Szubtrópusok: kemény- és babérlombú erdők

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Földrajz 7. Az előző évben tanultuk
Advertisements

ÉGHAJLATI ÉS FÖLDRAJZI ÖVEZETESSÉG
A monszun szél és éghajlat
Meleg mérsékelt öv Mediterrán terület.
Élet a tundrán.
A Föld mezőgazdasága.
A Föld élővilága 1.) Trópusi esőerdők
A száraz kontinentális terület
A földrajzi övezetesség (Az éghajlati övek)
III. Anyag és energia áthelyeződési folyamatok az óceán-légkör rendszerben A nagy földi légkörzés.
Az élőlények és környezetük
A mérsékelt övezet (folytatás).
A mérsékelt övezet 1..
Hideg övezet és a függőleges övezetesség
Az általános légkörzés
A tundrától a trópusokig
A forró (trópusi) övezet jellemzése
Függőleges övezetesség
Időszakosan változó és helyi szelek
Leíró éghajlattan.
Egyenlítői öv Mindennapos esők öve.
A világ szubtrópusi monszun területei
Meleg mérsékelt öv Mediterrán terület.
Átmeneti öv.
Hideg mérsékelt öv Tajga éghajlat.
Hegyvidéki (függőleges) övezetesség
Törökország.
MONSZUNOK.
NEMZETI TANKÖNYVKIADÓ Panoráma sorozat
Tajga.
Európai Unió Mezőgazdasága
Készítette: Csapó Botond
A monszun szélrendszer
Éghajlattan összefoglalása
( pl. a 4 évszak időjárása minden évben hasonlóan alakul)
Nagy földi légkörzés.
( pl. a 4 évszak időjárása minden évben hasonlóan alakul)
ÉLET A TUNDRÁN.
A leghidegebb mérsékelt öv
Trópusi sivatagok.
Mérsékelt övi biomok 2. Lombhullató erdő 1..
Szerveződési szintek, élettelen környezeti tényezők
Szavannák.
Trópusi esőerdők Éghajlat elemei, éghajlati övezetek, biomok kialakulása, forró égöv biomjainak területi elhelyezkedése, növények, állatok, kcsh, alkalmazkodás,
Füves puszták.
A földrajzi övezetesség
Afrika természeti övezetei
Tundra, állandóan fagyott területek
Forró övezet – egyenlítői öv
A füves puszták élővilága
Mi az éghajlat? A Föld fontos éghajlatai. Klíma… Az éghajlat vagy klíma (ógörög κλίμα, klima) valamely hely vagy földrajzi táj hosszú távra jellemző.
Tajga biom. Hideg mérsékelt öv Észak Amerika: Kanada D-i része Eurázsia: Észak-Svédország, Finnország, Kelet-európai-síkság Nyugat-szibériai-alföld, Közép-
Hideg mérsékelt öv Tajga éghajlat.
Valódi mérsékelt öv. Általános jellemzők Széles sávban húzódik óceántól óceánig A nyugati szél határozza meg. Fontos az óceánoktól való távolság 4 évszak.
Időjárás - éghajlat.
Mediterrán terület.
Mediterrán terület.
Amerika éghajlata.
Mérsékelt övezet Nincs merőleges delelés Minden nap felkel/lenyugszik a Nap Nyugati szél uralma 4 évszak Felosztás: 1. Meleg mérsékelt öv – 15-20C évi.
A földrajzi övezetesség (Az éghajlati övek). Éghajlat alakító tényez ő k Éghajlati övek kialakulása főbb okai: Éghajlati övek kialakulása főbb okai: A.
25. ÉGHAJLAT.
Európa éghajlata, vízrajza, élővilága
9. SZERBIA ÉGHAJLATA.
8. HEGYVIDÉKI ÖVEZET ÉGHAJLATA.
Hideg övezet – sarkkörök, sarkok
Forró övezet Földrajz VII. évfolyam.
Mérsékelt övezet Nincs merőleges delelés Minden nap felkel/lenyugszik a Nap Nyugati szél uralma 4 évszak Felosztás: 1. Meleg mérsékelt öv – 15-20C évi.
Az erdő lombhullató óriásai. Középhegységek és dombvidékek. Hőmérséklet és csapadék. Tölgyesek és bükkösök.
Amerika éghajlata.
A földrajzi övezetesség
Előadás másolata:

Szubtrópusok: kemény- és babérlombú erdők Mérsékelt övi biomok Szubtrópusok: kemény- és babérlombú erdők

Áttekintés a mérsékelt öv biomjairól Övezet Öv Hőmérséklet évi eloszlása Csapadék évi eloszlása Biom Mérsékelt övezet Meleg mérsékelt öv (Szubtrópusi öv) Kevésbé meleg időjárás, évszakok megjelenése (a sarkok felé csökken a hőmérséklet) Monszun: csapadékos nyár Babérlombú erdők Évszakos erdők Mediterrán: csapadékos tél Keménylombú erdők Valódi mérsékelt öv A tengerektől távolodva csökken a csapadék mennyisége Lombhullató erdő Füves puszta Mérsékelt övi sivatag Hideg mérsékelt öv Hűvös évszakok Sokszor megfagy a víz a talajban Tajga

Szubtrópusi öv éghajlati jellemzői Mediterrán éghajlat: A nyár a passzát szélrendszer leszálló áramlata miatt száraz. A tél a tengerek felöl érkező nyugati szelek miatt csapadékos. Monszun éghajlat: A nyár a csapadékos a tenger felöl fújó szelek miatt. (A tenger nehezebben melegszik fel, fajhő.) A tél száraz a szél a tengerek felé fúj. Földrajzi helyzetük

A szubtrópusi erdők növényzete Örökzöldek, mivel a tél nem hűvös , így ekkor is lehet fotoszintetizálni. A növényzet melegkedvelő. A fák lombkoronája nem zár be tökéletesen: gazdag cserje szint. A növényzet fénykedvelő. A száraz évszakot csak szárazságtűrő növényzet viseli el, a csapadékos időszakban egyéves növények jelennek meg.

Mediterrán területek: keménylombú erdők Nevüket a levelek vastag viaszos borításáról és benne található szilárdításnak köszönhetik: a levél a száraz időszakban nem pöndörödik össze, képes fotoszintetizálni. Zárvatermő fák: paratölgy Nyitvatermő fák: ciprusok, cédrusok Cserjeszint: levendula, jázmin, mirtusz

Mirtusz Jázmin

Keménylombú erdők természetvédelme Az emberi kultúra első megjelenésének hazája a mediterrán térség. Az ember kiirtotta ezeket az erdőket: Szántóföldet nyert. Hajóépítéshez kellett a faanyag. A nagy téli esők a talajt lepusztították, az erdő nem volt képes visszatelepülni. Helyén bozótos, makkia alakult ki. A keménylombú erdő cserjeszintje alkotja.

Mediterrán területek gazdasági növényei állatai Növények: olajbogyó, szőlő, szelídgesztenye, füge, citrom, narancs. Állatok: gyenge legelőkön juh és kecske.

Monszun éghajlat:Babérlombú erdő Zárvatermő fák: babérfa Nyitvatermő fák: páfrányfenyő, araukária, mocsári ciprus (D. Attenborough: Az élő bolygó 10. rész 1632-1737) Cserjeszint: rododendronok, buxus Tápláléklánc a babérlombú erdőben. (D. Attenborough: Az élő bolygó 10. rész 3840-4143)

Babérlombú erdők természetvédelme Erdőirtás a mezőgazdasági művelés miatt. Termesztett növények: rizs, cukornád, földimogyoró, szója, tea, gyapot dohány.