A szocialista kori gazdasági szervek típusai és jellemzői 15. foglalkozás április 29.

Történeti áttekintés – kapitalizmus kora évi XXXVII. tv. – kereskedelmi tv évi V. tv. – korlátolt felelősségű társaságokról és a csendes társaságokról

Történeti áttekintés 1945-től Háborús vereség és következményei emberveszteség gazdaságot ért vagyoni kár (1944. évi becsült nemzeti vagyon 40 %-a) nemzetközi kötelezettségből származó terhek (háborús jóvátétel): között az összes állami kiadás %-a általános gazdasági és igazgatási dezorganizáltság Kivezető út – állami beavatkozás

Történeti áttekintés Állami beavatkozás - előzmények: pl.: 1930-as évek gazdasági válsága idején – irányított gazdaság – 1938: győri program - állami beruházások –1942: készletek zárolása, fogyasztói jegyrendszer, mezőgazdasági beszolgáltatás –gazdasági kontroll - központi irányító-ellenőrző apparátus kialakítása (Ipari Anyaghivatal stb.)

Állami beavatkozás - államosítás 1946: szénbányák, alumínium- és olajipari vállalatok, erőművek, nehézipari üzemek állami kezelésébe vétele, bankok állami ellenőrzés alá vonása – MNB. 1947: bankok államosítása. 1948: 100 főnél nagyobb létszámú üzemek. 1949: 10 főnél nagyobb létszámú üzemek; – paraszti birtok erőszakolt kollektivizálása – (termelőszövetkezeti mozgalom).

Irányító-ellenőrző apparátus 1946: Gazdasági Főtanács Nehézipari Központ (Rimamurányi Vasmű, Ganz, Weiss Manfred) Magyar Állami Szénbányák – vállalat Magyar Nemzeti Bank, Beruházási Bank, Külkereskedelmi Bank, Péntintézeti Központ

Irányító-ellenőrző apparatus 1947: Gazdasági Főtanács (GF) Országos Tervhivatal (OT) Tervgazdasági Tanács Anyag- és Árhivatal Mellettük, gyakorlatilag alárendelve: Minisztériumok, Irodák, Központok, bankok vállalatok

Irányító-ellenőrző apparatus 1950 után: Országos Tervhivatal (OT) Minisztériumok, Trösztök Tanácsok – vb-ok, szakigazgatási szervek vállalatok, szövetkezetek

Történeti áttekintés Fejlesztési politika Nehéz-és alapanyagipar prioritása mérséklődése 1953 előtt / / /

Történeti áttekintés Gazdasági mechanizmus reformja 1966: MSZMP KB határozata a reform irányelveiről Jellemzők: jobb, értékesebb, nagyobb teljesítmény differenciált elismerése, szakértelem, hozzáértés hangsúlyozása, önállóság, felelősség növelése, piaci hatások, ösztönzők erősítse.

Történeti áttekintés Gazdasági mechanizmus reformja Érintetlen államhatalmi struktúra, Változatlan gazdaságirányítási intézményrendszer, Árszabályozók, átlagbérrendszer biztosított nyereségesség, felesleges munkaerő megtartása a vállalatoknál

Történeti áttekintés Gazdasági mechanizmus reformja 1972: vissza-rendeződés Jellemzők: Szabályozók módosítása, Direkt utasítások megerősítése, Vállalati nyereség nagyobb részének centralizálása.

Szocialista vállalatok: Tulajdonforma szerint: állami vállalatok, szövetkezetek, közös vállalatok, társadalmi szervezetek, illetve egyesületek által alapított vállalatok.

Szocialista vállalatok: Tevékenységük szerint: ipari vállalatok, építőipari vállalatok, mezőgazdasági vállalatok, közlekedési vállalatok, bel- és külkereskedelmi vállalatok

Szocialista vállalatok: Irányítás szerint: minisztériumi irányításúak, tröszti irányításúak, tanácsi irányításúak szövetkezeteknél érdekképviseletek, szövetségek (pl. KISOSZ – ipari szöv.)

Szövetkezetek: mezőgazdasági termelőszövetkezetek, ipari szövetkezetek, fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetek, takarékszövetkezetek, lakásszövetkezetek

Gazdálkodó szervek iratainak gyűjtése Vállalati levéltár - Németország (Siemens, Krupp stb.), Csehország (Skoda….) Nálunk: gyakorlatilag nincs (kiv.:MÁV) Államszocialista kor : a vállalat az állami irányítás legalacsonyabb foka – minden állami, az irat is; (Gazdasági Lt., 1962-től: MOL, UMKL, tanácsi, önkormányzati lt.)