A sportmenedzser képzés intézményi nézőpontból Sportszakember-képzés, sporttudomány 2010. november 10. dr. Princzinger Péter, tanársegéd ELTE PPK ESI
Nézőpontunk tisztázása I. (2010) Képzés indítása Felvételi eljárás Akkreditációs „küzdelem” (2007-2010) Az ESI pozíciója az ELTE-n Az ESI pozíciója a sporttudományi képző intézmények családjában Tudjuk, „hol a helyünk” (a teljesítményünk alapján) Ambícionáljuk a változtatást (teljesítmények útján) A sportmenedzser képzés az ESI portfóliójában 2007-2008-as tanév – a felismerés éve (stratégia) c c
Egy nagyobb koncepció része VISSZA pozitívumok negatívumok erősségek gyengeségek belső tényezők ELTE brand (presztízs, hagyományok, töretlen jelentkezési trend) szinergia lehetősége oktatások és kutatások terén (PPK, Pedagogikum, többi ELTE kar, karközi együttműködés, más ELTE intézmények) rekreáció területén országos vezető szerep van a megújulásra vonatkozó szándék és koncepció és ez vezetői támogatást élvez érdekérvényesítő képesség az ELTE-n belül személyi feltételek (tudományos minősítések terén) kevés tudományos produktum szervezeti adottságok infrastruktúra állapota és üzemeltetési gyakorlata pályázati forrásszerzésben kevés tapasztalat lehetőségek (esélyek) veszélyek külső tényezők kedvező országos sportpolitikai klíma lényegében változatlan fogyasztói érdeklődés a sporttudományi képzések iránt budapesti elhelyezkedés (a versenytársak vidéki elhelyezkedése) egyetlen budapesti versenytárs elérhető források (pl. TÁMOP-ból) az ELTE szintű elköteleződés elmaradása az átszervezéssel kapcsolatos bizalmatlanság, azonosulás hiánya (belső) az átszervezéssel járó kiadások nem tervezhető „megugrása” jelentkező szám radikális csökkenése külső jogi/finanszírozási környezet romlása Verseny élesedése pályázati források nem nyílnak meg VISSZA
Nézőpontunk tisztázása II. a társadalmi, gazdasági környezet Általában nem jó idők járnak a felsőoktatásra (2010) De érzékelünk egy koncepcionális változást (2007): A sport „eszköz” jellegének előtérbe kerülése A „sport” szó jelentéstartalmának bővülése Az „evidece based” politikák iránti igény Hiányérzetünk van: „paradigmaváltás”? A Bologna reform során kialakított KKK = kötöttségek és lehetőségek (2005-2006) Ebben a magunk számára előrelépési lehetőséget látunk („facilitátorok”-ra lesz szükség)
Három fő kérdés Van-e létjogosultsága (egy) újabb sport(menedzser) képzés(ek)nek? Tudunk-e, és hogyan tudunk a szükségből erényt kovácsolni? (gyengeségeinket „kompenzálni”?) Mi lehet a képzés koncepcionális célja? (milyen egy jó minőségű képzés?)
1) Egy újabb sportszervező képzés létjogosultsága „a tervezett létszám túlzott, nem reális” (80 + 40 fő) Van-e kereslet a képzésre? ( = Jelentkezői érdeklődés?) A piacon jelenlévő szereplők ki tudják-e elégíteni a keresletet? ( = Felvételi létszámok?) Van-e igény a munkaerő-piacon? ( = Felvételi irányszámok 2010?) Nézzük a végeredményt! ( = Felvételi eredmények 2010)
Van-e kereslet a képzésre? Sportszervező BSc-re benyújtott jelentkezések száma. 2006-2010. Minden intézmény, tagozat, államilag támogatott és költségtérítéses forma. Forrás: felvi.hu VISSZA
A piacon jelenlévők ki tudják elégíteni a keresletet? Sportszervező BSc-re benyújtott jelentkezések és felvettek száma. 2006. Minden intézmény, nappali és levelező tagozat, államilag támogatott forma. Forrás: felvi.hu VISSZA
Van-e igény a munkaerő-piacon? Mi „a” munkaerő-piac? Sportszervező BSc-re felvételt nyert hallgatók száma. 2006-2010. Minden intézmény, tagozat, államilag támogatott és költségtérítéses forma. Forrás: felvi.hu VISSZA
Nézzük a végeredményt! Felvettek megoszlása a hat képző intézmény között. 2010. Nappali tagozat, államilag támogatott és költségtérítéses képzés együtt. Forrás: felvi.hu VISSZA
2) Szükségből erényt….? Kihívások (problémák): Válaszok (megoldások): Akkreditációs feltételek szigorodása Minősített oktatók alacsony száma, kutatási teljesítmény gyenge színvonala Aggályok a „sportszakmaiság” terén Válaszok (megoldások): Maradjunk a standardoknál! (szakindítás) Személyi / szervezeti fejlesztés Együttműködés az ELTE jogi karával A szakmai gyakorlat kiemelt szerepe a képzésben
3) Mi lehet a képzés koncepcionális célja? Egy sportoló, aki menedzsment képzésben is részesül, vagy egy menedzser, aki a sportból vett példákon keresztül tanulja meg a menedzsmentet? Masszív közgazdasági, jogi, szervezetpszichológiai alapokra épülő sportszervező képzés Külső helyszíni gyakorlatokkal Félévente 90 óra (heti 5-6 óra, nem összefüggő) Gyakorlatvezetői és oktatói irányítással Tapasztalatszerzés a terepen Az élmények „bekötése” a képzésbe: beszámoló, de inkább: esettanulmány, prezentáció → portfólió
3) Mi lehet a képzés koncepcionális célja? Gyakorlóhely(ek) Egyetem (a tudás „tárhelye”) Szervezés, kommunikáció, szerződéskötés, oktatói közreműködés, a teljesítés naplózása és igazolása, írásos értékelése, esettanulmány, prezentáció, portfólió
Várható eredmény? (V. ö. képzési cél) „Kapunk” egy jó szervezőt, aki jól tud kommunikálni Akinek már hallgató korában élő kapcsolata alakulhatott ki a sportszféra valamely szereplőjével Aki nem „letudja” a szakdolgozat írást, hanem továbbfejleszti a terepmunka tapasztalat-anyagát Aki vagy beilleszkedik egy meglévő szerepbe… …vagy képes magának egy új szerepet kreálni Az sem tragédia, ha végül nem a sportban talál állást, de mégis hasznosul a sportmenedzsment tudása (a sportban, társadalmi munka pl.)
Szükséges feltételek? Gyakorlati tapasztalat, kapcsolatrendszer (nk-i is) Szakirodalom bővítése (külföldi is) Kutatási eredmények létrehozása … … és a meglévők hozzáférhetővé tétele: Adatbázisok (pl. sportjogi), és e-learning megoldások Szakmai kommunikáció infrastruktúrájának fejlesztése (pl az ilyen videokonferenciák) Túl kicsi piac ez ahhoz, hogy az érintett intézmények külön-külön „versenyezzenek”. Mi a megoldás? A kooperáció bármely / minden formája
(a hozzáférés platformja) Szükséges feltételek Gyakorlóhely(ek) Egyetem (a hozzáférés platformja) T U D Á S
A sportmenedzser képzés intézményi nézőpontból dr. Princzinger Péter, tanársegéd ELTE PPK ESI princzinger.peter@ppk.elte.hu peter.princzinger@drprinczinger.hu