TANULÓI TOVÁBBHALADÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ KÖZPONTI SZABÁLYOZÁS HELYI ÉS INTÉZMÉNYI SZINTŰ MEGVALÓSULÁSI FOLYAMATAI – KÉT VIDÉKI HELYSZÍN KERETÉBEN Ceglédi Tímea – Imre Anna XI. Országos Neveléstudományi Konferencia Budapest november

Helyi viszonyok Nagyványod – A megye második legnépesebb városa – Kistérségi központ (gazdasági, oktatási) Kisványod – A kistérséghez képest elmaradottnak mondható – Alvótelepülés – Mezőgazdasági jelleg – % a roma lakosság, akik „belesimultak a helyi közösségbe” Gazdaságilag közepesen fejlett megye Az egyik legfejlettebb kistérség a megyén belül →nem tipikusan hátrányos helyzetű települések iskolái Iskolázottság: Alulról súrolja az országos átlagot

„Egy ilyen települést gyermekzsivaj nélkül halott településnek tudom elképzelni.” (Polgármester) Az iskola épületéről: „Ez a település lakosságának kétkezi munkája.” (Polgármester)

A település és az iskola helyzete Nagyványod -Kismértékben csökkenő népesség -A helyi tanulólétszám csökkenését a környékbeli településekről bejárók ellensúlyozzák -Négy általános iskola, 5 középfokú intézmény -Sokszínű iskolafenntartás: önkormányzati, egyházi, alapítványi, felsőoktatási fenntartású intézmények -Versenyhelyzet az általános iskolák között -Az egyik önkormányzati fenntartású iskolát vizsgáljuk Kisványod – A település jövője függ az iskolától – Csökken a település népessége. A gyermekszületés ingadozó, de vannak stabil időszakok is – 139 tanulóból fő HH, 22 fő HHH -> a szomszéd településekhez képest ez alacsony arány. „Hát ez egy kánaán” (Alsós tanító) – 20 fő BTMN, 1 fő SNI-A, 5 fő SNI-B – A gyengébb tanulókra fordítanak nagyobb hangsúlyt, nincs tehetséggondozás

Iskolafenntartók Nagyványod Szűk költségvetési mozgástér Kis létszámmal működő közoktatási iroda Törvényesség szempontjából megfelelő működés Önkormányzat és intézmények kapcsolata: részben informális csatornákon Megvalósulások célzott szakmai támogatása nem jellemző Intézmények közti együttműködés támogatása nem jellemző Kisványod – 18 településből álló kistérségi társulás – Csak közvetett kapcsolat a tagintézménnyel: Polgármesteren Ernyőintézményen keresztül – Tartalmasabb kapcsolat, bizalom, egymásrautaltság a helyi önkormányzat és a tagintézmény között

A kisványodi Tagintézmény beágyazódása a térség intézményrendszerébe (2010)

„Amiért a 8-asba átmentünk, és szinte valamennyi polgármester kollégám nevében elmondhatom, hogy mindenkinek a véleménye az, hogy a normatívák jobb, jobb kondícióban lehívható normatíva miatt ment a 8-as társulásba. Fölvállalva azt, hogy a szakmaiságra ez jelentősen rányomhatja a bélyegét. (…) Mivel meg kell ideologizálni az együttműködést, szakmai együttműködésre szoktak hivatkozni.” (Tagintézmény-vezető) „Úgy élhetik meg ezt a tagintézmények, hogy az önállóságuk talán picit csökken. De ez nem azt jelenti, hogy a helyi bármilyen pedagógiai munkába beleavatkozna bárki, mert a tagintézmény-vezetők önmaguk felelősek. Biztos, hogy könnyebb volt minden tagintézménynek, amikor egyedül dolgozhatott. Ezt nem vonom kétségbe. Sokkal könnyebb volt, nem volt ez a hierarchikus rendszer, a több lépcsőből adódó információ áramlás, ami csak akadozik, nem olyan, mintha a közvetlen kollégámnak mondanám el. Biztos vannak olyan területek, ahol könnyebb egy ilyen közösségben dolgozni. De ha a másik serpenyőt nézzük, akkor az lenne, hogy az önkormányzat osztályokat szüntetne meg, vagy nem tudná finanszírozni. Akkor talán ez a kisebbik rossz.” (Iskolai intézményegység-vezető, IKI)

Módszerek Nagyványod: Az esettanulmányt készítette: Vég Zoltán Ákos Kisványod: A terepmunkában közreműködtek: Hurja Kitti, Kardos Katalin, Kovács Edina, Kriston Lívia, Ócsai Gitta, Pál Erzsébet, Tölgyesi Júlia, Varga Eszter 2010 tavasza 2 vidéki helyszín (egy kistérség 1 központi városa, 1 községe) Félig strukturált interjúk: polgármester, jegyző, oktatási biz. elnöke, tagintézmény-vezető/ iskolaigazgató, iskolai intézményegység-vezető, pedagógusok, szülők, diákok Óramegfigyelés, dokumentumelemzés Esettanulmány: „Pillanatkép a láttatott valóságról”

TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSOK

SNI integráció NagyványodKisványod + A kisebb korrekciót igénylő diákoknál helyeslik, de a „nehéz eseteknél” az eltérő tantervű tagozat hívei Kijáró gyógypedagógus heti 2X, külön foglalkozások Pedagógusok elkötelezettsége, önképzése Óralátogatások, diákinterjúk tapasztalata: észrevétlen a probléma (ez jó?) - Kaptak SNI-s gyerekeket felsőben. Egyiküknél másodlagos tünetek léptek fel: szorongás, ágybavizelés Nem annyira differenciálnak (csak az értékelésnél), inkább a személyes odafigyelés jellemző Felkészületlenség érzése A kijáró gyógypedagógus az egyetlen információforrás „A többséggel azért haladni kell” Szűkös források („visszasorolások”)

Nem szakrendszerű oktatás 5. és 6. évfolyamon NagyványodKisványod Első reakciók Elutasítás „Eddig is így csináltuk” (=csoportmunka, odafigyelés) „Újabb adminisztrációs kényszer” Felkészül és Nem értették a lényegét Túlzott sietség A felsős tanároknak volt megfelelő végzettségük Magukra hagyottnak érezték magukat Helyi tanterv átdolgozása: „Megpróbáltuk az irányelveket a helyi sajátosságokra ráhúzni.” „Ködös” elvárások Túlzott sietség 2 tanár vett részt továbbképzésen, egyikük önköltségen (A többiek továbbképzés nélkül tanítanak így) Elégedetlenség a képzések színvonalával A hospitálások sem igazán voltak jók az elején Nincs megfelelő gyakorlati útmutatás Helyi tanterv átdolgozása: felsős munkaközösség, pedagógusok egyénileg (menet közben megszűnik a munkaközösség) Tájékozatlanság, fogalmi zavar Motiválatlanság

„Nem ástuk bele magunkat, de azt el kell hogy mondjam, hogy nem csak én, hanem a négyesen belül egyik település sem, olyan mértékben a szakrendszerű- nemszakrendszerűbe, hogy milyen változatos módon tudnánk még megcsinálni, megvalósítani. … Mi azt az utat választottuk, hogy a kötelező óraszám terhére meglegyen a törvényi minimum, ugye az bőven megvan. … És hát utána hallottuk a gyakorlatban, meg láttuk a gyakorlatban, hogy azért nagyon sokfajta megvalósítása lehetne ennek, ami nem venné el a kötelező órákból az órát, hogy így mondjam.” (Kisványod) Kezdeti apátia Formális megoldás Fokozatos elfogadás

NagyványodKisványod Fokozat os megbar átkozás ? Nincs Felzárkóztató, gyakorló jellegű foglalkozásoknak tartják Először kényszerként élik meg, fölöslegesnek tartják De aztán egyre jobban elfogadják, ahogy rájönnek a céljára A megszűnt helyi munkaközösség helyett intézményközi szakmai munkaközösség alakult a témában (egyik első közös kihívás a 8-as összefogásban) Kölcsönös iskolalátogatások Valami elindul, de… Megval ósítás Minimális megfelelés: Az órák 20%-a* Felsős tanárokkal Minimális megfelelés: Az órák 20 %-a* Felsős tanárokkal A tanár választja meg, melyik tananyagrészt adja le így Páros és csoportos munka, könyv nélkül „NSZ” a naplóban Hátrány ok A „papíros” gyerekek más foglalkozáson vesznek részt A „tempósaknak” pedig nem kell a „gyakorlás” Nehéz az órarendbe illeszteni A kötelező órák és a korrepetálás terhére megy, a tananyaggal pedig haladni kell Egyébként is csinálnak ilyet az órák 20%-ában Nem várt hatás: „a tanítók birodalmának építése” - így élik meg a felsős pedagógusok

„Nekem ugyanazt az anyagot kell az agyukba préseljem, és akkor legyen még itt a nem szakrendszerű, hogy még itt trüttyögünk össze-vissza, szóval… A rendes órámból kell, hogy elvegyem! Tehát ez így már félelmetes, mert nem tudom, hogy akkor így hogy végzek. Matekból felvételizni kell a gyerekeknek, nincs kec-mec.” (Felsős tanár)

Összegzés, javaslatok Nyitottság DE!: Tájékozatlanság -> motiválatlanság „Az egyikre azt mondanám, hogy jó, a másikra azt, hogy nem. Persze, haladni kell a korral, de nem mindegyik a gyerek érdekét szolgálja. Úgy gondolom, hogy nem mindegyik tükrözi azt a változást, ami most zajlik a társadalomban. A hátrányos helyzettel maximálisan egyet értek, a tanítási módszerek megváltoztatásával is egyet értek, mert én a krétával és a táblával nem tudom lekötni a számítógépek világában a gyereket, így az erre vonatkozó törvényi módosításokkal egyet értek.” (Alsós tanító) „Nyilván mindenki azt szeretné, hogy egy jó generáció nőjön fel a kezünk közül, tehát jó célok vannak. A jó célokért mi mindent megpróbálunk megtenni. De vannak értelmetlen szabályok, amelyekhez nem szívesen alkalmazkodunk.” (Felsős tanár) „Gyakorlatérzékenyebb” döntések Egyértelmű és jól kommunikált célok Hosszabb átfutási idő Megfelelő feltételek a megvalósításhoz

Köszönjük a megtisztelő figyelmet!