„És mégis mozgás a hő” Készítette: Horváth Zsolt Krisztián 11.c.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Energia, Munka, Teljesítmény Hatásfok
Advertisements

HŐMÉRSÉKLET NOVEMBERi HÓNAP.
A halmazállapot-változások
Gázok.
Elektromos mező jellemzése
Készítette Varga István 1 VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA.
Mozgó testek hőmérséklete: egy régi probléma új kihívásai
MOZGÁSÁLLAPOT-VÁLTOZÁS TEHETETLENSÉG,
Az időjárás.
Összefoglalás Fizika 7. o.
Energia a középpontban
A jele Q, mértékegysége a J (joule).
Apor Vilmos Katolikus Főiskola
Hővezetés Hőáramlás Hősugárzás
Elektromos alapismeretek
A szubsztancia részecskés felépítése és
Halmazállapotok, Halmazállapot-változások
 Vizsgajegy két részvizsga (írásbeli+szóbeli) alapján  írásbeli: 40%-os súly (150 perces, 4 számpélda)  szóbeli: 60%-os súly (kiadott tételsor szerint,
3.2. A termodinamika első főtétele
E képlet akkor ad pontos eredményt, ha az exponenciális tényező kitevőjében álló >>1 feltétel teljesül. Ha a kitevőben a potenciálfal vastagságát nanométerben,
DINAMIKAI ALAPFOGALMAK
Összefoglalás 7. osztály
HŐÁTVITELI (KALORIKUS) MŰVELETEK Bevezető
Termikus kölcsönhatás
HŐTERJEDÉS.
II. főtétel általánosan és egységesen? Stabilitás és folyamatok
Mozgó testek hőmérséklete relativisztikus sebességek esetén
Kölcsönhatások.
A tömeg.
A mikrofázisok közötti taszító és vonzó kölcsönhatások: DLVO-elmélet
Energia, energiaváltozások
A test belső energiájának növekedése a hősugárzás elnyelésekor
Mit tudunk már az anyagok elektromos tulajdonságairól
A test mozgási energiája
Hőtan.
Hő és áram kapcsolata.
Állandóság és változékonyság a környezetünkben 2.
HŐTAN 1. KÉSZÍTETTE: SZOMBATI EDIT
Készült a HEFOP P /1.0 projekt keretében
Hőtan III. Ideális gázok részecske-modellje (kinetikus gázmodell)
A MECHANIKA MEGMARADÁSI TÖRVÉNYEI
Az energia.
Entrópia Egy szobában kinyitunk egy üveg parfümöt. Mi a valószínűbb?
Készítette: Bádenszki Paszkál 11. c Január 2-án született Kösin-ben (ma Koszalin) augusztus 24-én halt meg Bonnban. Német származású fizikus.
Különféle mozgások dinamikai feltétele
William Thomson Lord Kelvin
KÉSZÍTETTE: Mózes Norbert
Antal Tamás 11.c.  Definíció  Történelme  Érdekességek  Első főtétel.
Hő és az áram kapcsolata
E, H, S, G  állapotfüggvények
HŐTAN 7. KÉSZÍTETTE: SZOMBATI EDIT
A forrás- és az olvadáspont meghatározása
A belső energia tulajdonságai Extenzív mennyiség moláris: Állapotfüggvény -csak a rendszer szerkezeti adottságaitól függ -csak a változása ismert előjelkonvenció.
A mértékegységet James Prescott Joule angol fizikus tiszteletére nevezték el. A joule a munka, a hőmennyiség és az energia – mint fizikai mennyiségek.
1 Kémia Atomi halmazok Balthazár Zsolt Apor Vilmos Katolikus Főiskola.
 ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK A SUGÁRZÓ FŰTÉSRŐL:  A sugárzó fűtés működési elve legjobban a Nap sugárzásához hasonlítható. A Napból érkező sugarak először.
1 FIZIKA Hőtan Balthazár Zsolt Apor Vilmos Katolikus Főiskola.
Termikus kölcsönhatás
A hőmérséklet mérése.
Excel-Időjárásszámitás lépései
Balthazár Zsolt Apor Vilmos Katolikus Főiskola
Fenntarthatósági témahét
BELÉPÉS A RÉSZECSKÉK BIRODALMÁBA
A fizika mint természettudomány
Termikus és mechanikus kölcsönhatások
Hőmérséklet Időjárás.
Fizikai és kémiai fogalmak vizsgálata a 7. évfolyam elején
Hőtan.
Lendület, lendület-megmaradás törvénye. 1. Lendület Hétköznapi értelemben: A távolugró lendületet vesz, hogy messzebb ugorjon. A hintázó gyerekek lendületet.
Előadás másolata:

„És mégis mozgás a hő” Készítette: Horváth Zsolt Krisztián 11.c

A hő A hő, vagy hőmennyiség, a termodinamika egyik alapfogalma, minden olyan energiaváltozást magába foglal, ami nem fordítódik munkára termodinamikai rendszerek kölcsönhatása során. Jele: Q Mértékegysége: J (Joule)

A hő tulajdonságai - Egyik testről a másikra átadódhat, a termodinamika második főtétele szerint. - Mérhető mennyiség, tehát matematikailag kezelhető. - Nem kezelhető anyagként, mivel átalakítható olyasvalamivé, ami biztosan nem anyag (például munkává). - Az energia egyik formája.

Mi az a hő? Mi különbség van a hideg és a meleg levegő között? Mi az oka annak, hogy a víz lehet hideg, lehet meleg? Miért terjednek ki általában a testek, ha melegítjük őket ? Miért húzódnak össze, ha lehűlnek? Miért lesz hidegebb egy test, miközben párolog? Sok-sok ilyen mindennapi tapasztalatunkra lehet választ adni, ha tudjuk, hogy mi is az a meleg, mi a hő.

Már ismerünk egy kísérletet, aminek alapján könnyű a felelet Már ismerünk egy kísérletet, aminek alapján könnyű a felelet. Egy tejcseppet néztünk mikroszkóppal. A tejcseppben levő parányi zsírszemecskék táncoló mozgást végeztek, mert az örökké mozgó vízmolekulák lökdösték őket. Azután kissé melegítettük a tejcseppet, és a zsírszemecskék tánca még élénkebb lett, mert a vízmolekulák még hevesebben lökdösték őket. Említettük, hogy ez a molekulák hőmozgásának bizonyítéka.

Ennek alapján könnyű megmondani azt, hogy mi a különbség két anyag között, ha az egyik melegebb, mint a másik. Abban a melegebb anyagban nagyobb sebességgel, élénkebben mozognak az anyag legkisebb részecskéi: a molekulák, az atomok. Ez nem feltevés, ez nem elmélet, hanem tapasztalati tény. Például a hidegebb vagy melegebb levegőben szálló gázmolekulák sebességét meg is tudjuk mérni. Ha nagyobb a gázrészecskék sebessége, akkor melegebbnek érezzük a levegőt, a hőmérő nagyobb hőmérsékletet mutat.

VÉGE