elhelyezése: Tömörítés után zárt acélhordókba teszik és sugárzást elnyelő anyagba ágyazzák (üvegesítik, cementálják), majd a hordókat ideiglenesen biztonságos tárolókba helyezik. Végleges hely: föld alatti tárolók. A kiégett elemek nagy aktivitásúak, még gondosabb elhelyezést igényel.
Az atomerőmű előnyei, hátrányai a hőerőművel szemben: Előnyök: Az üzemanyag rendkívül nagy fajlagos energiatartalma. Nem igényel oxigén-felhasználást. Nem jár szén-dioxid kibocsátással. Hátrányok: Költséges beruházás. Viszonylag rövid élettartam (30-50 év). Biztonságos erőműbezárás vagy leszerelés. Radioaktív hulladék tárolása, elhelyezése nincs megoldva.
Az erőművel villamosenergia-termelésben való részvétele: A paksi Atomerőmű szolgáltatja a hazai villamosenergia-termelés közel 40%-át. Így átalakult Magyarország Villamosenergia-felhasználása az elmúlt években. Eszközök: Atomerőmű elvi felépítésének sematikus ábrája (esetleg szimulációs program), atomerőművek földrajzi megoszlása, energiatermelés diagramja, eseményskála ábrája, kockázati táblázat.
Köszönöm a figyelmet!