Interakció az egészségügyi ellátásban Készítette: Terbéné Szekeres Klára

Mit fogunk tanulni? Jogi ismereteket Etikát Pedagógiát Minőségügyi ismereteket Dokumentációt, Adminisztrációt Kommunikációt Informatikát

A jog: Olyan magatartási szabályokhoz és magatartás – előírásokhoz kapcsolódó elvek, célmeghatározások összessége, amelyek állami szervekhez kötődnek általános érvényűek ténylegesen biztosítottak, kikényszeríthetők

Joggal szembeni követelmények A jognak általánosnak közzétettnek, kihirdetettnek jövőbeni cselekvésre irányulónak világosnak ellentmondásmentesnek reálisnak, stabilitással rendelkezőnek a szabály és a hivatalos cselekvés közt egyezést mutatónak kell lennie

Jogalkotás: a szabályok létrehozása A jogalkotás szakaszai: előkészítés kibocsátás kihirdetés kezdeményezés elfogadás közzététel: a jogszabály kibocsátója pl. törvény esetén a Köztársasági Elnök tervezet előkészítése aláírás véleményezés jogalkotó elé terjesztés 90% itt dől el

Jogalkotás szakaszai Kezdeményezés jogalkotásra irányuló indítványok előzetes szükségességi vizsgálatok célmeghatározás előkészítésre kijelölt szervezet meghatározása anyaggyűjtés jogalkotó tájékoztatása

Törvényjavaslat benyújtása az Országgyűlés elé A Magyar Köztársaság legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerve Szabályozó jellegű döntései az alkotmány megalkotása törvényhozás gazdaság tervezése, költségve- tés megalkotása nemzetközi szerződések kötése személyi döntési, területszer- vezési jogkör parlamenti ellenőrzés

Törvényjavaslatot nyújthat be: köztársasági elnök kormány országgyűlési bizottság országgyűlési képviselő

Törvényjavaslat általános vita részletes vita Elfogadás Országgyűlés elnöke aláírja Köztársasági elnök elé terjesztés Magyar közlöny kihirdetés Köztársasági elnök Kifejezi a nemzet egységét, őrködik az államszervezet demokratikus működése felett, képviseli a Magyar Államot.

Jogforrások szintjei I. A Magyar Köztársaság Alkotmánya Alaptörvény, az állam legmagasabb szintű törvénye, nem lehet ezzel ellentétes jogszabályt alkotni. A jogforrások csúcsán helyezkedik el (zászlóm, címer) Az alkotmány és a jogszabályok harmonizációjáról az Alkotmánybíróság gondoskodik

Alkotmánybíróság 11 tagú testület (1990 óta működik) választásuk 2/3 többség, titkos szavazás (jogász, 20 év gyakorlat), az Országgyűlés 9 évre választja

Jogforrások szintjei II. Törvények Nem lehet ellentétes sem az alkotmánnyal, sem az EU-s törvény kizárólag az Országgyűlés hozhatja. Rendeletek Végrehajtási szabályokat tartalmaznak Kormány Ágazati (működési szintek, a miniszter feladatkörében ad ki rendeletet Önkormányzati Rendelkezések Előírja követendő magatartást, irányelvet az adott területre vonatkozóan Utasítások

Emberi és állampolgári jogok I. Emberi jogok olyan jogok, amelyet minden demokratikus államnak biztosítania kell a joghatósága alatt tartózkodó személynek. A Magyar Köztársaság Alkotmánya alapján alapvető emberi jogok Kollektív szabadságjogok egyesülési, gyülekezési, vallásszabadsági, véleménynyilvánítási jog Személyi szabadságjogok személyes szabadsághoz, biztonsághoz való jog magánlakás sértetlenségéhez való jog személyes adatok és magántitok védelméhez való jog tulajdonhoz és örökléshez való jog

Emberi és állampolgári jogok II. Gazdasági, szociális és kulturális jogok munkához, pihenéshez, rendszeres fizetett szabadsághoz való jog egészséges környezethez, testi-lelki egészséghez való jog szociális biztonsághoz való jog művelődéshez, tanításhoz, tanszabad- sághoz való jog Polgárok részvételi jogai népszavazás és népi kezdeményezés joga panaszjog választójog Az alapvető jogok érvényesülése az ombudsman (az állampolgári jogok biztosa) által biztosított jogok

Ombudsman (Országgyűlési Biztos) Saját hivatallal rendelkező, Parlament által megválasztott köztisztviselő Tevékenységében más állami szervektől független Csak az őt megválasztó Országgyűlésnek tartozik felelőséggel

Ombudsman feladata panasz alapján vizsgálat indítása nem hozhat kötelező intézkedéseket nem alkalmazhat jogi szankciókat

Magyarország ombudsmanjai Adatvédelmi biztos Állampolgári jogok biztosa Jövő nemzedékek országgyűlési biztosa Nemzeti és etnikai kisebbségi jogok biztosa

Az állam egy terület feletti legfőbb hatalommal bíró politikai egyesülés a hatalom gyakorlásának három alappillére van törvényhozó hatalom, mely megteremti a jogi szabályozást bírói hatalom, amely eldönti a jogi kérdéseket végrehajtói hatalom, amely érvényt szerez a jogi szabályozásnak és a bírói döntéseknek

Magyarországon demokratikus államforma van, köztársaság Jellemzői parlamenti demokrácia többpártrendszer piacgazdaság Az állam végrehajtó szervei közigazgatási, államigazgatási szervek Az államigazgatási szervek jogkörük gyakorlása során az ügyfelekre vonatkozóan hoznak döntéseket, kötelezettséget, vagy jogot állapítanak meg. Ez az államigazgatási eljárás

Igazságszolgáltatás I. Jogalkalmazó tevékenység, amelynek során egyedi jogvitás ügyeknek jogszabályok alapján történő eldöntése valósul meg annak érdekében, hogy a jogszerű állapot helyreálljon, illetőleg a jogsérelem által okozott joghátrány kiegyenlítődjön.

Igazságszolgáltatás II. A bírói hatalom funkciója az igazságszolgáltatás. Fő formái büntető igazságszolgáltatás polgári igazságszolgáltatás közigazgatási törvényesség ellenőrzése

Magyar Köztársaságban az igazságszolgáltatást a Legfelsőbb Bíróság Ítélőtáblák Megyei (fővárosi) bíróságok Városi (fővárosi kerületi) bíróságok gyakorolják Az igazságszolgáltatásban az ügyész képviseli az állam büntetőhatalmát.

Ügyészség feladata Az állampolgárok jogainak védelme Bűncselekmény üldözése Büntető ügyben a vád képviselete

Ügyészség szervezete Legfőbb Ügyészség (6 évre az Országgyűlés választja) Fellebbviteli főügyészségek Főügyészségek (megyei) Helyi ügyészségek Katonai ügyészségek

Jogrendszer Közjog Magánjog a hatalom kiépítését, fenntartását és gyakorlását szabályozza alkotmányjog büntetőjog közigazgatási jog a személyeket megillető alanyi jogok biztosítását, gyakorolhatóságát, jogilag elismert érdekeinek előmozdítását szolgálja magánérdekű életviszonyokat szabályoz polgári jog, benne a család, társaság és versenyjog munkajog kereskedelmi jog pl. gazdasági társaságok személyi és vagyoni viszonyaival foglalkozik

Büntető igazságszolgáltatás I. Büntetőjog azoknak a jogszabá-lyoknak az összessége, amelyek meghatározzák az egyes bűncselek-ményeket és azok elkövetőire kiszabható büntetéseket.

Büntető igazságszolgáltatás II. BTK 2 részére tagozódik általános rész tartalmazza azoknak a normáknak az összességét, amelyek a legfőbb bűncselekményre vonat- koznak - (bűncselekmény fogalma, büntethe- tőség feltételei, szankciók fajtái) különös rész az egyes bűncselekmények definicióját, illetve a kiszabható büntetéseket tartalmazza

Polgári igazságszolgáltatás Polgárjog: törvény által garantálja az ember számára az önrendelkezés szabadságát. Legfontosabb feladata a alanyi jogok biztosítása és hatékony megvédése PTK = polgári törvénykönyv Alapelvei jóhiszeműség elvárhatóság együttműködés tisztesség

PTK 5 fő részből és egy záró rendelkezésből áll. Bevezető rendelkezések meghatározza a törvény célját, az alapelveket „A személyek anyaga az ember jog- alanyiságát, az állam és a többi jogi személy jogalanyiságát, majd a személyhez fűződő jogokat tárgyalja 3. Tulajdonjog általános szabályokat, vagyonvédelmet, szerződést, a köztulajdonra vonatkozó szabályokat a birtokvédelmet és annak szabályait tárgyalja

„Negyedik rész a kötelmi jog” A szerződések szabályaival, a kártérítési felelősséggel és a szerződés típusokkal foglalkozik Öröklési jog Az általános szabályokkal, a törvé- nyes örökléssel, a végintézkedésen alapuló örökléssel és a köteles rész az öröklés jogi hatásával foglalkozik Záró rendelkezések: fogalom meghatá- rozást tartalmaz

Jogképesség Cselekvőképesség Fokozatai minden élő ember jogképes a születésből a halálig Ez feltételhez nem köthető Cselekvőképesség az embernek azon képessége, melynek alapján saját maga tehet a maga nevében jognyilatkozatot Fokozatai cselekvőképes korlátozottan cselekvőképes törvényes képviselő, szülő, gyám cselekvőképtelen 14 év alatt, elmeálla- pot miatt

Szerződések joga Szerződés két vagy több személy kölcsönös, egybehangzó nyilatkozata valamely lényeges kérdésről Történhet írásban szóban ráutaló magatartással Szerződések formái adásvételi, bérleti, kölcsön, ajándékozási, eltartási stb.

Közpénzügyek Forrást teremtenek a közszükségletekhez és szabályozzák a forrás felhasználásának feltételrendszerét Közpénzügyek (közbevételek és közkiadások mérlege) Részei központi költségvetés állami pénzalapok helyi önkormányzatok költségvetése társadalombiztosítási alrendszer Állami számvevőszék az állam bevételeinek, kiadásainak, valamint a vagyon hasznosításának ellenőrzését végzi

Öröklési jog Halál utáni hátramaradt vagyon tulajdonjogának a rendezése az örökségi jog Rendelkezhet a tulajdonos végrendelettel vagy végrendelet hiányában a törvényi szabályozás érvényesül /gyermek, házastárs,szülő/ Örökös hiányában az államra száll.

Családjog A házasság és a család védelme az alkotmány által meghatározott alapvető rendelkezés, melynek elvei. /1952. évi IV törvény/ a család és a házasságvédelme pl. nagykorúság, önkéntesség, szabad párválasztás. a család védelmét szolgálják az anyasági ellátások, a gyes, gyed, családi pótlék. a házastársak egyenjogúságának elve a gyermekek védelmének elve pl. kiskorúak

A családdal kapcsolatos jog átszövi az egész jogrendszert és tartalmazza a családi kapcsolatok személyi és legfontosabb vagyoni jogi hatásait. Alapvetően 3 részre tagozódik: házassági jogra (örökbefogadás, szülő, gyermek, gyámhatóságjog. Tágabb értelemben az anyakönyv családtámogatási rendszer, kiskorúakról való állami gondosko- dás is idetartozik.

Házasság A szeretet nyilvános nyilatkozata Életközösség, melynek érzelmi, vagyoni, nemi közösséget létrehozó hatása van Kétoldalú szövetség, melyben jogok és kötelezettségek keletkeznek

Alaki feltételek I. Személyes és együttes jelenlét Egybehangzó, hallható igen kijelentés

Hivatalos anyakönyvvezető Anyakönyvi bejegyzés, nyilatkozat a házassági névviselésről

Család A társadalom gazdasági alapegysége, mely gazdasági tevékenysége alatt tulajdoni, öröklési és kötelmi jogviszony köti össze. Emellett fontos lelki – szellemi közösség (nevelés, szocializáció)

A család funkciói gazdasági közösség utódok világrahozatala, nevelése erkölcsi,kulturális nevelés közösségi kapcsolatokra nevelés

Családtípusok monogám család férfi-nő teljes család többgenerációs család csonka család vegyes család (válás után új házastárssal érkezik a gyermek)

Társadalmi norma /magatartásszabály/ történelmi képződmény, az emberek társadalmi érintkezése alakította ki olyan magatartás – előírások összessége, amelyek előírják a helyeset és a követendőt be nem tartása esetén hátrá- nyos következményt helyeznek kilátásba.

Társadalmi norma sajátosságai magatartásmintát tartalmaznak előíró jellegűek nyelvben jelennek meg általános érvényűek az adott társadalomra érvényesek érvényesülésüket szankciók is biztosítják

Normák fajtái Norma funkciói jogi erkölcsi valláserkölcsi magatartásmintát nyújt közreműködik a konfliktusok rendezésében értékelési alapot nyújt mások magatartásához kiszámíthatóvá teszi mások magatartását

Magatartások súlya és jelentősége nem húz merev válaszfalat jogi és erkölcsi normarendszer közé PÁRHUZAMOSAN SZABÁLYOZNAK pl. jogi→emberöltést tilt erkölcs → szintén jogi → normarendszer emberi→ erkölcsi magatartások szabályozója, tehát megegyezik különbség a szankciók formáiban, szigorában van. erkölcsi → kényszer súlya enyhébb megjelenési formája a közvélemény rosszallása, megvetése. jog → kötelez (jogszabályok!!) ha már a társadalmi, erkölcsi normák nem elegendőek a megfelelő magatartás biztosításához.

Fontos törvényeink Társadalombiztosítási törvény Egészségügyi törvény Közalkalmazotti törvény Munka Törvénykönyve Kollektív szerződés Adatvédelmi Törvény

Társadalombiztosítás A társadalom tagjainak közös kockázatvállalása alapján működő rendszer. Az állam tagjait tartalékképzésre kötelezi ennek egy részének befizetésére a központi alapba. ezek fejében jogosultak meghatározott szolgáltatásokat igénybe venni a kockázatok előre meghatározott eseteiben. /nyugdíj, gyes, gyed

A társadalombiztosítási ellátások fedezetére egészségbiztosítási fizetünk nyugdíjjárulékot fizetünk a foglalkoztatók egészség- biztosítási és nyugdíjbiztosí- tási járulékot fizetnek a dolgozók után TAJ számot OEP képezi

Társadalombiztosítás két alapvető elve biztosítási elv a juttatások mértéke viszonyul- jon a hozzájárulásokhoz (nyugdíj szolgáltatások) szolidaritási elv a rosszabb helyzetű személyek járjanak jobban, a befizetéshez képest többet kapjon vissza