TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem – a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése Közigazgatás közösen Workshop a közigazgatásban dolgozók számára 2011. október 26. Hotel Astoria Nemzeti Fejlesztési Ügynökség www.ujszechenyiterv.gov.hu 06 40 638 638

A projekt fő mutatói: Megvalósítási időszak: 2009. IV.1.-2013.VI.30. Támogatási összeg: 911 440 838 Ft Megvalósító: az Egyenlő Bánásmód Hatóság 3500 fő közvetlen érintett

A program 4 pillére: 1.) Megyei egyenlőbánásmód-referensi hálózat 2.) Képzések 3.) Kutatások 4.) Kommunikáció

1.) Ügyfélszolgálat elérhetőek vagyunk 19 megyében és Budapesten az egyenlőbánásmód-referensek heti rendszerességgel tartanak ügyfélfogadást havi rendszerességgel kistérségi jelenlét

Megyei egyenlőbánásmód-referensek ügyfélfogadási adatai 2009. szeptember 1. - 2011. szeptember 30.

Ügyfélforgalmi adatok Ügyfélforgalom havi átlaga: 116,6 fő Összesen: 2915 fő

Kistérségi ügyfélfogadáson történt-e a panasz felvétele Kistérségi ügyfélfogadáson történt-e a panasz felvétele? Összesen: 305 fő

Panaszosok demográfiai adatai Az ügyfél lakóhelye a kistérségek típusai szerint Összesen 305 fő

Ügyfélelégedettség-mérés az egyenlőbánásmód-referensi ügyfélszolgálatokon 2009. október 1. - 2011. szeptember 30. Önkitöltős kérdőívvel

Mindent egybevetve mennyire volt megelégedve az ügyintézés színvonalával? Összesen: 1139 darab Átlag: 9,53

2.) Képzések „Az egyenlő bánásmód érvényesítése és a társadalmi érzékenység fejlesztése” című képzés résztvevőinek statisztikai adatai a 2010 szeptember- 2011. szeptember 25-ig megrendezett 25 képzés alapján

Képzésen résztvevők Demográfiai adatok: az ügyfél lakóhelye kistérségek szerint Összesen 459 fő

Rendelkezik-e valamilyen védett tulajdonsággal? Összesen 459 fő „Igen” válasz esetén 1-5 védett tulajdonságot jelöltek meg a válaszadók.

című képzés hallgatóinak véleménye „Az egyenlő bánásmód érvényesítése és a társadalmi érzékenység fejlesztése” című képzés hallgatóinak véleménye a 2010. szeptember és 2011. szeptember közötti időszakban megrendezett 25 képzés alapján

Mindent egybevetve mennyire felelt meg várakozásainak a képzés Mindent egybevetve mennyire felelt meg várakozásainak a képzés? Összesen 459 fő Átlag: 9,33

A képzésen szerzett ismeretei és személyes élményei hozzájárultak-e társadalmi érzékenységének fejlődéséhez, a kisebbségiek/többségiek elfogadásához? Összesen 459 fő

7 társadalomtudományi kutatás: 3.) Kutatások 7 társadalomtudományi kutatás: Az „Esélyegyenlőség a munka világában” című kutatás keretében a TÁMOP 2.5.2. projekttel együttműködésben megvalósuló kutatási programok: Egyenlő munkáért egyenlő bért A munkáltatók kiválasztási gyakorlata a diszkrimináció tükrében Az esélyegyenlőségi terv hatásának vizsgálata A munkáltatók attitűdjeinek és a fogyatékos munkavállalók munkaerő-piaci foglalkoztatottságának, a megfelelő munkafeltételek biztosításának összefüggései

7 társadalomtudományi kutatás: A szegregált – különös tekintettel a roma – lakókörnyezetek felszámolását célzó önkormányzati programok hatásvizsgálata, megoldási és intézkedési javaslatok megfogalmazása. A közigazgatás és a jogalkotás kirekesztő mechanizmusainak feltárása, különös tekintettel a település lakosainak roma tagjait érintő döntésekre. Országos reprezentatív – fókuszban a romák és a fogyatékos emberek és az LMBT - mintavételen alapuló közvélemény-kutatás az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos jogtudatosság növekedésének témájában

Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Kutatóintézet Néhány eredmény a Jogtudatosság és az egyenlő bánásmód követelménye 7. kutatási témából Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Kutatóintézet 1000 fős országos reprezentatív lakossági vizsgálat

A személyesen megélt és a társadalomban érzékelt diszkrimináció A népesség 1/3-át érintette már diszkrimináció Külön-külön vizsgálva a 19 védett tulajdonságot a legfontosabb diszkriminációs okok: életkor, társadalmi származás, egészségi állapot Faktoronkénti sorrend: Életciklus/családi, (életkor, anyaság, családi állapot) Etnikai/szociális (etnikai hovatartozás, társadalmi származás) Egészségi állapot (fogyatékosság, egészségi állapot) Meghatározó jelenség a halmozott diszkrimináció (a diszkrimináltak 2/3-át, a népesség 1/5-ét több védett tulajdonság miatt ért diszkrimináció. A munkahelyen és szociális ellátásban a legjellemzőbb 20

TÁMOP-5.5.5/08/1 - A diszkrimináció elleni küzdelem – a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése Országos átlagban 100 főre 54 diszkriminációs eset jut, vagyis 100 ember közül 54-en tanúi voltak diszkriminációnak az elmúlt 12 hónapban. 21

Miért nem jelentette diszkriminációs tapasztalatát. (%) Miért nem jelentette diszkriminációs tapasztalatát? (%) - 1000 fős országos reprezentatív minta

Mindössze 5,5%-a zárkózik el teljesen a pozitív diszkriminációtól, azaz egyetlen esetben sem tartja indokoltnak a megerősítő intézkedés alkalmazását. Akik társadalmi okokat feltételeznek a hátrányos helyzet kialakulása hátterében, azok nagyobb valószínűséggel értenek egyet a pozitív diszkriminációs eszközök alkalmazásával. Akik maguk is nagyobb valószínűséggel vannak kitéve a különböző hátrányoknak (nők, alacsony iskolai végzettségűek, rosszabb anyagi viszonyok között élők), inkább mutatják a szociális érzékenység jeleit, mint a társadalmi pozíciójuk alapján jobb helyzetű társaik. 23

Létezik-e Magyarországon olyan törvény, amely tiltja a diszkriminációt és védi az emberek egyenlő bánásmódhoz fűződő jogát?

Mennyire tartja fontosnak a diszkrimináció és az egyenlő bánásmód kérdéseit?

Hallott-e már az Egyenlő Bánásmód Hatóságról ?

Esélyegyenlőség a munka világában kutatássorozat 4 témája 1.) Egyenlő munkáért egyenlő bért 2.) Munkáltatók kiválasztási gyakorlata 3.) Esélyegyenlőségi terv 4.) Védett tulajdonságú munkavállalók munkaerő-piaci helyzete

1.) Egyenlő munkáért egyenlő bért A kutatás adatai alapján megállapítható, hogy az úgynevezett üvegplafon-jelenség, másfelől a nemek szerinti szegregáció egyéb tényezők hatásával kombinálódva, a nők egyes csoportjában az ugyanezen csoportba tartozó férfiakhoz képest nagy jövedelemhátrányt okoz. A nők több mint 10 százalékos jövedelemhátrányát egyedül a legnagyobb jövedelműeknél tapasztalható egyenlőtlenség „termeli ki”.

A férfiak és nők havi nettó jövedelme korcsoportonként a versenyszférában (ezer forint)

A jövedelemhátrány jövedelem-kvintilisenként a teljes mintában, a verseny- és a költségvetési szférában (%) Forrás: Bértarifa-felvétel, 2009.

2.) Munkáltatók kiválasztási gyakorlata Mind a szellemi, mind a fizikai munkakörök betöltése esetén a formális csatornák mellett vagy helyett jelentős arányban alkalmazzák a munkahelyek az informális csatornákat Magyarországon a hátrányos megkülönböztetés döntően nemi és életkori megkötést jelent, emellett szórványos esetben találkoztunk családi állapotra vonatkozó kitétellel. A munkáltatók és a HR-esek többsége nincsen tisztában azzal, hogy hátrányos megkülönböztetést eredményezhetnek, pl. a családi állapottal és a gyermekvállalással kapcsolatos kérdések feltevése, ugyanakkor a munkavégzés szempontjából fontosnak tartják ezeket megkérdezni.

A tiltott kérdések feltevő munkahelyek aránya az egyes szférákban

3.) Az esélyegyenlőségi terv hatása a közszférában az intézmények több mint felében (55-60%) van esélyegyenlőségi terv, a versenyszférában mindössze 6%, a civileknél 7% számol be ilyen dokumentumról. A terv meg(nem)születését befolyásoló tényezők: törvényi kötelezettség és pályázati feltétel. Azon munkáltatóknál, amelyeknél van valamilyen esélyegyenlőségi dokumentum, nagyobb arányban (a versenyszférában: 13%, a civileknél 9%) számoltak be diszkriminációs tapasztalatról az elmúlt egy évre vonatkozóan.

Milyen okból vagy céllal jött létre az Esélyegyenlőségi terv/az esélyegyenlőség kérdésével foglalkozó más írásos dokumentum

4.) A védett tulajdonságokkal rendelkező munkavállalók foglalkoztatottsága a munkáltatók attitűdjeinek tükrében A városban vagy faluban élők esélyei nem rosszabbak a fővárosiakéhoz képest a rugalmas munkavégzési formák elérése szempontjából. A régiós különbségekből kiemelendő, hogy Kelet-Magyarországon jobbak a rugalmas munkavégzés lehetőségei, mint Nyugat-Magyarországon. A magántulajdonban lévő magyar vállalatok nagyobb részben biztosítják a rugalmas munkavégzés lehetőségét, mint a külföldi tulajdonú vállalatoknál. A hátrányos helyzetű munkavállalók közül a kisgyermekeseket és a nyugdíjasokat foglalkoztatják leginkább a munkahelyek, és alapvetően megbízhatónak, terhelhetőnek és lojálisnak tartják őket. A romák több mint tízszeres eséllyel tapasztalnak hátrányos megkülönböztetést származásuk alapján, mint a többi vizsgált munkavállaló.

A különféle rugalmas munkaidő változatok választásának esélye a munkavállalók körében szektoronként (százalékban)

59 novella 7 fénykép 332 grafika és festmény 18 szobor 4.) Kommunikáció A Fiatalok a diszkrimináció ellen című ifjúsági akcióra benyújtott alkotások 2010-ben: 59 novella 7 fénykép 332 grafika és festmény 18 szobor

Élőben a játszótérről országos vándorkiállítás Időpont Település Helyszín 2010. október 21. - 2010. november 08. Budapest Csepel Plaza 2010. november 11. - 2010. november 30. Szentendre Pest Megyei Könyvtár 2010. december 06. - 2010. december 10. Esztergom Féja Géza Közösségi Ház 2011. január 10. - 2011. január 14. Oroszlány Művelődési Központ 2011. február 01. - 2011. február 04. Tatabánya Puskin Művelődési Központ 2011. március 04. Pécs PTE Jogtudományi Kar 2011. március 05. - 2011. március 12. Kecskemét Vásárhelyi Pál Általános Iskola 2011. március 16. - 2011. március 19. Kecskemét Tóth László Általános Iskola 2011. március 23. - 2011. március 30. Jászberény Déryné Művelődési Központ 2011. április 19.- 2011. április 27. Szolnok Aba-Novák Kulturális Központ 2011. május 3.- 2011. május 5. Tatabánya Vértes Center 2011. május- július Országszerte Esélynap 2011 2011. augusztus 12.- augusztus 14. Budapest Sziget Fesztivál 2011. szeptember 15.- 2011. szeptember 30. Eger Bartakovits Béla Közösségi Ház

A referensek kommunikációs eredményei Eszköz Célérték 2013. június 30-ig 2009. szeptember- 2011. október 25. között Nyomtatott sajtó (cikkek, interjúk) 120 126 Televízió 160 34 Rádió 500 19 Internet 1 203 Egyéb rendezvény, konferencia 10 83

Hírleveleink 2009 júliusa óta 11 magazint jelentettünk meg.

Köszönöm a figyelmet! 00 36 (1) 336 76 58 marta.panczel@ebh.gov.hu Dr. Pánczél Márta projektvezető EBH TÁMOP 5.5.5. 00 36 (1) 336 76 58 marta.panczel@ebh.gov.hu