A gazdasági élet problémái II. Infláció

Infláció: az árszínvonal tartós emelkedése  

Keresleti és kínálati infláció P Keresleti infláció Ys P2 P1 Y2D Y nő Y1D Y Y1 Y2 P Kínálati infláció Y2s Y1s P2 P1 YD Y csökken Y Y2 Y1 YD1

Infláció a neoklasszikus modellben  

M növekedése Változatlan pénzkereslet mellett M nő Csak ha folytonos a növelés! L, M/P P L M’/P M/P 5

Időben a fischer-egyenletből  

Keresleti oldalról, ha i nő Változatlan pénzkínálat mellett i nő Ha G vagy I nő és feltesszük, hogy L függ i-től (?) Csak ha folytonos a növekedés! L, M/P P L(i1) L(i0) P1 P0 M/P 7

Keresleti oldalról, ha Y csökken Változatlan pénzkínálat mellett Y csökken Az alacsonyabb jövedelem csak K csökkenése miatt alakulhat ki Mi mástól csökkenne a jövedelem? K csökken, vagy W nő (béradó) L, M/P P L(Y1) L(Y0) P1 P0 M/P 8

Inflációs várakozások hatása A várt inflációs ráta nő A pénzkereslet csökken, árszínvonal emelkedik Ha igazolódik, még inkább emelkedésre számítanak Tovább nő a várt inflációs ráta, ez tovább csökkenti a pénzkereslete, ami tovább emeli az árszínvonalat. Ekkor kialakulhat az infláció.

Infláció a keynesiánus modellben Az árszínvonal a munkapiacon határozódik meg: A nominálbérek rögzítettek, az árszínvonal csak a munka határtermelékenységének a függvénye. Ez két tényezőtől függ: alkalmazott technológiától és a munkaráfordítástól. Az alkalmazott munkamennyiség a kereslettől függ, ami az áru és pénzpiac kölcsönhatása révén alakul ki. A munkapiacon kialakuló árszínvonal meghatározza a pénzpiac helyzetét.

Tegyük fel, hogy P0 mellett kialakul egy adott jövedelem, emellett a pénz és az árupiac egyensúlyban van. A kereslet és a termelési függvény ismeretében kialakul egy foglalkoztatási nagyság, Ez megad egy árszínvonalat. Ha ez magasabb, mint a kiinduló, LM görbe balra tolódik el, ez visszafogja a keresletet, a munka határtermelékenysége nő, a vállalati szektor csökkenti az árszínvonalat.

Az árszínvonal alakulása LM’ LM IS P P AS P1 P0 AD 45° P Y N ND N N(Y) N0 P1 P Y

Lényeg Bármely aggregát keresletet meghatározó tényező váltja ki a foglalkoztatottság és így az árszínvonal emelkedését, hatása csak ideiglenes. Munkahelyteremtő programok és bármely más keresletnövelő politika, árszínvonal-emelkedéshez vezet. De ez egy csökkenő kilengésű árszínvonal ingadozás. → Beáll Infláció csak akkor van, ha folyamatos keresletnövelés: Az ismétlődő keresletnövelő beavatkozás inflációt válthat ki. Ennél súlyosabb, ha az állami költségvetés deficites. Egyre magasabb kamatú értékpapírok kibocsátása, pénzmennyiség rohamosan nő, infláció.

Ár-bér spirál A nominálbért a munkaadó és munkavállaló közötti megállapodás határozza meg. A nominálbérek emelkedésére a vállalati szektor árszínvonal emeléssel reagál. Árszínvonal növekedéskor a szakszervezetek újabb bértárgyalásokat kezdeményezek. Nominálbérek emelése az árszínvonal emelkedéssel fenyeget. P-N görbe jobbra tolódik (változatlan foglalkoztatás mellett magasabb árszínvonal. P(AS) függvény balra tolódik, aggregát kereslet csökken, megnövekedett árszínvonal a pénzpiacon a kamatláb emelkedését váltja ki (LM balra tolódik) ez mérsékli az aggregát keresletet. Az egyensúly magasabb árszínvonal és alacsonyabb kereslet mellett alakul ki. Ez mérsékli a foglalkoztatást, újabb tárgyalások a nominálbér-emelésre. A folyamat elölről kezdődik.

A nominálbérek növekedése LM’ LM IS P P AS’ AS P1 P0 AD 45° P Y N ND ND’ N N(Y) P Y

Az infláció és a munkanélküliség kapcsolata Phillips-görbe Phillips a munkanélküliségi ráta és a nominálbérek növekedése között keresett kapcsolatot, empirikusan 97 év adatai alapján. Eredményei: A nominálbérek gyorsabb növekedése a munkanélküliség csökkenéséhez kapcsolható. Van olyan munkanélküliségi ráta (6%), amely mellett a nominálbérek stabilak.

Philips görbe u 6%

A módosított Phillips-görbe Pár év múlva Solow és Samuelson megismételte a kísérletet. Ők már explicit módon az infláció és a munkanélküliség kapcsolatát keresték Ugyanarra az eredményre jutottak, csak a 0 infláció melletti munkanélküliségi ráta 5,5%-os volt náluk.

Módosított Philips görbe u 5,5 %

Gazdaságpolitikai következtetés Minél nagyobb a munkanélküliségi ráta, annál kisebb az inflációs ráta, és vica versa. A „kegyetlen dilemma” Képlete:

A stagfláció cáfolta Stagnálás és infláció egyidejűleg Azaz adott munkanélküliségi ráta mellett bármekkora lehet az infláció. A stagflációs Phillips-görbe függőleges. Ez hosszú távú Phillips-görbe, míg az eredeti Phillips, Samuelson, Solow általi görbék rövid távúak voltak.

Hosszútávú Philips-görbe u 22

Hosszú és rövid táv kapcsolata Ha alacsony infláció és magas munkanélküliség van a gazdaságban, M növeléssel növelik az összkeresletet, alacsonyabb lesz a munkanélküliség De ekkor magasabb lesz az árszínvonal (Phillips-görbe mentén mozdulunk el). Magasabb árszínvonal mellett csökkentik a keresletet az árupiacon, emiatt nő a munkanélküliség, (a Phillips-görbe eltolódik) Ez a keynesiánus magyarázat!

Módosított Philips görbe U1 U0 u 24

M növekedésének hatása i LM Növekvő P-hez növekvő N tartozik, tehát U csökken LM’ IS Y P P AS P0 AD 45° P Y N ND N N(Y) NS N0 P Y