Európa és Magyarország helyzete az ipari forradalom évszázadában II. Magyarország a 19. század első felében
A nemesi reformmozgalom kibontakozása Magyarországon a 19. század elején a nemesi (!) reformmozgalom eredményei előkészítik a polgári átalakulást 1830. Széchenyi: Hitel - modernizáció szükségessége a rendszer átalakításának igényével A társadalom feszültségei: nemesi árutermelés problémái, a társadalom feszültségei (1831-es kolerafelkelés) A reformországgyűlések „eredményei” ősiség, nemesi kiváltságok, jobbágyság eltörlése, polgári jogegyenlőség, sajtószabadság, közteherviselés
1848-as magyar polgári forradalom eredményei Az európai események felgyorsítják a változásokat: Pesten győz a forradalom március 15-én Pozsonyban lázas törvényalkotás kezdődik V. Ferdinánd 1848. ápr. 11-én szentesíti a törvényeket: önálló magyar minisztériumok, alkotmányos monarchia, polgári átalakulás
Az 1848-49-es szabadságharc az átalakulás vívmányaiért Habsburgok monarchiája nem engedheti a magyar polgári átalakulás megvalósítását Beláthatatlan következményei lennének a birodalom egységét illetően A magyarok függetlenségét megakadályozzák 1848. dec.: Ferenc József trónra ültetése – ellentámadás: szabadságharc Válasz: 1849. ápr. 14. a Habsburg-ház trónfosztása Katonai vereség, összeomlás, megtorlás
A Habsburg birodalom egysége fennmarad A Habsburgok közép-európai uralmi pozíciójuk megtartása végett nem engedik a magyarok függetlenségét és elszakadását megkezdik Magyarország beolvasztását a birodalomba A „jogeljátszás elméletére” hivatkozva neoabszolutista, önkényuralmi kormányzási rendszert vezetnek be Magyarországot kerületekre osztják, újra egyesítik a birodalom tartományait Ezzel hosszú évekre megreked a magyar polgári átalakulás – passzív ellenállás
A magyarországi gazdasági átalakulások kerete: Ezzel bebizonyosodik, hogy Magyarország a 19. század második felében lejátszódó gazdasági-társadalmi átalakulásokat csak a Habsburg birodalom keretei között valósíthatja meg, annak minden előnyével és hátrányával. A birodalom: soknemzetiségű, földrajzi adottságaiban, gazdasági fejlettségében eltérő területek összessége.