Mire elegendő a járművezető képzés? A Nemzeti Közlekedési Hatóság szervezeti változásai valamint a képzésben és a vizsgáztatásban betöltött szerepe Novák Ferenc NKH KGH KVF SZO

Szervezeti változások Személyi és szervezeti változások Új elnökhelyettesek kinevezése Megújított SzMSz

Szolgáltatói szemlélet – egyszerűsített eljárások A hatóság az ügyfelek érdekeinek érvényesítésére és a feladatok hatékonyabb végrehajtására összpontosít

Szolgáltatói szemlélet – egyszerűsített eljárások Céljaink: Eljárások egyszerűsítése Adminisztratív terhek csökkentése Jogszabályok nyelvezetének közérthetőbbé tétele Szervezeten belüli szemléletváltás, új stratégia megfogalmazása Aktívabb és kezdeményezőbb fellépés Átláthatóság, rövidebb ügyintézési határidő

közÚti gépjármű-közlekedési hivatal szerepe Elsőfokú hatósági tevékenység Szakmai, módszertani iránymutatás a közlekedési hatóságok (felügyelőségek) részére Részvétel a nemzetközi és hazai szakmai munkacsoportokban Központi, háttérrendszerek biztosítása

Irányok a közúti gépjármű-közlekedésben EU-s irányelvek alkalmazása, átültetése 1071/2009/EK, 1072/2009/EK, 1073/2009/EK, 126/2006/EK, 2003/59/EK, 2008/68/EK, … Egyszerűsített programok Hatósági eljárások hatékonyságának növelése, technológiai fejlesztések

Középpontban a közlekedésbiztonság Az Európai Unió közlekedésbiztonsági célkitűzései: új „Fehér Könyv” (2011. március 28.) Közúti baleseti halálozást 2050-re szinte nullára kell csökkenteni 2020-ra felére csökkenjen a közúti sérülések száma

Közúti gépjármű-közlekedés a közlekedésbiztonság tükrében Ember – jármű (– út) Képzés – műszaki vizsgáztatás – közúti ellenőrzés A biztonságos közlekedésre felkészített jármű-járművezető A biztonságos közlekedésre alkalmas jármű-járművezető

„Jármű” a középpontban Az Euro Route Control jelentése három tényezőt emel ki, amely közúti balesetekhez vezethet: Fáradt gépkocsivezető Túlterhelten közlekedő szállítóeszköz Alacsony karbantartottsági állapotú járművek jelenléte

„fáradt gépkocsivezetők” Vezetési és pihenő idők ellenőrzése – hatásfok növelése, új technológiák alkalmazása Közúti ellenőri állomány felkészítése EU-ban azonos vizsgafeltételekkel Trace projekt alkalmazása (Trace projekt „know-how” alapján a gépkocsivezetők, szakmai irányítók képzésének beindítása a tagállamokban) Manipulációs lehetőségek visszaszorítása, felderítés hatékonyságának fokozása

„Túlterhelten közlekedő szállító eszköz” Tengelysúly mérések végzése Útkoronába épített előszűrők alkalmazása Új ellenőrzési stratégia alkalmazása Szankcionálás (magas közlekedésbiztonsági kockázatot jelentő járművek kitiltása a forgalomból)

„Alacsony karbantartottsági állapotú járművek jelenléte” A műszaki hibás járművek üzemeltetésének szankcionálása A kockázatot jelentő járművek kitiltása a forgalomból A műszaki vizsgáztatás javítása

2012. évi közúti ellenőrzések száma Hónap Közlekedésbizton-sági ellenőrzések [db] Vezetési és pihenőidő (AETR) ellenőrzések közúton [nap] Tengelyterhelés ellenőrzések [db] Veszélyes áruszállítás (ADR) ellenőrzése [db] Január 11 960 30 769 1 448 90 Február 8 963 23 547 930 102 Március 15 820 38 867 2 295 158 Április 16 891 32 539 2 904 155 Május 17 506 32 596 2 992 225 Június 18 768 38 638 3 196 151 Július 15 161 38 410 4 548 196 Augusztus 13 535 40 071 3 264 137 Szeptember 17 885 33 393 2 577 150 Október 17 127 29 931 3 060 122 November 13 547 19 441 2 455 97 December 6 644 8 689 885 47 Összesen 173 807 366 891 30 554 1 630

Képzési és vizsgáztatási szakterület a Nemzeti Közlekedési Hatóságnál A közúti járművezető és a közúti közlekedési szakember képzés és vizsgáztatás (képzési és vizsgáztatási rendszer) jogszabályi alapjai 1988. évi I. törvény 263/2006. (XII. 20.) Korm. Rendelet (kijelölő rendelet) 179/2011. (IX.2.) Korm. Rendelet (képzés általános szabályiról) 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet (képzés részletes szabályairól) 84/2009. (XII. 30.) KHEM rendelet (díjrendelet) különböző szaktanfolyamokra vonatkozó egyéb speciális jogszabály (pl.: ADR, Taxi, Szakmai vezetői…stb.) A hatósági vizsgáztatásra épülő rendszer hierarchikus felépítésű, melynek lényeges elemei azok a jogszabályok, amelyek többek között meghatározzák a közúti közlekedésben való részvétel feltételeit, a résztvevők számára annak végzéséhez előírt végzettséget és az ahhoz szükséges ismeretek megszerzését. Az 1988-as év jelentős állomás volt a közúti közlekedést és azon belül a gépjárművezető képzést és vizsgáztatást érintő jogszabályi környezet tekintetében, mivel ebben az évben lépett hatályba a napjainkban is hatályos 1988. évi I. törvény a közúti közlekedésről, amely először szabályozta törvényi szinten a közúti közlekedés ügyeit. A törvény többek között meghatározta a közlekedés alapvető feltételeit, az abban résztvevők jogait és kötelezettségeit, a közúti közlekedéssel kapcsolatos állami feladatokat és a közúti közlekedés résztvevőinek nevelése, oktatása valamint a közúti közlekedési szakemberképzés terén felmerült feladatait. 16 16

Képzési és vizsgáztatási szakterület a Nemzeti Közlekedési Hatóságnál Hatáskört a 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 4. § (3) bekezdése határozza meg: „Közlekedési hatóságként első fokon a Közúti Gépjármű-közlekedési Hivatal jár el.” Közúti Gépjármű-közlekedési Hivatal feladata: A képzések engedélyezése országos illetékességgel (személyi és tárgyi feltételek pl.: vezetéstechnikai pályák, korszerű szimulátor berendezések) Szakoktatók, iskolavezetők tevékenységének engedélyezése Névjegyzékek, nyilvántartások vezetése Képzések országos ellenőrzése és felügyelete Vizsgák szervezése A jogszabályok alapján felhatalmazott hatóság (NKH) az ott előírt követelmények végrehajtása érdekében részletesen kidolgozta a képzés és vizsgáztatás lebonyolításához szükséges szabályokat, a képzés tematikáját és óratervét, felügyeli az ezzel kapcsolatos folyamatok szabályszerű működését, valamint kiadja a képző szervek számára a működésükhöz előírt engedélyeket, illetve a közúti közlekedéssel kapcsolatos valamely tevékenység végzéséhez szükséges különböző okmányokat. A szaktanfolyamra és a vizsgára jelentkezők vizsgaszervezési megbízással rendelkező képzőszerveknél jelentkezhetnek, így a hatóság nem csak a vizsgára jelentkezőkkel, hanem a vizsgaszervezőkkel is napi kapcsolatban áll. Az ügyintézés megkönnyítése, gyorsítása érdekében bevezetésre került egy elektronikus nyilvántartó és vizsgaszervező alkalmazás, ami a vizsgázó jelentkezésétől az okmány elkészítéséig kezeli a folyamatot. A rendszer bevezetése az ügyfelek számára is csökkenti az ügyintézés által rájuk rótt terheket. Elérendő cél volt, hogy az okmányok cseréje, pótlása is gördülékenyen, hatékonyan működjön az elektronikus nyilvántartás és ügyintézés hatására. 17 17

Hazai képzési és vizsgáztatási rendszer Jogalkotás Minisztériumok Jogalkalmazás képzés engedélyezés vizsgaszervezés vizsgáztatás ellenőrzés okmánykiadás Nemzeti Közlekedési Hatóság Az általános képzési irányelvek, célkitűzések, ajánlott témakörök meghatározása állami feladat, amelyben - a járművezetői tudnivalók kialakítása tekintetében - a tárca és jogszabályi felhatalmazás alapján a közlekedési hatóság kiemelt szerepet kapott. A szolgáltatói tudnivalók kimunkálása vonatkozásában pedig az érdekképviseletek is szerephez jutottak. A hatóság engedélyezi a képzéseket országos illetékességgel a kapott jogszabályi felhatalmazás alapján. A képzőszervek feladata és felelőssége óriási, hiszen ők végzik a képzéseket, készítik fel a tanulókat a hatóság által kiadott Tantervi és vizsgakövetelmények alapján. Ma már a jogszabályoknak megfelelően egyetlen képző szerv sem működhet a képzésért szakmailag felelős iskolavezető nélkül. Az iskolavezetők és az oktatók rendszeres éves továbbképzésen vesznek részt, amely biztosítja a naprakész korszerű ismereteket, a továbbképzések tematikáját szintén a közlekedési hatóság határozza meg. Képzés Vizsgaszervezés Képzőszerv

Képzés és vizsgáztatás két csoportja Képzés, vizsgáztatás Kategóriás képzés, vizsgáztatás Szaktanfolyami képzés, vizsgáztatás Vezetői engedély Tevékenység végzéséhez szükséges okmány A szakképzés követelményrendszere jelenleg kétszintű, vagyis a gépjárművezetőknek elsőként az adott járműkategóriából kell képzésen részt venni és vizsgát tenni, majd a vezetői engedély birtokában jelentkezhetnek az elvégezni kívánt szaktanfolyamra és szerezhetik meg az adott közúti közlekedési tevékenység végzéséhez szükséges jogosultságot. Ennek előnye abban mutatkozik meg, hogy a fokozatosság elvét követi, és ezáltal lehetőséget biztosít arra, hogy a jármű kezelésének elsajátítását követően a gyakorlati tudás birtokában az adott szakismeret könnyebben és koncentráltabban elsajátítható legyen.

„Ember” a középpontban „Fuvaros, buszos” vállalkozások szakmai irányítóinak képzése és továbbképzése 1071/2009/EK EU-s rendelet (nem irányelv) alkalmazása 261/2011. (XII.7.) Korm. r. augusztus 24-i módosításából adódott könnyítés a továbbképzés óraszámainál (50 %-os csökkenés) GKI-s képzések 2012. szeptember 10-től a sajátszámlás tevékenységet végző gépkocsivezetők (nem közúti közlekedési szolgáltatás keretében végző gépkocsivezető) képesítés megszerzésére kötelezettek 2013. szeptember 10-től személyszállítás csak GKI-val 2014. szeptember 10-től árufuvarozás csak GKI-val

„Ember” a középpontban Veszélyes áru szállítás Januártól plasztik (ID-1) kártyát ad ki a hatóság a korábbi papír alapú oktatási bizonyítvány helyett Díja változatlan (2500 Ft) Meglévőket nem kell kicserélni, de január 1. után már csak az új adható ki 126/2006/EK irányelv a vezetői engedélyekről Változás a járművezetésre jogosító okmányok kiadásának életkori és jártassági feltételeiben 2013. január 19-től 21. életév a „C”, a „C+E”, a „D1” és a „D1+E” kategóriába (al-, kombinált kategóriába) tartozó gépjármű vezetésére 24. életév a „D” és a „D+E” kategóriába tartozó jármű vezetésére

„Ember” a középpontban Közúti járművezetők egészségi alkalmassága Változás a járművezetők egészségi alkalmassági csoportba sorolásával kapcsolatosan 2013. január 19-től 1. alkalmassági csoportba kell sorolni azt a közúti járművezetőt, aki „A1”, „A2”, „A” korlátozott, „A”, „B1”, „B”, „B+E” kategóriába (al-, kombinált kategóriába) tartozó járművet vezet vagy kíván vezetni 2. alkalmassági csoportba kell sorolni azt a közúti járművezetőt, aki „C1”, „C1+E”, „C”, „C+E”, „D1”, „D1+E”, „D”, „D+E” kombinált vagy „TR” trolibusz kategóriába tartozó járművet vezet vagy kíván vezetni, továbbá aki közúti közlekedési szolgáltatás keretében közúti járművet, megkülönböztető jelzéssel ellátott közúti járművet vezet vagy kíván vezetni, valamint akit közúti járművezetői munkakörben foglalkoztatnak, függetlenül a vezetni kívánt jármű kategóriájától

„Ember” a középpontban Megváltozott motoros járművezetői kategóriák „AM” : Segédmotoros kerékpárok (két- és háromkerekű), melyek legnagyobb tervezési sebessége 45 km/h (de meghaladja a 25 km/h-t) és hengerűrtartalma nem nagyobb 50 cm3-nél / teljesítménye legfeljebb 4 kW, továbbá könnyű négykerekű motorkerékpár (terheletlen tömege kevesebb 350 kg-nál), hasonló feltételekkel. „A1” : Motorkerékpárok, melyek hengerűrtartalma legfeljebb 125 cm3 és teljesítménye a 11kW-ot, teljesítmény/tömeg aránya 0,1kW/kg-ot nem haladja meg, továbbá motoros triciklik, melyek teljesítménye a 15 kW-ot nem haladja meg. „A2” : Motorkerékpárok, melyek teljesítménye a 35kW-ot, teljesítmény/tömeg aránya a 0,2kW/kg-ot nem haladja meg.

„Ember” a középpontban Megváltozott motoros járművezetői kategóriák „A” : Motorkerékpárok, amelyek nem tartoznak az „A1”, „A2” alkategóriába és az „A” korlátozott kategóriába, továbbá motoros triciklik , melyek teljesítménye a 15 kW-ot meghaladja. „B1” : négykerekű motorkerékpárok, amelyek terheletlen tömege nem haladja meg a 400 kg-ot (az árufuvarozásra szánt járművek esetében az 550 kg-ot), és amelyek legnagyobb hasznos teljesítménye nem haladja meg a 15 kW-ot.

„Ember” a középpontban Életkori feltételek a megváltozott motoros járművezetői kategóriákban „AM” kategóriába tartozó jármű vezetésére : 14. életév „A1” alkategóriába tartozó jármű vezetésére : 16. életév „A2” alkategóriába tartozó jármű vezetésére : 18. életév „A” kategóriába tartozó jármű vezetésére : előzetes gyakorlat hiányában 24. életév, vagy 2 éves „A2”-es gyakorlattal 20. életév „B1” alkategóriába tartozó jármű vezetésére : 16. életév

Képző szervek száma Képző szerv típusa 2009 2010 2011 2012 Forrás: KVF Képző szerv típusa 2009 2010 2011 2012 Közúti járművezető képző 997 1 015 990 933 Közúti közlekedési szakember képző 167 234 246 209

Szakoktatók, vizsgabiztosok, iskolavezetők száma Forrás: KVF Megnevezés 2009 2010 2011 2012 Közúti járművezető szakoktató 4 883 5 223 4 548 4 163 Iskolavezető 1 404 1 509 1 421 1 323 Közúti közlekedési szakember vizsgabiztos 285 311 339 191 Közúti járművezető vizsgabiztos 602 639 631 633

Személysérüléses közúti közlekedési balesetek az előidéző okok szerint Év A járművezetők A gyalogosok Az utasok A járművek műszaki Pályahiba és egyéb okok Összesen hibája 2009 16 511 1 104 27 60 162 17 864 2010 15 064 1 003 34 71 136 16 308 2011 14 522 961 50 77 217 15 827

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!