„Ergonómia a munkával kapcsolatos stressz kezeléséért” Az Ergonómia Európai Hónapja - EEH (European Month of Ergonomics - EME) 2014-2015 október „Ergonómia a munkával kapcsolatos stressz kezeléséért”

Mi az EEH? Az Ergonómia Európai Hónapja (EEH) az európai ergonómia népszerűsítésének éves kampánya. Az EEH-t az Európai Ergonómiai Társaságok Szövetsége (Federation of European Ergonomics Societies, FEES) kezdeményezi, és a nemzeti ergonómiai társaságok valósítják meg. Az FEES az Európai Munkavédelmi Ügynökség (European Agency for Safety and Health at Work, EU-OSHA) hivatalos partnere. Az EEH 2014 és 2015 az EU-OSHA éves Egészséges Munkahelyek kampányát támogatja. A kampány témája 2014-2015-ben: A munkával kapcsolatos stressz és pszicho-szociális kockázatok kezelése Az EEH 2014-2015 az ergonómiának a kockázat-megelőzésben betöltött szerepére fókuszál, az alábbi témában: Ergonómia a munkával kapcsolatos stressz kezeléséért

EEH 2014 - 2015 Az EEH 2014 a témakör bevezetésével kezdődik, kiemelve abban az ergonómia szerepét. A következő évben az EEH 2015 egyre inkább fókuszálni fog a gyakorlati megoldásokra, a kutatási-fejlesztési projektekre, esettanulmányokra, módszerekre stb. Az EEH célja, hogy bátorítsa a párbeszédet és az együttműködést az ergonómiai szakértők, biztonsági szakemberek, foglalkozás-egészségügyi és biztonsági hatóságok, valamint a vállalati személyzet között, annak érdekében, hogy vegyék figyelembe az ergonómiai ismerteket és módszereket a munkával kapcsolatos stressz kezelésében. Ez a fóliasor segédanyag előadásokhoz, oktatási eseményekhez, szemináriumokhoz vagy olyan publikációkhoz, amelyek az EEH üzenetét terjesztik az FEES nemzeti tag-társaságai által.

EU-OSHA 2014-2015-ös kampány: „Egészséges munkahely - Stressz-kezelés" Az EU-OSHA „Egészséges munkahely – stressz kezelés” kampány a munkával kapcsolatos stressz és a pszicho-szociális kockázatok kezeléséért célja az alkalmazottak jól-létére és a szervezetek hatékonyságára gyakorolt különböző negatív következmények csökkentése. „Az egészség és a biztonság kezelése jó a munkásoknak, jó az üzletnek és jó a társadalom egészének". Miért ez a témakör? Tanulmányok állítják, hogy a munkanapi veszteségek 50-60% százaléka a munkával kapcsolatos stressznek és a pszicho-szociális kockázatoknak tulajdonítható. Ez a második leggyakrabban említett munkával kapcsolatos probléma az izom-vázrendszeri rendellenességek után. A mentális egészséggel összefüggő problémák - a munkával kapcsolatos és a nem munkával kapcsolatos - teljes költségét Európában 240 milliárd Euró/per év-re becsülik. Ennek az összegnek több, mint a fele (136 milliárd Euró) a termelékenység csökkenéséből ered, ide értve a betegállományi hiányzást is. A kampány további információit lásd: www.healthy-workplaces.eu

Mi a munkával kapcsolatos stressz és a pszicho-szociális kockázat? A munkával kapcsolatos stressz akkor fordul elő, amikor a munkakövetelmények meghaladják a dolgozónak azt a képességét, hogy megbirkózzon velük. A pszico-szociális kockázatok keletkezésének lehetséges helyzetei: Szélsőséges munkakövetelmény / nincs elég idő a feladat elvégzéséhez. Nincs egyezés a munkakövetelmények és a munkás kompetenciája között – a munkás képességeinek túlzott igénybevétele vagy kihasználatlansága. Nincs befolyás arra, hogy hogyan kell végezni a munkát. Egymásnak ellentmondó követelmények és nem világos munkaszerepek. Egyedül dolgozni / erőszak áldozatává válni. Támogatás hiánya a vezetés vagy a munkatársak részéről / rossz személyközi kapcsolatok / pszichoterror. A munka, a jutalmak, az előléptetések vagy az életpálya lehetőségek igazságtalan elosztása. Rosszul irányított szervezeti változások / a munkahelyek bizonytalansága / nem hatékony kommunikáció. Nehézségek a munka és a magánélet követelményeinek összehangolásában.

EEH és az OSHA-kampány - támogatás és hangsúlyok Számos említett pszicho-szociális kockázat nem köthető közvetlenül a munkához és a munkahelyhez, viszont sok esetben köthetők az emberek helytelen magatartásához a munkahelyen. Ez gyakran általános minden munkahelyen, függetlenül a munka jellegétől. Ezek a kockázatok nyilvánvalóan lényeges tartalmai lesznek az EU-OSHA kampánynak. Az EEH kampány támogatni fogja az EU-OSHA kampányt azzal, hogy hangsúlyozza az olyan kockázat faktorokat, amelyek a munkatevékenységgel és a műszaki kialakítással kapcsolatosak, mint, pl.: - a munka megszervezése a munkafeladat megtervezése a munkaeszköz megtervezése a dolgozó-rendszer interfész megtervezése a fizikai munkakörnyezet megtervezése. Ezek az ergonómia legfontosabb területei, amelyeken az ergonómusoknak tapasztalataik vannak, és így hozzájárulhatnak az EEH és az EU-OSHA kampányhoz. Ezek a területek megjelennek az ergonómia meghatározásában is.

Mi az ergonómia? Az ergonómia ismereteket és készségeket nyújt ahhoz, hogy a környezetet, a berendezéseket és a tevékenységeket az emberhez illeszthessük1. A kettős cél egyaránt javítani az emberek jólétét és fokozni a rendszerek termelékenységét. Az ergonómia gyakorlati alkalmazásához az alábbi részterületeket azonosították: fizikai ergonómia – pl. testhelyzetek és mozgások, fizikai munkaterhelés, kézi anyagmozgatás, munkahely tervezés, kognitív ergonómia – pl. információ-feldolgozás, mentális munkaterhelés, ember-számítógép interfész, az információ-átadás alkalmazásai, szervezeti ergonómia – pl. a munkaszervezet figyelembe vétele, munkafolyamatok és munkaidő, a munkatevékenység fejlesztései. Az ergonómia a jó munkakörnyezet megteremtésének, és egyben a munkahelyi kockázatok megelőzésének központi tudományága is! 1 A Nemzetközi Ergonómiai Szövetség (International Ergonomics Association, IEA) ergonómia meghatározását lásd: http://www.fees-network.org

Miért kell hangsúlyozni a pszicho-szociális stressz ergonómiai vonatkozásait? A nem megfelelő munkatevékenységhez és munkaberendezésekhez kapcsolódó stressz tényezők (azaz az ergonómia nem megfelelő alkalmazásához kötődő stressz tényezők) néha nem nyilvánvalóak. Így aztán nem mindig tekintik stressz tényezőknek és gyakran nem vesznek róluk tudomást. Számos esetben az ilyen stressz tényezőket tartalmazó munkatevékenységet „normális helyzetnek”, vagy elkerülhetetlen feltételnek tekintik. Számos gyárban tipikus példa erre a nagy sebességgel végzett, gyakran ismétlődő munka. Ugyan akkor ezeknek a stressz tényezőknek fokozatos káros hatásai vannak az egyének egészségére és jól-létére, pl.: Monotónia, unalom vagy elégedetlenség érzése, amely az elköteleződés és a munkamotiváció hiányához vezet. Mentális fáradtság, a kezdeményezés hiánya, kiégés és depresszió. A test idegi és hormonális funkcióinak zavara, és A belső szervek folyamatos megbetegedései.

1. példa: ismétlődő munka Az ismétlődő munka a munka megszervezésének egyik legelterjedtebb módja, pl. az összeszerelő- vagy az élelmiszeriparban. Ez munka-stressz forrás lehet, különösen akkor, ha a feladatokat nagyon rövid ciklusokra osztották, anélkül, hogy pótlólagos pihenő szünetek lehetőségét iktattak volna közbe, vagy lehetővé tették volna a dolgozó számára a munkaütem meghatározását. Az ilyen típusú munkát évtizedek óta tanulmányozzák és számos kezdeményezést javasoltak és teszteltek a stressz csökkentése érdekében, pl. munkarotáció, munkagazdagítás, vagy munkabővítés (lásd később).

2. példa: monitorizálás, ellenőrzés Tipikusan a feldolgozó iparban vannak olyan munkakörök, amelyek a folyamatok kijelzőkön történő intenzív monitorizálását és ellenőrzését igényelik. A folyamatot ellenőrizhetik közvetlenül a szalag mellett, pl. vizuális minőségellenőrzéssel. Ez könnyű munkának tűnhet, de gyakran magas szintű koncentrációt és folyamatos figyelmet igényel. Az ilyen típusú munka mentálisan igen megerőltető és magában foglalja a munkához kötődő stressz kockázatát, különösen akkor, amikor a rendszer interfészt nem az ergonómiai elveknek megfelelően tervezték, és amikor a dolgozó felelősség szintje a hibázásai lehetséges káros következményeiért nagyon magas (pl. gazdasági veszteség, termelési zavarok vagy balesetek formájában).

3. példa: egy jármű irányítása Egy gépkocsi vagy bármilyen más jármű (pl. kamion, vonat, hajó, repülőgép) vezetése nehéz feladat, amely általában állandó éberséget igényel. A változó körülmények (forgalmi dugók, jeges utak, utas igények stb.), a kezelő és kijelző elemek gyenge tervezése, a vezetési körülmények rossz tervezése (megvilágítás, közlekedési táblák, navigációs eszközök stb.), a felelősség magas szintje az emberek vagy anyagok biztonságáért és a pihenés nélküli hosszú vezetés a mentális terhelést még nagyobbá teheti. További stressz tényező az éberség (vigilancia) fenntartásának nehézsége, különösen éjszakai vezetésnél, mivel ez nincs összhangban a normál bioritmussal. Ennek a problémának a csökkentése érdekében az ergonómusok új műszaki berendezéseket fejlesztettek ki a vezető éberségi szintjének monitorizálására. A halmozódó stressz kockázatának csökkentése érdekében a munkaidőt megfelelően kell kialakítani, és ez is az ergonómiai kutatások fókuszában van.

4. példa: ügyfélszolgálat Az ügyfélszolgálati pultoknál végzett munka (pl. pénztárosok, jegyárusítók) mentálisan terhelővé válik a csúcsidőkben, amikor az ügyfelek sorainak hossza megnő. A sietős ügyfelek elvárásaira adott reakcióként a munka üteme felgyorsul és ez megnöveli a hibázások kockázatát. Ezen felül ahogy a zavarok száma megnő, úgy válik a koncentráció egyre nehezebbé. Az ilyen munka számos ok miatt lehet stresszes, nem csak azért, mert a munkaintenzitás nagy, de az ügyfelek váratlan viselkedése okozta pszicho- szociális stressz miatt is. Az ergonómusok évtizedekig dolgoztak a kiskereskedelemben az ilyen munkahelyek, a gépi interfészek, és a munkaszervezés tervezésének javítása érdekében.

5. példa: modern irodai munka Újabban számos pótlólagos feladat kapcsolódik az alkalmazott fő feladatához, pl. az adminisztrációs feladatokat bárki elvégezheti, az alkalmazott egyidejűleg részese lehet számos projektnek vagy teamnek, és az ügyfelekkel való közvetlen kapcsolat is egyre gyakoribb. A munka egészében nagyon extenzívvé és túl változóvá válhat, ami a tevékenység gyakori megszakításaival és zavaraival járhat. Ez a fontos feladatokra való koncentrálás és az ütemterv követésének nehézségeihez vezethet. Az új információs technológiák további terhelést is okoznak: az új szoftver alkalmazások vagy a régiek új verzióinak állandó megtanulásának szükséglete, a szoftver használhatósági problémái mind stressz keltőek lehetnek. Amennyiben a technológia nem megbízható, az olyan zavarokhoz vezethet, amelyik hozzáadódik az egyes dolgozók stresszéhez.

6. példa: nagyon nagy pontosságú feladatok Számos munkát kényszer testhelyzetben és finom műszereket kezelve kell végezni, mint például a mikroszkóp alatt történő munkavégzés. Nem csak a laboratóriumi alkalmazottaknak, de számos feldolgozó ipari munkásnak kell ilyen feladatot végezni, pl. az elektronikai iparban vagy az óragyártásban. Annak a szükséglete, hogy fizikailag hosszú ideig állandó testhelyzetben kell lenni stressz tényező a testnek és a szellemnek is, mivel a fájdalom és a kényelmetlenség hatásai a koncentrációra költséges zavarokat és hibázásokat okozhatnak. A berendezések és a munkahelyek ergonómikus tervezésére való odafigyelés lényeges az ilyen munkáknál. Hasonlóképpen az orvosi technológia fejlődése oda vezetett, hogy a sebészek mikroszkóp segítségével műtenek, annak érdekében, hogy minimalizálják a széles sebészeti varratok mellékhatásait. Ebben az esetben is létfontosságú az ilyen berendezések ergonómikus tervezése, a hibázások elkerülése és a sebészre ható fizikai és mentális stressz csökkentése érdekében.

Egyéb példák: valami más Kérem, hogy egy pillanatra gondoljon olyan más típusú munkákra, amelyeket mentálisan stresszesnek talált. Gondoljon egy speciális munkafeladatra vagy hasonló munkafeladatok csoportjára. Mi teszi mentálisan stresszessé a feladatot? Melyek a legfontosabb stressz tényezők a munkafeladatban? Van-e bármilyen kézenfekvő orvosság a stressz csökkentésére a munkafeladatban? Szükséges-e a tágabb munkarendszer (amelynek a feladat a részét képezi) fejlesztése a munkahelyzet javítása érdekében, például: a munka újra-szervezésével, fejlettebb technológia alkalmazásával, vagy/és, a munkakörök és feladatok újratervezésével.

Hogyan csökkentsük „ergonomiához-kötött” pszicho-szociális kockázatokat? Látható, hogy az ergonómia nem megfelelő alkalmazásával kapcsolatos kockázatok a munkafeladat alapvető jellemzőivel kapcsolatosak: a munka megszervezésével, a munkafeladat elrendezésével és a használt technológiával. Így ezeknek a kockázatoknak a megszüntetése az egész munkarendszer elemzését, a problémák azonosítását és koncepciót igényel a munkahelyzet javításának lehetséges módjaira vonatkozóan. Ez feladatot jelenthet az ergonómusok, a termelési mérnökök és a munkaszervezők számára, de bárki vesz részt a probléma megoldásában a feladatokat közösen kell megoldani. Például a gyakori megoldások vagy a „jó gyakorlatok” (best practices) alkalmazása a kérdéses munka javítása során gyakran megoldást jelenthet. A gyakori megoldások ugyanakkor csak csekély vagy részleges javulást okozhatnak. Az ergonómiai beavatkozásokat legjobban a munkarendszer tervezési fázisában lehet figyelembe venni és alkalmazni. Ugyanakkor, az ergonómusokat kiképezték a szokatlan munkahelyi problémák megoldásának rendszeres megközelítésére is.

Alapvető megfontolások a munkarendszer megtervezésekor A feladatok elemzésekor és a problémák rendszeres azonosításához a jó munkafeladatokra vonatkozó kritériumokat kell alkalmazni. („A jól tervezett munkafeladatok jellemzői”-t lásd később!) A megoldások kialakításához a megfelelő ergonómiai szabványokat és útmutatókat szükséges tanulmányozni és alkalmazni. A gyakorlatban tesztelt megoldások használatához össze kell gyűjteni, és fel kell mérni a hasonló helyzetekben szerzett tapasztalatokat. A rendelkezésre álló összes ismeret és tapasztalat hasznosításához a tervezést együtt kell végezni a munka és a munkarendszer kialakítóival (pl. menedzserek és mérnökök), a munkahelyi szereplőkkel (pl. művezetők és munkások) és a munkabiztonsági és egészségügyi személyzet képviselőivel. Ezt a megközelítést participatív tervezésnek is nevezik..

Tervezési kritérium: A jól tervezett munkafeladatok jellemzői (1) A munkával kapcsolatos stressz elkerüléséhez a következő munkafeladat-tervezési alapelveket kell - a lehető legpontosabban - figyelembe venni. Ezeket az alapelveket munkapszichológiai tanulmányok alapján évtizedek alatt alakították ki. Az alapelveket, „A jól tervezett munkafeladatok jellemzői”-t az European ergonomics standard EN-614:2: tartalmazza. Ezek lényeges elemei: Használja a dolgozók kompetenciáit és készségeit. Alakítson ki értelmes és ”egész” feladatokat - nem a feladatok izolált töredékeit. Tegye azonosíthatóvá a dolgozó számára hozzájárulását a teljes kimenethez. d) Használja a munkaerő készségeinek sokféleségét, és megfelelő kombinációját az alábbiaknak: egyszerű rutin cselekvések, cselekvés szabályok alkalmazásával, gondolkodás: a folyamat elemzése és a szükséges cselekvések kialakítása.

Tervezési kritérium: A jól tervezett munkafeladatok jellemzői (2) e) Nyújtson megfelelő fokú szabadságot és autonómiát a dolgozó számára, pl. a feladatteljesítés módszerének megválasztását, vagy a prioritások, a munkaütem vagy a feladatvégzés módjának meghatározását. f) Nyújtson elegendő visszacsatolást a feladat teljesítéséről a dolgozó számára. g) Nyújtson lehetőséget a meglévő készségek fejlesztésére és újak megszerzésére. h) Kerülje el a túl- és az alulterhelést, amely szükségtelen vagy túlzott igénybevételt, fáradtságot vagy hibázásokat okoz. i) Kerülje el az ismétlődést, ami testi zavarokat éppen úgy kiválthat, mint monotónia érzést, unalmat vagy elégedetlenséget. j) Kerülje el a magányos munkavégzést, amelyek nélkülözik a társas és funkcionális kapcsolatokat. (A részleteket lásd: European standard EN 614:2.) Összegzésül, a munkafeladatnak hozzá kell járulnia a dolgozó mentális fejlődéséhez, és a személyes siker és fejlődés érzését kell nyújtania. Ez szükséges a pszicho-szociális jól-léthez a munkavégzés során.

Az ismétlődő és ütemezett munkafeladatok/munkakörök kialakításának eszközei Az erősen fragmentált, alacsony terhelésű munkafeladatok káros hatásainak csökkentésére három alapmódszert javasolnak: munkarotációt, munkabővítést és munkagazdagítást. Ezeket az alapelveket gyakran alkalmazzák csoportok vagy teamek tevékenységének megszervezésekor: - munkarotáció (lásd a lenti illusztrációkat) a munkatársak cseréjét jelenti különböző olyan feladatok között, amelyek különböző módon terhelik a dolgozókat. - munkagazdagítás nagyobb követelményeket támasztó részfeladatok hozzáadását jelenti az alapfeladathoz, mint pl. a munka megtervezése vagy a termék minőségének ellenőrzése. - munkabővítés hasonló részfeladatok hozzáadást jelenti a dolgozó által végzett munkához.

Az ergonómiai irányelvek képezik a kockázat-megelőzés alapját Az együttműködés és a részvétel lényeges összetevő, de nem elégséges: az ergonómiai útmutatók szintén fontosak a megfelelő kockázat-megelőzéshez! Az ergonómiai útmutatók szerepelnek az európai ergonómiai (és biztonsági) szabványokban. Az ergonómiai szabványok a Magyar Szabványügyi Testület honlapján elérhetők, pl.: Ergonómiai tervezési alapelvek (pl. EN 614-1, EN 614-2 és EN ISO 6385). Elfogadható testtartások és erők (pl. EN-1005-sorozat). Antropometriai munkahelyi mérés (pl. EN ISO 14738). Megközelítő nyílások, az egész test és a testrészek számára (pl. EN 547-sorozat). Információ bemutatás (pl. EN 894-sorozat, részek a 9241 sorozatban). Emberi munkatevékenység az emberi megismerés szempontjából (pl. EN 894-sorozat). Emberi munkatevékenység a mentális munkaterhelés irányításában (pl. EN ISO 10075-sorozat). Környezeti tényezők (megvilágítás, hőmérséklet stb.) (pl. EN 12464, EN ISO 11399). Közlekedő utak és lépcsők (pl. EN ISO 14122-sorozat).

Ergonómia: az egészségen és a biztonságon túl - Meghatározása szerint az ergonómia nem korlátozódik a munka egészségügyi és biztonsági vonatkozásaira (az ergonómia kettős célja a jól-lét és a hatékonyság). A munkatevékenység átfogó fejlődésével az emberi erőforrást megfelelően kell hasznosítani, a munkarendszer teljes kimenetét kell optimalizálni. A jól funkcionáló és termelékeny munkarendszerek fontosak a munkások jól-léte szempontjából. Ezek biztosítják a vállalkozások és a munkahelyek tartós fejlődését, és következésképp a dolgozók személyes fejlődését, sikerélményét és végső soron családjaik jólétét. Mivel a menedzserek, akik a döntéseket hozzák a munkahelyi beruházásoknál, a rendszerek hatékonyságát veszik figyelembe, ezért az ergonómiai alkalmazások vonzóak lehetnek számukra.

Ergonómia a munkahely tervezésben: jó az egészségnek és jó az üzletnek! Az ergonómia alkalmazásával a munkahely tervezésben, a termelési rendszerek és a munkahelyek fejleszthetőek, mind a dolgozó, mind a szervezet szempontjából. Összegezve, a következő kimenetek érhetők el tipikusan: A dolgozó jobb megelégedettsége, motivációja és elköteleződése. Alacsonyabb baleseti arány és kevesebb betegállományi hiányzás. Kevesebb emberi hibázásból eredő zavar és veszteség a termelésben. Jobb minőség, kevesebb gondatlan munka. Gördülékeny munkamenet, megfelelő műveletek, könnyebb módon végezve. Kevesebb igény a későbbi korrekciókra: kisebb költség az utólagos beavatkozásoknál.

Az EEH 2014-15 tapasztalatai Az Ergonómia Európai Hónapja 2014 után kérjük, hogy gyűjtsön információkat az EEH-hez kapcsolódó akciókról (események, cikkek, kezdeményezések stb.), amelyekre az Ön országában került sor. Ezeket az információkat a jövőbeni EEH kampányok javítására, és a tapasztalatok megosztására használjuk az FEES nemzeti társaságaival. KÉRJÜK, HOGY KÜLDJE EL ezeket az információkat az FEES Communication and Promotion Committee-jéhez, Martti Launis-hoz martti.launis@ttl.fi , vagy a Magyar Ergonómiai Társaság címére met@dsgi.hu. A bemutatót Martti Launis állította össze, a magyar változatot dr. Simon Péternek köszönjük.

Köszönjük! Dolgozzunk együtt a kockázat-megelőzésben – ergonómusok együtt a munkaegészségügyi és munkabiztonsági és a munkahelyi szakemberekkel! Mutassuk meg az ERGONÓMIA lehetőségeit a kockázat- megelőzésben! * * * Köszönjük az érdeklődését! A FEES-kampány – az Ergonómia Európai Hónapja – célja az ergonómia fejlesztése Európában FEES – Federation of European Ergonomics Societies www.fees-network.org.