Közlekedésfejlesztés a 2014-2020-as uniós finanszírozási ciklusban Kovács-Nagy Rita Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Budapest, 2014. szeptember 18. Urbánia21 Infrastruktúra- és közlekedésfejlesztési szakkiállítás és konferencia

2007-2013 időszak általános végrehajtási tapasztalatai Átfogó ország-stratégia vagy fejlesztéspolitikai koncepció elfogadása és alátámasztása ágazati stratégiákkal. Stratégia alapú tervezés (Nemzeti Közlekedési Infrastruktúra-fejlesztési Stratégia ) A 2014-2020-as időszak tervezése az Európa 2020 és a Duna Stratégia figyelembe vételével. A támogatások célzottabb felhasználása, a fejlesztési források koncentrációjának növelése az országos szinten stratégiai fontosságú célcsoportok esetében. Szakpolitikai értékelések, hatásvizsgálatok szerepének erősítése, az értékelések hasznosulásának elősegítése.

Megerősített stratégiai programozás Nemzeti Reform Program Fő (ún.) mainstream célok 11 tematikus cél Európa 2020 Stratégia (~Lisszaboni Stratégia) Közös Stratégiai Keret (~ Közösségi Stratégiai Iránymutatások) Partnerségi Szerződés (~Nemzeti Stratégiai Referencia Keret) Operatív Program A rendelet meghatároz 11, az Európa 2020 Stratégiából levezetett úgynevezett tematikus célkitűzést (thematic objectives). A KSK hatálya alatt álló Alapok csak ezeket a célkitűzéseket, illetve ezeknek az Alapok vonatkozásában a külön alap-specifikus rendeletekben meghatározott konkrét prioritásait támogathatnák. Tematikus célok Kutatás & innováció Információs és kommunikációs technológiák KKV-k versenyképessége Alacsony CO2-kibocsátású gazdaság Klímaváltozás & kockázatmegelőzés és –kezelés Környezetvédelem & erőforrás-hatékonyság Fenntartható közlekedés & kulcshálózati infrastruktúrák Foglalkoztatás & munkaerőpiaci mobilitás Társadalmi befogadás & szegénység elleni küzdelem Oktatás, készségfejlesztés & élethosszig tartó tanulás Intézményi kapacitásfejlesztés & hatékony közigazgatás A jelenlegi időszakban alkalmazott Közösségi Stratégiai Iránymutatásokat az Európai Bizottság által – ellentétben tehát a korábbi gyakorlattal, melynek során a dokumentumot a Tanács fogadta el – delegált jogi aktus útján elfogadandó ún. Közös Stratégiai Keret (Common Strategic Framework, KSK) váltaná fel. Ez az Európa 2020 Stratégia célkitűzéseit és prioritásait beruházási prioritásokra fordítaná le, valamint rögzítené az strukturális, kohéziós, vidékfejlesztési, valamint halászati alapok stratégiai programozási és felhasználási koherenciájának alapelveit. A KSK azonban egyben tovább is szűkítené a tagállami mozgásteret és az egyes tematikus célkitűzések vonatkozásában kulcsakciókat (key actions) és fókuszterületeket (focus areas) határozna meg az Alapok számára. A KSK emellett uniós szinten kiemelt stratégiai beruházásokat (strategic investments) is rögzítene. A KSK-t a jogszabályok jóváhagyását követő 3 hónapon belül fogadnák el. A Nemzeti Stratégiai Referenciakeret helyett a következő időszakra vonatkozóan a tagállamoknak a Bizottsággal való egyeztetés eredményeként – a regionális szintek, illetve egyéb partnerségi szereplők bevonásával – 2014. január 1-től 2020. december 31-ig hatályos ún. Partnerségi Szerződést (Partnership Contract, PSz) kellene elkészíteniük, mely a tagállami és régiós partnerek, valamint a Bizottság kötelezettségeit rögzíti. A PSz szorosan kapcsolódna az Európa 2020 célkitűzéseihez és a Nemzeti Reformprogramokhoz, és lefedné a KSK hatálya alá tartozó Alapokat, továbbá az ETE-t is. A Szerződésben kellene bemutatni, hogy az egyes tematikus célkitűzések és kulcsakciók kapcsán milyen egyenlőtlenségekkel, fejlesztési igényekkel rendelkezik a tagállam, valamint azt meghatározni, hogy mely tematikus célokat választja és ezekhez milyen forrást tervez hozzárendelni. Rögzíteni kellene a területi kihívások integrált kezelésének módját (pl. városi, vidéki és tengerparti területek integrált megközelítésének vonatkozásában), illetve azon földrajzi területeket, melyek a szegénység, vagy a társadalmi kirekesztettség által leginkább veszélyeztetettek. Ezen kívül azt is be kellene mutatni, hogy az egyes Alapok tekintetében milyen célok (indikátorok, stratégiai célkitűzések, valamint előfeltételek [ex ante kondicionalitások]) teljesülését várja és vállalja tagállam. Az Operatív Programok prioritásai egy Alapra és egy-egy tematikus célkitűzésre vonatkozhatnak, ezen belül azonban több, az adott tematikus célkitűzéshez tartozó beruházási prioritást tartalmazhatnak. Az ESzA esetében a prioritás több tematikus célkitűzéshez is kötődhet. Minden prioritás, vagy al-prioritás  esetében kötelező lenne pénzügyi, output és eredmény indikátorokat meghatározni, illetve be kellene mutatni a vonatkozó beruházási kategóriákat és kondicionalitásokat is. Az Operatív Programokban rögzíteni kellene emellett a PSz-ben leírtaknak megfelelően, hogy mely területeken tervez a tagállam integrált, helyi közösségi részvételen alapuló fejlesztési/városfejlesztési programokat indítani.

Nemzeti Közlekedési Infrastruktúra-fejlesztési Stratégia Az egyes alágazatok egymásra hatását vizsgáló, átfogó összközlekedési szemléletű forgalmi modell Meghatározza az ország jövőbeli közlekedési stratégiáját, elősegítve a közlekedési rendszer fejlesztésének tervszerűségét közép- (2020), hosszú (2030) és nagytávlati kitekintéssel (2050) Célja, hogy a közlekedési rendszer a gazdasági folyamatok hatékony kiszolgálásával segítse elő a versenyképesség fokozását és biztosítsa a fenntartható növekedés feltételeit Magyarország közlekedési csomópont-szerepének kiaknázása kiemelt hálózatfejlesztési cél a sztrádák továbbépítése az országhatárokig, a megyeszékhelyek és megyei jogú városok gyorsforgalmi úti bekapcsolása, a felzárkózó térségek intenzívebb fejlesztése, a vidék népességmegtartó és népességeltartó erejének erősítése. 1486/2014. (VIII. 28) Kormányhatározattal került elfogadásra

A március 7-én az Európai Bizottsághoz benyújtott partnerségi megállapodás alapján a 2014-2020-as operatív programok Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) 1157 milliárd Ft Európai Területi Együttműködés (ETE) Vidékfejlesztési Program (VP) 1200 milliárd Ft Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) 373 milliárd Ft Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Prog. (VEKOP) 266 milliárd Ft Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 1156 milliárd Ft Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 2719 milliárd Ft MAHOP Közigazgatás- és Köz-szolgáltatás-fejlesztés OP (KÖFOP) 298 mrd Ft Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) 1118 milliárd Ft Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) 885 milliárd Ft

Integrált Közlekedésfejlesztés Operatív Program (IKOP) és Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) Nemzeti Közlekedési Stratégiára (NKS) épül. 2014-2020 EU közlekedésfejlesztési támogatások: IKOP (2014-2020): 1156 milliárd Ft CEF (2014-2016): 373 milliárd Ft Támogatások számítása: a minimális 15%-os magyar társfinanszírozással, 295,1 Ft/€ árfolyamon, a 6%-os teljesítménytartalék figyelembevételével. Utóbbi csak a 2018-as vállalások teljesítésekor jár. EU előírások, jóváhagyási elvárások: Az Európa 2020 célok támogatása (pl. energiahatékonyság, CO2 –kibocsátás ) Transzeurópai közlekedési hálózati (CEF csak erre fordítható), vasúti beavatkozások jelentős súlya és költséghatékonyságra törekvés (pl. vasúti lassújelek felszámolása) Közútfejlesztések minimalizálása CEF, IKOP

2007-2013 időszak (azaz a KÖZOP) végrehajtási tapasztalatai megvalósítandó projektek stratégiai megalapozottsága hosszú tervezési, engedélyezési és előkészítési igényű projektek, pl. régészet, NATURA 2000 területek finanszírozási kérdések nem csak a beruházási időszak vonatkozásában (fenntartás, működtetés) rugalmasabb végrehajtási rendszer – lehetséges-e reális, valóban a szükségletekre reagáló projektek

Transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) közút Az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalásokon a magyar fél sikeresen lobbizott a nem TEN-T utak támogathatósága érdekében, így szigorú feltételekkel de mégis lehet ERFA forrásokból közutat finanszírozni. A 1315/2013/EU rendelet alapján a TEN-T hálózat legközelebbi felülvizsgálata 2023-ban lesz

Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz Keret összege (alap): 373milliárd Ft „nemzeti boríték” (CEF) Csak az 1316/2013/EU rendeletben felsorolt TEN-T törzshálózati szakaszok és egyes horizontális beavatkozások támogathatók belőle A Kohéziós Alaphoz hasonló szabályok, de az operatív programmal ellentétben: A Közlekedési és Mobilitási (DG MOVE), és nem a Regionális és Várospolitikai Főigazgatóság (DG REGIO) alá tartozik Időkényszer: a „nemzeti borítékot” csak 2016 végéig tartják fenn, majd a le nem kötött forrásokra valamennyi kohéziós ország (pl. Csehország, Lengyelország) pályázhat A végrehajtás ideje is korlátozott, egyébként a forrásokat megvonják Brüsszelbe kell pályázni, és évente csak 1-2 alkalommal lesz rá lehetőség, azaz nem folyamatos, mint az operatív program esetében Legfeljebb 10%-át lehet közútfejlesztésre fordítani

TEN-T közút hálózat korszerűsítése (IKOP 1. prioritás) Keret összege (alap): 299,5 milliárd Ft (Kohéziós Alap) Tervezett beavatkozások a TEN-T hálózaton: KözOP TEN-T közúti szakaszolt és feszített ütemtervű projektek Hiányzó TEN-T elemek, útszakaszok kiépítése, meglévők bővítése Műszaki fenntarthatóságot, közlekedésbiztonságot növelő beavatkozások (pl. szalagkorlát csere, zajvédő fal, csapadékelvezető rendszerek) Projektek előkészítése (pl. engedélyezési, kiviteli terv, területszerzés) Egyéb (pl. közlekedési információs rendszer és adatbázis, NKS forgalmi  modell frissítése)

TEN-T vasút és vízi út hálózat korszerűsítése (IKOP 2. prioritás) Keret összege (alap): 437 milliárd Ft (Kohéziós Alap) Tervezett beavatkozások a TEN-T hálózaton: KözOP TEN-T vasúti szakaszolt és feszített ütemtervű projektek (pl. Lepsény - Szántód-Kőröshegy) TEN-T vasútvonalakon sebességkorlátozások, egyéb szűk keresztmetszetek (pl. elavult hidak) felszámolása, pályakarbantartó gépek beszerzése Interoperabilitást javító kommunikációs és biztonsági rendszerek (GSM-R, ETCS pályán és járműveken) Vasútállomások, megállóhelyek korszerűsítése Duna hajóút kijelölés, hajózási térképek korszerűsítése Projektek előkészítése Egyéb (pl. NKS félidei, vasúti szabályozási, közlekedési szak- képzés felülvizsgálata)

Városi-elővárosi közlekedés fejlesztése (IKOP 3. prioritás) Keret összege (alap): 314,6 milliárd Ft (Kohéziós Alap és ERFA) Tervezett beavatkozások: KözOP városi-elővárosi szakaszolt és feszített ütemtervű projektek  (pl. Budapest villamos és trolibuszbeszerzés I. ütem) Nem TEN-T elővárosi vasutak szűk keresztmetszeteinek felszámolása, állomás-korszerűsítések, villamosítás KMR-ben Elővárosi villamos motorvonatok beszerzése Intermodális fejlesztések (pl. tram-train) Városi kötöttpályás korszerűsítések és jármű-beszerzések Közlekedésbiztonsági beavatkozások a nagyvárosokban Projektek előkészítése

TEN-T hálózaton kívüli közúti elérhetőség javítása (IKOP 4. prioritás) Keret összege (alap): 105, 2 milliárd Ft (ERFA, csak Budapesten és Pest megyén kívüli elvégzett beruházásokhoz) Tervezett beavatkozások: az 1., 2 és 3-as számjelű utak, amelyek a szigorú foglalkoztatottsági kritérium és TEN-T ráhordó elem feltételnek megfelelnek Projekt-előkészítések

IKOP és CEF projektek Az IKOP-ot – a projektlista kivételével - az operatív programok közül elsőként a Kormány az 1286/2014 (V.5.) Kormányhatározattal jóváhagyta A május 14-i Kormányülés megtárgyalta a projektlistákat. Ennek alapja az NKS középtávú projektjeinek melléklete, amelyek nemzetstratégiai, költségvetési és közlekedéspolitikai szempontok alapján kerülnek szűkítésre…

Köszönöm a figyelmet!