Reform vagy megszorítás?
Hozzáférés Minőség Hatékonyság
Ami reform… Felsőoktatás képzési rendszerének átalakítása Felvételi rendszer finomítása Kétszintű érettségi bevezetése Minőségértékelés bevezetése Pályakövetés Térségi együttműködések támogatása
…és ami nem Intézmény-összevonások, bezárások kikényszerítése Alaptámogatások csökkentése Óraszámemelés, elbocsátások Tandíj Az állam kivonulása a beruházásokból A jogszabályalkotás csődje
Elhanyagolt területek, átgondolatlan intézkedések Valódi esélyteremtés (tehetséggondozás, kiemelt oktatási körzetek, differenciált iskolaszervezési gyakorlat) Differenciált – a minőségi oktatást támogató - finanszírozási és javadalmazási gyakorlat. Az iskola, mint közösségi színtér Értékelés, ellenőrzés Beválási vizsgálatok
A hallgatókat érintő változások az elmúlt években Felvételi rendszer átalakulása Az államilag finanszírozott, illetve támogatott keretszámok csökkentése A tandíj bevezetése A kisgyermeküket nevelők támogatásának korlátozása Új képzési rendszer bevezetése A családokat érintő kedvezmények csökkenése
Következmények Alkotmánysértő helyzet a felvételin, zavaros keretszám-leosztás Kevesebb diák rövidebb ideig tanul Bizonytalanság (az „alapdiploma” munkaerő-piaci értéke, mesterképzésre történő belépés feltételei, tandíj összege) A tanulás drágulása Csökkenő tanulási kedv, jelentősen kevesebb felvételiző
A felsőoktatásba jelentkezők száma
Az államilag finanszírozott, illetve támogatott keretszámok
Kormányzati érvek a tandíj mellett Megrendelő-szolgáltató viszony kialakítása Növekvő felsőoktatási bevétel Minőség – „ami ingyen van, annak nincs értéke” Igazságosság – „az fizesse a tanulás árát, akinek ebből haszna van” Túl sok a diplomás, telített a munkaerőpiac A tandíj összege csak jelképes, aki akar tanulni, ki tudja fizetni
Érvek a tandíj ellen Akadályozza a felsőoktatás bővülését. (a diplomások aránya 17%, OECD átlag 26 %) A tanulás költsége mind az egyénnek, mind az államnak gyorsan megtérül Magas jövedelmi előny, lényegesen kedvezőbb elhelyezkedési lehetőség A tandíj kizárhatja a fiatalok egy részét a felsőoktatásból (Hiller István, OECD) A tandíj eddig sem javított a minőségen és nem jelent érdemi többletbevételt sem
A tanulást támogató változtatások lehetősége I. 15 %-os szabály (alkotmányos és szakmai aggályok: ki fizeti a kieső tandíjat; nem a legjobbak kapnak mentességet; a rendszer egyirányú) Tehetséggondozó programok bővítése A tandíj, a diákhitel, a hallgatói támogatások, kedvezmények egészének újragondolása
A tanulást támogató változtatások lehetősége II. Felvételi rendszer áttekintése (keretszámok elosztása, emeltszintű érettségi, pontszámítás) Az alapképzések munkaerő-piaci fogadtatásának áttekintése, a mesterképzésre való átlépés feltételrendszerének tisztázása és kommunikálása PPP - programok áttekintése
Milyen Magyarországot szeretnénk 20 év múlva Vízió a 2030-as Magyarország társadalmáról, gazdaságáról, szerepéről Ehhez a vízióhoz igazodó, tervezett köz- és felsőoktatás, szakképzés, amely –minőségi képzést nyújt, –hatékonyan működik –biztosítja a hozzáférést mindenkinek.