IKT eszközök, tartalmak és módszerek a motiváció, a tanóra hatékonyságának szolgálatában Jó gyakorlatokat is bemutató műhelymunka foglalkozás tanítók, szaktanárok részére IKT eszközök, tartalmak és módszerek a motiváció, a tanóra hatékonyságának szolgálatában - rendezvény

Kiindulási pontok A gyerekek jelentős része alulmotivált a tanulásban, nem találja vonzónak a „tananyagot”, ímmel-ámmal tanul, az órán nem figyel… A gyerekek többsége szabadideje jelentős részét a számítógép (okos telefon, tablet) előtt tölti, internetezik, játszik – bármennyire is küzdenek ellene a szülők, pedagógusok…

Megoldás…??? Érdemes lenne az „ellene küzdés” helyett „tőkét” kovácsolni a gyerekek IKT-s érdeklődéséből: bevinni az iskolába, alkalmazni a tanítás-tanulás folyamatában… Egyre többen sikereket értek el ezzel. Nem egyedüli, mindenható módszer, csak ott és akkor, ahol ez valóban segítheti a motivációt, a megértést… fűszer

Luleczky Bea: IKT eszközök

IKT-felmérés az európai iskolákban ESSIE (European School Survey: ICT in Education)

A kutatásról Európai Iskolahálózat és egy belga egyetem (University of Liège) végezte 2011 ősz, 27 ország IKT-használat és kompetenciák vizsgálata 4., 8., 11. évf. tanulók, tanárok és igazgatók válaszai alapján 190.000 online kitöltött kérdőív

Magyarország részvétele Véletlenszerűen kiválasztott és felkért 1200 iskolából 602 iskola (4. évf.152, 8. évf. 180, 11. évf. 133G +137 SZKI, SZI) 553 igazgató 1395 tanár 9873 tanuló Koordinátor: dr. Hunya Márta Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet munkatársa Tanulmány

Fontosabb EU megállapítások  A 9 évesek 25%-a, a 16 évesek 50%-a jár digitálisan jól felszerelt* iskolába. A 12 év felettiek 20%-a soha vagy majdnem soha nem használ számítógépet tanítási órán. Ahol van IKT eszközök használatára vonatkozó rendelkezés, ott gyakrabban használják a tanulók az IKT eszközöket. ______________________ * 10 Mbps sávszélesség, van honlap, van e-mail címe a tanulóknak és tanároknak, van belső hálózat és virtuális tanulási környezet (távoli együtt-működésre alkalmas tanulási környezet, ahol a források és a tanulás során keletkező produktumok is megtalálhatók).

Fontosabb EU megállapítások  Az országok között jelentősek a különbségek. legjobb felszereltség Svédország, Finnország, Dánia hiányoznak a megfelelő eszközök Lengyelország, Románia, Olaszország, Görögország, Magyarország, Szlovákia A korszerű eszközök hiánya nem jár a használat iránti érdektelenséggel. gyenge infrastruktúra – átlagos eszközhasználat Bulgária, Szlovákia, Ciprus, Magyarország

Fontosabb EU megállapítások  A laptopok, tabletek, netbookok fokozatosan átveszik az asztali számítógépek helyét. Fontos, hogy a tanulók otthon és az iskolában egyaránt hozzáférhessenek az inf. eszközökhöz. A legtöbb tanár úgy gondolja, hogy szükség van oktatáspolitikai váltásra e téren. A tanárok pozitívan állnak e tanulási célú eszköz-használathoz, magabiztosnak* vallják magukat. ______________________ * Ez a digitális kompetenciafejlesztés kulcsa – a képzett, magabiztos tanárok fontosabbak, mint a legmodernebb eszközök megléte.

A kutatás ajánlásai  Összetettebben kell kezelni a digitális kompetenciák fejlesztését… Az infrastruktúra mellett a tanár-továbbképzésbe is invesztálni kell. Jutalmazni kell azokat a tanárokat, akik IKT eszközöket használnak a tanórán. Létre kell hozni IKT-koordinátor* beosztást. ______________________ * Olyan személy, aki a digitális kompetenciafejlesztés teljes spektrumát átlátja: infrastruktúra – továbbképzés – módszertan

Fontosabb EU megállapítások  Nem kötelező az informatikai témájú tanár-továbbképzés. Szabadidejükben, egyénileg szerzik meg a szükséges kompetenciákat a tanárok . Felkészülés során gyakrabban használnak számítógépet a tanárok, mint a tanórán.

A kutatás ajánlásai  Az Európai Bizottságnak hozzá kell járulnia az országok közötti különbség csökkenéséhez… Támogatni kell az új, digitális technológiát alkalmazó tanítási módszereket. Segítenie kell a tanárok számára rendelkezésre álló jó minőségű digitális tananyagok mennyiségének növelésében. Rendszeresen monitoroznia kell – digitális technológia alkalmazásának helyzetét – tanulók digitális kompetenciájának fejlődését

Magyarországi helyzet

1 számítógépre jutó tanulók száma IKT-infrastruktúra  1 számítógépre jutó tanulók száma

IKT-infrastruktúra  Iskoláink a digitálisan részben felszerelt iskola-kategóriába sorolták Digitálisan felszerelt iskola ismérvei Digitális eszközök száma desktop, laptop, e-reader, mobiltelefon, interaktív tábla, projektor, dig. fényképező, rendszerbe kapcsolt gépek Internet sebessége: 10 Mbps fölött vagy alatt Kapcsolat fajtája: ADSL, kábel, stb. Karbantartás és támogatás rendszergazda, IKT-koordinátor Honlap, e-mail, cím tanároknak és diákoknak, LAN, virtuális tanulási környezet

IKT-infrastruktúra  Internetkapcsolat Szinte minden intézményben van szélessávú internet, jellemző sávszélesség: 2-5 Mbps. Szakközépiskola/szakiskola jó a helyzet. Virtuális tanulási környezet* Utolsók vagyunk e téren. Interaktív tábla elterjedtebb, mint az EU-átlag. Projektorral nem állunk ilyen jól ______________________ * távoli együttműködésre alkalmas tanulási környezet, ahol a források és a tanulás során keletkező produktumok is megtalálhatók

IKT eszközök használata  tanárok Minden iskolatípusban és évfolyamon a tanórán ritkábban használnak IKT eszközöket, mint EU-s társaik. A 8. évf-on közelítjük az EU-átlagot. Felkészülés során használják leginkább feladatkészítésre felkészülést segítő böngészésre órán használható digitális források keresésére (szakképzésben inkább a dig. tananyag létrehozása) prezentációkészítésre

IKT-eszközhasználat akadályai Infrastruktúra nem megfelelő, elavult eszközök, lassú internet Pedagógia tanárok felkészületlensége, technikai-pedagógiai segítség hiánya, megfelelő dig. tananyagok és jó gyakorlatok hiánya, munkába való beillesztés nehézségei Célkitűzések IKT-használat értelme nem világos, nem általános cél az intézményben A magyar igazgatók optimistábbak, mint az EU-átlag

IKT eszközök használata  tanárok Fele nem használja az iskola honlapját és a dig. tanulási környezetet. Ennél is kevesebben adnak fel dig. eszközök használatával házi feladatot. Alig használják az online lehetőségeket a szülőkkel való kommunikációra és a tanulók értékelésére. Kevesen szánnak időt a dig. források értékelésére.

IKT-eszközhasználat a tanórán  tanulók Tanulóink 36-49%-ának van lehetősége a tanórán számítógépet használni. EU-átlag 60-80%. Nálunk és az EU-ban is legrosszabb a gimnáziumokban a helyzet… A diákok elmondása szerint nincs lehetősége tanórai dig. eszközhasználatra a gimnazisták 36%-ának a szakközépiskolások/szakiskolások 20%-ának Kiemelkedik a mobiltelefon használata, valószínű ez spontán (számolás) és nem tanári utasításra történik…

IKT-eszközhasználat a tanórán  tanulók A tanórán legalább heti gyakorisággal IKT eszközöket használó tanulók aránya

A pedagógusok szakmai fejlődése Már az alap-tanárképzés során tanulnak az IKT eszközök alkalmazásáról. Az EU országok felében nem része a képzésnek. Általános a továbbképzés, az intézményen belüli képzés és az önfejlesztés valamilyen formája. Kevésbé jellemző az iskolában, a kollégáktól való tanulás és az egyéni tanulás szabadidőben nálunk, mint az Unióban. Nagyon alacsony az online tanárközösségekben való részvétel aránya.

Magabiztosság az IKT használat terén tanárok Kevésbé magabiztosak, mint az EU-átlag. Kevesebben és kevésbé képesek online közös-ségekben való részvételre, fórumozásra, blogolásra. Szokatlanabb ez a tanítók és az ált. iskolai tanároknál, mint a középiskolai tanárok körében. Azok a tanárok, akik nagyobb magabiztossággal kezelik az IKT eszközöket, bátrabban vesznek részt online közösségekben, gyakrabban használnak IKT eszközöket a tanórán.

Attitűdök, vélemények az IKT-használattal kapcsolatban  Igazgatók, pedagógusok Az EU-átlaghoz képest kevésbé meggyőződésünk, hogy a 21. századi követelményekre való felkészülés-hez be kell vonni az IKT eszközöket az oktatásba. Az EU-átlaggal egyezően valljuk, hogy radikális változásokra van szükség a technikai lehetőségek kihasználásában. Pozitívnak tartjuk az eszközhasználatot az önálló tanulásban, a kooperatív munkában, az információ-keresésben, a feladatmegoldásban és a gyakorlásban. Motivációs szerepét a tanárok 70-90%-a elismeri.

Attitűdök, vélemények az IKT-használattal kapcsolatban  Tanulók A megkérdezettek 70-75%-a kifejezetten hasznosnak tartja az IKT-eszközöket a tanulásban, az osztálytermi légkör, a megértés, az önálló tanulás, a szorgalom és a koncentráció esetében. Ellenvélemények az osztálytermi légkörre, az önálló tanulásra és a kooperatív munkára vonatkoztak.

Köszönöm a figyelmet!

Hogyan tovább? Hogyan hasznosulhatnak az itt látható bemutatók? Csak itt és most? Korlátozott elérés? Feltöltés a jelenlévők számára elérhető felületre Nyilvános elérés? Feltöltés az NMPI honlapjára Legyenek-e hasonló találkozások? Milyen időközönként? IKT tematikus vagy szaktárgyi?

Ötletek, módszerek, tapasztalatok Digitális Nemzedék konferencia 2014. Fegyverneki Gergő tanár, Krétakör Egyesület - GézenZug Tanoda – prezi.com digitális alapú motiváció prezikészítés – szófelhő Tagxedo készítés – honlap Gergő bácsi internetes tanterme Vajda Éva tanár, Madách Imre Gimnázium, Budapest XIX. Századi költők a Facebook-on Petőfi Sándor Arany János Kölcsey Ferenc Wörösmarty Mihály Fromann Richárd szociológus onlinejáték-kutató, ELTE Gamification Játékos verstanulás könnyen, gyorsan, pontosan www.versike.hu

Ötletek, módszerek, tapasztalatok Közreműködő neve Bemutató címe Kapcsolódó tantárgy/évfolyam Idő (perc) Luleczky Beatrix Az IKT eszközei az oktatásban 1-12. évfolyam 10 Prakfalviné Mede Beatrix Smart program gyakorlati alkalmazása magyar alsó német Ádámné Ágoston Beáta Így motiválok én IKT-val magyar 1. osztály 5 IKT a szülői értekezleten 4. osztály Füzesi Tamás Endre Magyar csaták történelem 9-12. évfolyam Németország-országismeret, felkészítés külföldi gyakorlatra történelem, földrajz 9-12. évfolyam Karácsonyné Kaposi Ida magyar felső tagozat Karakasev Éva IKT alkalmazása az angol nyelv tanításában angol nyelv, felső Póczos Zsóka Zenetörténeti motiváció 7-8. osztály