Ábramagyarázat az Országos Kompetenciamérés iskolajelentéséhez

Iskolák sorrendje - standardizált átlagos képességek (1. Ábracsoport) Az Önök iskolájának átlagos standardizált MATEMATIKA képessége a felmérésben részt vett többi iskola eredményéhez viszonyítva Az Önök iskolájának átlagos standardizált MATEMATIKA képessége a település típusának megfelelő eredményekhez viszonyítva Teljesítménymérő (az Önök iskolájánál átlagosan jobban, illetve gyengébben teljesítő iskolák száma és aránya) Néhány, Önöket tartalmazó részpopuláció átlaga MATEMATIKÁBÓL Viszonyítás a tavalyi eredményekhez

Ez az iskola valamivel az országos átlag alatt helyezkedik el Az Önök iskolájának átlagos standardizált MATEMATIKA képessége a felmérésében részt vett többi iskola eredményeihez viszonyítva Ha az Önök iskolája itt helyezkedne el, az azt jelentené, hogy több, mint 1 szórásnyival az országos átlag felett teljesítettek átlagosan Ez az iskola valamivel az országos átlag alatt helyezkedik el A görbe alakjából leolvasható, hogy ez az iskola a rosszabbak közül való

Az Önök iskolájának átlagos standardizált MATEMATIKA képessége a településtípusnak megfelelő iskolák eredményeihez viszonyítva Ez az ábra még részletesebb bontásban mutatja az iskolák megoszlását és az Önök helyzetét

Teljesítménymérő Erősebbek Gyengébbek A Teljesítménymérő és a táblázat segítségével a pontos adatokat is megismerhetik Néhány, Önöket is tartalmazó részpopuláció átlaga MATEMATIKÁBÓL Az Önök eredménye 468 Országos átlag 503 Városi iskolák diákjainak átlaga 499 Közepes városok diákjainak átlaga 502

Viszonyítás a tavalyi eredményekhez Mivel a 2003-mas és a 2004-es tesztek között a CORE teszt segítségével hidat képeztünk, és a 2003-mas standard 500-as értéket tekinthettük az idén is alapnak, így már az iskolák teljesítménye is összehasonlítható volt, nem csak a rangsorban elfoglalt helyük. (95%-os szignifikancia szint mellett vizsgáltuk a teljesítményekben beállt változást).

Egyéni teljesítmények és szinthatárok – standardizált képességek (2 Egyéni teljesítmények és szinthatárok – standardizált képességek (2. Ábracsoport) Tanulói képességek MATEMATIKÁBÓL az Önök iskolájában a településtípus, illetve az Önök iskolájának megfelelő még mélyebb típusbontásban Tanulók képességszintek szerinti százalékos megoszlása a már említett bontásokban

Az ábra az iskola diákjainak eloszlását mutatja be Tanulói képességek MATEMATIKÁBÓL az Önök iskolájában és a megfelelő településtípus (vagy még mélyebb bontás) diákjai között A megfelelő településtípus (vagy még mélyebb bontás) diákjai közül közel 500-an értek el 275 és 300 pont közötti eredményt Az ábra a településtípus (vagy még mélyebb bontás) diákjainak eloszlását mutatja be Az intervallumok mutatják a szintek és a képességskála viszonyát. A 4. Szint alsó határa 6. osztályos MATEMATIKA teszt esetén 664,5 pont. Ez a diák a fent bemutatott részpopuláció legrosszabb eredményét elért diákjai között található Az iskola diákjai közül 4-en értek el 425 és 450 pont közötti eredményt Az ábra az iskola diákjainak eloszlását mutatja be Egy diák még az 1-es szint követelményeinek sem felet meg A bemutatott iskola 19 elemzésre került diákja közül egy sem érte el a 4-es szintet. Ez, - mivel a diákokat tanáraik a tudásuk alapján rendezték sorba, és ezért a Központ a gyengék és erősek közül egyaránt választott, - azt jelenti, hogy nagy valószínűséggel az iskola elemzéséből kimaradt diákok közül is elvétve akad 4-es szintű tanuló

A tanulók képességszintek szerinti százalékos megoszlása a már említett bontásban A diákok túlnyomó része – 58%-a - található az első szinten, szemben a megfelelő részpopuláció 29%-ával. Ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy az iskola diákjainak 63%-a tartózkodik az első szinten vagy az alatt, és azt, hogy egyáltalán nincsen 4-es szinten diákja, akkor ez már jelentős elmaradásnak tekinthető a neki megfelelő részpopulációval szemben. Az ábrán látható, hogy a neki megfelelő részpopulációban az alsó két szinten összesen 44%-a van a diákoknak, továbbá van 5%-nyi a 4-es szinten is. Mint azt mát megfigyelhettük, egyáltalán nincsen 4-es szintű diákja az iskolának

Csoportonkénti eloszlásadatok – a diákok képességeloszlásának néhány jellemzője (3. Ábracsoport) A diákok képességeloszlásának néhány jellemzője az Önök iskolájában és néhány, Önöket is tartalmazó részpopulációban, MATEMATIKÁBÓL A diákok MATEMATIKA képességeloszlása az egyes részpopulációkban

A diákok képességeloszlásának néhány jellemzője az önök iskolájában és néhány, Önöket is tartalmazó részpopulációban, MATEMATIKÁBÓL A városi iskolák diákjai ugyanolyan eloszlást mutatnak, mint az ország összes diákja Az iskola diákjainak több, mint fele a megfelelő régió iskoláiban tanuló diákok alsó 25%-ába tartozik. A bemutatott iskola diákjainak közel 60%-a az országos átlag alatt teljesített A megfelelő régió átlaga valamivel jobb, mint az országos átlag Erről az ábráról az iskolák diákjaik és néhány, őket is tartalmazó részpopuláció teljesítményének eloszlását tanulmányozhatják. A minimum és a 25%-os percentilis közötti nagy távolság leszakadó diákokra utal A táblázat a pontos adatok bemutatásával segíti az értelmezést

Teljesítmény a diákok hozott érték indexének függvényében (4 Teljesítmény a diákok hozott érték indexének függvényében (4. Ábracsoport) Az iskolák diákjainak a HÉI alapján várható és tényleges teljesítménye, MATEMATIKÁBÓL A megfelelő településtípus diákjainak a HÉI alapján várható és tényleges MATEMATIKA eredménye

A szövegdoboz az értékek számszerűsítését segíti Az iskolák diákjainak (és településtípusuknak megfelelően) a HÉI alapján várható és tényleges teljesítménye, MATEMATIKÁBÓL Az ábra a diákok otthoni háttere és teljesítménye közötti kapcsolatot mutatja be. Minden iskolát egy pont jelöl, amelynek x-koordinátája a diákok átlagos HÉI-je, míg y-koordinátája a diákok átlagos teljesítménye Ennek a bemutatott iskolának a HÉI-je nagyjából –0,5, ami az országos átlag alatt található fél szórásnyival. (Országos átlag 0, az országos szórás 1). Az őt jellemző pont a regressziós egyenesen található, ami azt jelenti, hogy egy átlagos iskola, hasonló HÉI-vel hasonló eredményt volna el. A regressziós egyeneshez viszonyított elhelyezkedés a következőket jelenti: a regressziós egyenes alatt elhelyezkedő iskolák rosszabb eredményt értek el, mint egy hozzájuk hasonló átlagos hátterű, átlagos teljesítményű iskola, míg a regressziós egyenes fölött elhelyezkedő iskolák jobb eredményt értek el, mint egy hozzájuk hasonló hátterű, átlagos iskola. A szövegdoboz az értékek számszerűsítését segíti Az ábrán a településtípusnak megfelelő iskolák szerepelnek a rájuk illesztett regressziós egyenessel. Látható, hogy ez a mintaiskola itt is az átlagosnak megfelelő értékekkel bír