A folyók, a tenger és a jég felszínformálása

A folyóvíz felszínformáló munkája függ: a víz áramlási sebességétől a vízhozamtól a meder anyagától a meder esésétől a hordalék mennyiségétől és minőségétől

A hordalékot szemcseméret szerint: görgetheti, ugráltathatja vagy lebegtetve szállíthatja a folyó.

A folyók szakaszjellege: attól függ, milyen a felszín. A folyók hegyvidéki szakaszain mélyítik a völgyet, ez a bevágódó szakasz. Vízszinteshez közeli területeken feltöltik a területet, ez a feltöltő szakasz. A kettő közötti mérsékelt lejtésnél a folyó kanyarogva szélesíti völgyét, ez az oldalazó szakasz.

Bevágódó szakasz Az áramló víz magával ragad hordalékszemcséket és ennek felhasználásával mélyíti a medret. A bevágás sebessége a kőzetek keménységétől függ, és ezzel kapcsolatos a völgyszakasz keresztmetszete is. A hegyi folyók völgyei általában V alakúak. Ha a kőzet viszonylag puha, akkor a völgyoldalak gyorsan pusztulnak, és ilyenkor a V két szára szétnyílik. Ellenkező esetben a völgyoldalak meredekek lesznek, ekkor keletkeznek a szurdokok. Pl. a folyók hegyvidéki szakaszai és a Visegrádi-szoros.

Oldalazó szakasz A csökkenő vízsebesség miatt a folyó valamelyik partjánál hordalékot rak le. Emiatt a folyó sodorvonala (ez a folyóban a leggyorsabban mozgó vizet összekötő vonal) kilendül és a túlpartot elkezdi alámosni. A folyó kanyarogni kezd, és a kanyarok egyre nagyobbak lesznek, végül egy árvíz alkalmával átvágódik, és minden kezdődik előröl. Ilyen a Tisza magyarországi szakasza is

Feltöltő szakasz A vízsebesség erős lecsökkenése miatt a folyó képtelen az addig szállított hordalékkal megbirkózni, kénytelen lerakni azt a folyómederben. Kialakulnak előbb a zátonyok, majd a szigetek. A sok sziget miatt a folyó ágak sokaságára bomlik szét. Erre a szakaszra jellemző a deltatorkolatok kialakítása, mint pl. a Nílus vagy a Duna-delta.

Folyótorkolatok

A tenger felszínformáló munkája A tengerek felszínformáló hatása függ: a part anyagától, tagoltságától, partmenti vizek mélységétől.

a) A tengervíz pusztító munkája (abrázió) mély vizű partokon A hullámverés a hullámok nekiütközése a magas és meredek partoknak. A hullámmarás a hullámzó víz által szállított törmelék koptató, csiszoló hatása. A pusztuló partvidékek felszíni formái: abráziós fülke abráziós terasz abráziós partfal (kliff), abráziós törmelék abráziós torony, pillérek.

b) a tengervíz építő munkája sekély vizű partokon A lapos, sekély vizű partokra kifutó hullámok jelentős mennyiségű törmeléket, hordalékot szállítanak a part felé. A lapos partra kifutó hullámok energiája lecsökken, a hullámok átbuknak, összeomlanak, a szállított törmeléket lerakják. A lerakott hordalékból turzás keletkezik. Ha ez közvetlenül a parton épül, akkor szegélyturzás a neve. Ha a parttól távolabb keletkezik, akkor lídónak hívják. A lídó és a part közötti sekély vízterület a lagúna. Ha a turzás teljesen elzár a nyílt tengertől egy kisebb-nagyobb vízterületet (pl. öblökben), akkor rekesztőturzásról beszélünk. Egy kisebb szigetet a parttal két oldalról összekapcsoló turzás turzásháromszöget alkot. A partra ferdén kifutó hullámok a turzást vándoroltatják a part mentén, amíg egy mélyebb vizű részhez nem ér (pl. egy öböl bejárata), ahol már nem fejlődhet tovább, így kampószerűen elvégződik, ez a turzáskampó. (tk. 136. ábra)

A jég felszínformáló munkája (glaciális erózió és akkumuláció) Fogalmak: hóhatár: Az a magassági szint, amely felett nyáron kevesebb hó olvad el, mint amennyi télen esik, tehát egész éven át megmarad a hó. hó: Változatos formájú, szilárd halmazállapotú, kristályos csapadék. csonthó: A lehullott hó a napsütés hatására megolvad, majd újra megfagy. Az olvadás-újrafagyás ismétlődésével először szemcsés hó, majd a levegő kiszorulásával csonthó (firn) képződik belőle. jég: Ha ez a folyamat tovább folytatódik, és a csonthóból eltűnnek a pórusok, tovább tömörödik, akkor kialakul a jég. gleccser (jégár): A magashegységekben keletkező és ott a völgyeket kitöltő, lassan lefelé mozgó jég. jégtakaró: A síkvidékeket borító jég. Ma két jelentős jégtakaró van Földünkön, az antarktiszi és a grönlandi. moréna: A mozgó jég által szállított hordalék, törmelék összefoglaló neve.

Gleccser Pusztító munkája: A völgyfőben felhalmozódó jég a firngyűjtő oldalát és fenekét csiszolva medenceformájúvá alakítja. Ez a kárfülke. A nagyméretű, amfiteátrumra emlékeztető kárfülke a cirkuszvölgy. A kárfülkék közötti éles, meredek falú csúcsok a kártornyok vagy kárpiramisok, az ezeket összekötő gerincek a kárgerincek. A firngyűjtő medencéből a völgyekbe nyomuló jég (gleccsernyelv) az eredetileg V-alakú völgyet U-alakúvá szélesíti, ez a teknővölgy. Ha a teknővölgyekbe a gleccser elolvadása után benyomul a tenger (pl. a jégkorszak végén az elolvadó jég miatt megemelkedett a tengerek szintje), akkor fjord alakul ki.

Építő munkája: A gleccsernyelv alatt szállított moréna a fenékmoréna. A gleccsernyelv elvégződésénél végmoréna halmozódik fel.

Jégtakaró Pusztító munkája: A nagyon lassan mozgó jégtakaró hatalmas súlya és nyomása hatására szelektíven pusztítja le a felszínt. A jégkorszaki jégtakaró a puhább kőzeteket jobban lepusztította, kimélyítette, így sziklamedencéket hozott létre. A keményebb kőzeteket kevésbé pusztította le, így vásott sziklák keletkeztek. Ahol nagyon nagy a kőzetek közötti különbség (pl. ősmasszívum - üledékes kőzetek határán), meredek falú lépcső alakul ki: glintlépcső.

Építő munkája: Az elolvadt jégtakaró főleg agyagból, homokból, kavicsból álló elegyengetett hordaléka a fenékmorénatakaró. Néhol hatalmas sziklák, ún. vándorkövek találhatók bennük, amelyek jégbe fagyva utaztak akár több száz kilométert. Az egykori jégtakaró peremén kialakuló, több száz kilométer hosszú dombvonulatok a végmorénasáncok.