Szabályozási Rendszerek

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Stabilitás vizsgálati módszerek
Advertisements

A szabályozott szakasz statikus tulajdonsága
Hatékonyságvizsgálat, dokumentálás
A SZABÁLYOZOTT JELLEMZŐ MINŐSÉGI MUTATÓI
Irányítástechnika II. rész
Szabályozási Rendszerek
Összefogalás.
ZAJVÉDELEM Koren Edit 4..
Kompenzációs feladat megoldás menete.  Labilis kompenzálatlan rendszer amplitúdó diagramja alapján rajzolja meg a fázis diagramját!  Jelölje meg a.
Készítette: Glisics Sándor
Készítette: Glisics Sándor
Mágneses lebegtetés: érzékelés és irányítás
Elektronikai Áramkörök Tervezése és Megvalósítása
Ez a dokumentum az Európai Unió pénzügyi támogatásával valósult meg. A dokumentum tartalmáért teljes mértékben Szegedi Tudományegyetem vállalja a felelősséget,
Ez a dokumentum az Európai Unió pénzügyi támogatásával valósult meg. A dokumentum tartalmáért teljes mértékben Szegedi Tudományegyetem vállalja a felelősséget,
Ez a dokumentum az Európai Unió pénzügyi támogatásával valósult meg. A dokumentum tartalmáért teljes mértékben Szegedi Tudományegyetem vállalja a felelősséget,
Szabályozási Rendszerek
Szabályozási Rendszerek
Speciális tranzisztorok, FET, Hőmodell
Kompenzálás a felnyitott hurok pólusai és fázistartaléka alapján
A jelátvivő tag Az irányítástechnika jelátvivő tagként vizsgál minden olyan alkatrészt (pl.: tranzisztor, szelep, stb.), elemet vagy szervet (pl.: jelillesztő,
Irányítástechnika 5. előadás
Az egyhurkos szabályozási kör statikus jellemzői
KÉTÁLLÁSÚ SZABÁLYOZÁS
Funkciópont elemzés: elmélet és gyakorlat
Szoftvertechnológia Ember-gép rendszerek. Mit értünk rendszer alatt? Kapcsolódó komponensek halmaza – egy közös cél érdekében működnek együtt A rendszer.
Zajok és véletlen jelenségek interdiszciplináris területeken való alkalmazásának kutatása és oktatása. TÁMOP A/2-11/ Műszerelektronika.
Folyamatirányítás fermentációknál
Számítógépes szimuláció A RITSIM-2000 rendszer ismertetése.
Az LPQI rész a Partner Az LPQI-VES társfinanszírozója: Dr. Dán András Az MTA doktora, BME VET Meddőenergia kompenzálás elmélete és alkalmazása.
Fázishasító kapcsolás Feszültségerősítések Au1 Au2 Egyforma nagyság
Kaszkád erősítő Munkapont Au Rbe Rki nagyfrekvenciás viselkedés
A műveleti erősítők alkalmazásai Az Elektronika 1-ben már szerepelt:
Számpélda a földelt emitteres erősítőre RBB’≈0; B=100; g22=10S;
Gáztüzelésű kemence szabályozása Irányítástechnika tárgy T1 tantermi gyakorlat Irodalom: Dr. Harkay Gábor, Dr. Kégl Tibor, Rostás Imre: Automatizálás alapjai.
 Farkas György : Méréstechnika
© Farkas György : Méréstechnika
PowerQuattro Rt Budapest, János utca175.
Automatika Az automatizálás célja gép, együttműködő gépcsoport, berendezés, eszköz, műszer, részegység minél kevesebb emberi beavatkozással történő, balesetmentes.
BEVEZETŐ Dr. Turóczi Antal
Rendszerek stabilitása
Rugalmas keretrendszer a minőségbiztosítási adatok kezeléséhez XII. abas Vevőfórum, Balatonlelle június 5-7.
Elektronika 2 / 3. előadás „Bemelegítés”: Visszacsatolt kétpólusú erősítő maximálisan lapos átvitelének feltétele. Feltételek: 2/1›› 1 és H0 ›› 1.
Zajok és fluktuációk fizikai rendszerekben december 2. Active Delay Implicit szekvencia tanulás.
Szabályozási Rendszerek 2014/2015, őszi szemeszter Automatizálási tanszék.
Elektronika Négypólusok, erősítők.
Kommunikációs Rendszerek
Szabályozási Rendszerek 2014/2015, őszi szemeszter Előadás Automatizálási tanszék.
Szabályozási Rendszerek 2014/2015 őszi szemeszter Előadás Automatizálási tanszék.
Automatika Az automatizálás célja gép, együttműködő gépcsoport, berendezés, eszköz, műszer, részegység minél kevesebb emberi beavatkozással történő, balesetmentes.
hatásterület lehatárolása az IMMI 2011 szoftver segítségével
Az egyhurkos LTI szabályozási kör
Az eredő szakasz GE(s) átmeneti függvénye alapján
A közszolgáltatásokra kifejlesztett általános együttműködési modell GYÁL VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNÁL Gyál, szeptember 30.
WP-Dyna: tervezés és megerősítéses tanulás jól tervezhető környezetekben Szita István és Takács Bálint ELTE TTK témavezető: dr. Lőrincz András Információs.
Az egyhurkos szabályozási kör kompenzálása
Az egyhurkos szabályozási kör statikus jellemzői
A jelátvivő tag Az irányítástechnika jelátvivő tagként vizsgál minden olyan alkatrészt (pl.: tranzisztor, szelep, stb.), elemet vagy szervet (pl.: jelillesztő,
Manhertz Gábor; Raj Levente Tanársegéd; Tanszéki mérnök Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatika Tanszék.
Manhertz Gábor; Raj Levente Tanársegéd; Tanszéki mérnök Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatika Tanszék.
Klasszikus szabályozás elmélet
KŐZETFIZIKAI VIZSGÁLATOK SZÁMÍTÓGÉPES MÉRŐRENDSZERREL
Klasszikus szabályozás elmélet
Klasszikus szabályozás elmélet
7. előadás Gépkocsi vizsgálati műveletek fogalma, fajtái és módszerei.
Klasszikus szabályozás elmélet
Filep Ádám, Dr. Mertinger Valéria
6 szigma.
Szabályozott és képes termékek/szolgáltatások, folyamatok, rendszerek
Klasszikus szabályozás elmélet
Előadás másolata:

Szabályozási Rendszerek Automatizálási tanszék Szabályozási Rendszerek 2014/2015, őszi szemeszter Előadás

Tervezés frekvenciatartományban Minőségi követelmények: - stabilitás - megfelelő statikus pontosság alapjelkövetésre és zavarelhárításra - a mérési zaj hatásának elnyomása - érzéketlenség a paraméterváltozásokra - előírt dinamikus (tranziens) viselkedés - a gyakorlati megvalósításból adódó korlátozások figyelembevétele Probléma: a rendszerek viselkedése a legtöbbször nem felel meg minden elvárásnak Megoldás: szabályozás megfelelő tervezése

Hagyományos szabályozók tervezése A tervezés feladata Szabályozó definiálása - Szabályozó struktúrájának megválasztása - Szabályozó paramétereinek beállítása a minőségi követelmények figyelembe vétele szerint PID típusú szabályozócsalád

PID típusú szabályozócsalád A megvalósított szabályozási feladatok 90%-át PID jellegű szabályozókkal valósítják meg. Okai: A minőségi előírások a legtöbb esetben teljesíthetők Egyszerű felépítésűek A paraméter-változtatásának hatása könnyen követhető Egyszerű a gyakorlati megvalósítása A PID szabályozó család szabályozói: PID szabályozó P szabályozó I szabályozó PI szabályozó PD szabályozó

Ideális PID szabályozó Szabályozók tervezése Ideális PID szabályozó 𝐶 𝑃𝐼𝐷 = 𝐴 𝑃 1+ 1 𝑠 𝑇 𝐼 +𝑠 𝑇 𝐷 = 𝐴 𝑃 + 𝑘 𝐼 1 𝑠 + 𝑘 𝐷 𝑠= 𝐴 𝑃 𝑇 𝐼 1+𝑠 𝑇 𝐼 + 𝑠 2 𝑇 𝐼 𝑇 𝐷 𝑠 Átviteli függvénye: 𝑣 𝑡 = ℒ −1 1 𝑠 𝐶 𝑃𝐼𝐷 𝑠 = 𝐴 𝑃 + 𝐴 𝑃 𝑇 𝐼 𝑡+ 𝐴 𝑃 𝑇 𝐷 𝛿(𝑡) Átmeneti függvénye: 𝑇 𝐼 ≥4 𝑇 𝐷 𝑢 𝑡 = 𝐴 𝑃 𝑒 𝑡 + 𝑘 𝐼 0 𝑡 𝑒 𝜏 d𝜏 + 𝑘 𝐷 d𝑒(𝑡) d𝑡 Kimenőjele:

Ideális PID szabályozó Szabályozók tervezése Ideális PID szabályozó

Közelítő PID szabályozó Szabályozók tervezése Közelítő PID szabályozó 𝐶 𝑃𝐼𝐷= 𝐴 𝑃 1+ 1 𝑠 𝑇 𝐼 + 𝑠 𝑇 𝐷 1+𝑠 𝑇 𝐷 = 𝐴 𝑃 𝑇 𝐼 1+𝑠 𝑇 𝐼 +𝑇 + 𝑠 2 𝑇 𝐼 𝑇 𝐷 +𝑇 𝑠 1+𝑠𝑇 Átviteli függvénye: 𝑣 𝑡 = ℒ −1 1 𝑠 𝐶 𝑃𝐼𝐷 𝑠 = 𝐴 𝑃 + 𝐴 𝑃 𝑇 𝐼 𝑡+ 𝐴 𝑃 𝑇 𝐷 𝑇 𝑒 −𝑡/𝑇 Átmeneti függvénye: 𝑇 𝐷 ≤ 𝑇 𝐼 −𝑇 2 /4 𝑇 𝐼 𝑇 𝐷 /𝑇≤10 Túlvezérlés: 4≤𝑇 𝐷 /𝑇≤6

PID szabályozóból való származtatások Szabályozók tervezése PID szabályozóból való származtatások 𝐶 𝑃𝐼𝐷 = 𝐴 𝑃 1+ 1 𝑠 𝑇 𝐼 +𝑠 𝑇 𝐷 Ideális PID: - Arányos (P): 𝐴 𝑃 - Integráló (I): 1 𝑠 𝑇 𝐼 = 𝐾 𝐼 𝑠 - Arányos - integráló (PI): 𝐴 𝑃 1+ 1 𝑠 𝑇 𝐼 - Arányos - differenciáló (PD): 𝐴 𝑃 1+𝑠 𝑇 𝐷 Közelítő PD 𝐴 𝑃 1+𝑠 𝑇 𝐷 1+𝑠𝑇 : Közelítő PID (FKS), ha 𝑇 𝐷 >𝑇 FS – tag 𝑇 𝐷 <𝑇 FK – tag

P szabályozók hangolása Szabályozók tervezése P szabályozók hangolása 0-típusú szabályozási kört eredményez, ha nem integráló jellegű a folyamat Eredő átviteli függvényének erősítése: K/(1+K) Realizáláskor (1+K)/K statikus kompenzációt alkalmazunk Csak a frekvenciafüggvény amplitúdó menetét befolyásolja Változtatásával állítható: a felnyitott kör erősítése és így a vágási körfrekvencia is megfelelő fázistöbblet Eredmény: a szabályozási rendszer általa stabilizálható, de állandósult statikus hibával Tervezés menete: - előírt fázistöbblethez tartozó maximális körerősítés meghatározása - Ebből számoljuk az elérhető minimális statikus hibát

I szabályozók hangolása Szabályozók tervezése I szabályozók hangolása Célja: a szabályozási kört 1-típusúvá tegye, azaz az állandósult hiba értéke zérus legyen. Méretezése: 𝐶 𝐼 = 1 𝑠 𝑇 𝐼 = 𝐾 𝐼 𝑠 Egyetlen állítható paramétere: KI Maximális integrális körerősítés: 𝐾 𝐼 = 𝐾 𝑚𝑎𝑥 𝜑 𝑡𝑜 𝑃 0

PI szabályozók hangolása (ideális) Szabályozók tervezése PI szabályozók hangolása (ideális) 𝐶 𝑃𝐼 𝑠 = 𝐴 𝑃 1+ 1 𝑠 𝑇 𝐼 = 𝐾 𝐼 1+𝑠 𝑇 𝐼 𝑠 𝐾 𝐼 = 𝐾 𝑚𝑎𝑥 𝜑 𝑡𝑜 𝑃 0 𝐾 𝐼 = 𝐴 𝑃 𝑇 𝐼 A P szabályozó hibáját hivatott javítani, kisebb statikus hiba elérése végett

PI szabályozók hangolása (közelítő) – FK tag Szabályozók tervezése PI szabályozók hangolása (közelítő) – FK tag 𝐶 𝑃𝐼 𝑠 = 𝐴 𝑃 1+𝑠 𝑇 𝐼 1+𝑠𝑇 = 𝐶 𝐹𝐾 (𝑠) 𝐾 𝐼 = 𝐾 𝑚𝑎𝑥 𝜑 𝑡𝑜 𝑃 0 𝐾 𝐼 = 𝐴 𝑃 𝑇 𝐼 𝑇 𝑇> 𝑇 𝐼 Szinuszos bemenőjelekre a kimenőjel fázisban késik a bemenőjelhez képest

PD szabályozók hangolása (közelítő) – FS tag Szabályozók tervezése PD szabályozók hangolása (közelítő) – FS tag 𝐶 𝑃𝐷 𝑠 = 𝐴 𝑃 1+𝑠 𝑇 𝐷 1+𝑠𝑇 = 𝐴 𝑃 1+ 𝑠𝜏 1+𝑠𝑇 𝑇 𝐷 =𝑇+𝜏 𝑇 𝐷 = 𝑇 2 Szinuszos bemenőjelekre a kimenőjel fázisban siet a bemenőjelhez képest Gyorsítja a rendszert

PID szabályozók hangolása (közelítő) Szabályozók tervezése PID szabályozók hangolása (közelítő) 𝐶 𝑃𝐼𝐷 𝑠 = 𝐴 𝑃 1+𝑠 𝑇 𝐼 1+𝑠 𝑇 𝐷 𝑠 𝑇 𝐼 1+𝑠𝑇 𝐾 𝐼 = 𝐴 𝑃 𝑇 𝐼 𝑇 𝐷 = 𝑇 2 A rendszer statikus pontosságának javítása, és a rendszer gyorsítása

PID szabályozók hangolása (közelítő) – FKS tag Szabályozók tervezése PID szabályozók hangolása (közelítő) – FKS tag 𝐶 𝐹𝐾𝑆 𝑠 = 𝐴 𝑃 1+𝑠 𝑇 1 1+𝑠 𝑇 3 1+𝑠 𝑇 2 1+𝑠 𝑇 4 𝑇 3 > 𝑇 1 > 𝑇 2 > 𝑇 4 Nincs integráló hatás, beiktatásának hatására nincs zérus értékű állandósult hiba

Összefoglaló méretezési táblázat Szabályozók tervezése Összefoglaló méretezési táblázat Szabályozó TI TD A KI P AP=K/P(0) I KI=Kmax/P(0) PI T1 KPI=Kmax/P(0) PD T2 KPD=Kmax/P(0) PID KPID=Kmax/P(0)

Szabályozók összefoglalása Szabályozók tervezése Szabályozók összefoglalása P: - nincsenek statikus pontosságra vonatkozó nagy igények - lassú működésű lehet - integráló hatással együtt statikus szempontból is megfelelő működésű PI: - állandósult állapotban pontos beállás, egységugrásra - hibamentes beállást biztosít - lassú működés PD: - gyorsítja a rendszert, amit a szabályozó túlvezérlésével érünk el PID: - növelhetjük vele a szabályozó pontosságát és gyorsaságát is

Szabályozók realizálása Műveleti erősítőkkel I PI 𝐶 𝑠 = 𝑍 𝑣 𝑠 𝑍 𝑏 𝑠

Szabályozók realizálása Passzív elemekből FK FS FKS

Szabályozók tervezése Kompakt szabályozó

Tapasztalati szabályozó hangolási módszerek Javaslatok stabilis folyamatok hangolására, üzembe helyezésre Folyamatokon elvégzett mérések, szimulációk és gyakorlati megfigyelések alapján Előnye: Kezdeti beállításoknak tekinthetők a gyors üzemi behangolás elérése érdekében (tesztelésre) Hátránya: Nem alkalmasak a szabályozók viselkedésének meghatározására és a változásokhoz való hangolásokra

ZIEGLER-NICHOLS szabályok – frekvencia válasz módszer Tapasztalati szabályozó hangolási módszerek ZIEGLER-NICHOLS szabályok – frekvencia válasz módszer Azt feltételezzük, hogy a folyamat technológiája megengedi, hogy a zárt szabályozási kör rövid időre a stabilitás határhelyzetére hozható, csak arányos szabályozást alkalmazva Integráló és differenciáló tag kikapcsolása (TI = ∞, TD = 0) AP emelésével a stabilitás határának elérése Minden AP változtatás után meg kell várni az állandósult állapot beálltát ξ = 0.25 (40%-os túllendülés) AP,kr = határhelyzethez tartozó erősítés Tkr = állandósult szinuszos lengés határideje Csak lassan változó zavarások kompenzálására alkalmas Szabályozó TI TD AP P 0.5AP,kr PI 0.85Tkr 0.45AP,kr PID 0.5Tkr 0.125Tkr 0.6AP,kr

ZIEGLER-NICHOLS szabályok – átmeneti függvény módszer Tapasztalati szabályozó hangolási módszerek ZIEGLER-NICHOLS szabályok – átmeneti függvény módszer Átmeneti függvények kiértékelésén alapuló beállítások, holtidős, aperiodikus ipari folyamatokhoz, egységugrás alakú bemenetre. Az átmeneti függvény inflexiós pontjában húzott egyenes által meghatározott: TL = látens holtidő ML = látens meredekség Szabályozó TI TD AP P 1/TLML PI 3TL 0.9/TLML PID 2TL 0.5TL 1.2/TLML

Tapasztalati szabályozó hangolási módszerek OPPELT módszer Közelítő egytárolós tag átmeneti függvényén alapuló grafo-analitikus (közelítő analitikus összefüggésekkel) beállítás. Névleges munkapont kézi beállítása ξ = 0.25-re (nagy túllendülés) Szabályozó ApMLTL TI/TL TD/TL P 1 PD 1.2 0.25 PI 0.8 3 PID 2 0.42