Az olvasóvá nevelés (tév)útjai Jó és rossz példák iskolákból, könyvtárakból Gombos Péter Kaposvári Egyetem április 28.
Rosszul nevelünk olvasóvá? …inkább sehogy… Tudatos olvasóvá nevelés az oktatási intézmények zömében nincs!!! Üdítő kivételek (lehetnek) a könyvtárak. (Nem a könyvek miatt!) Mi a baj? Nincs befogadás.
A befogadás akadályai Mi a célja az olvasásnak? Nem a kifejező szándékot kell rekonstruálni, hanem a szöveg és a befogadó közti dialógust kell elősegíteni (lásd Gadamer). E dialógus akadálya lehet: – értelmi, – érzelmi kapcsolat hiánya.
Az értelmi kapcsolat hiánya „a szövegértés sikeressége nem csak az olvasón múlik, hanem nagymértékben az olvasott szövegen is” (Steklács, 2007) Az olvasás értelmezés (Gadamer) Szerző – mű – közönség –» nem lehet passzív! (Jauss);
Az értelmi kapcsolat hiánya Miért lesz passzív a (gyermek)olvasó? „Ösztövér kutágas hórihorgas gémmel” ösztövér kutágas hórihorgas gémmel – szókincs, – a szövegek „nyelvi alkalmatlansága”, – „Nem baj, ha nem értem” – főleg a versekre jellemző.
Az érzelmi kapcsolat hiánya – az értékrend (nehéz azonosulni), – a tempó! – küllem, terjedelem, – egyéb „tankcsapdák”: olvasónapló, nem „testhezálló” könyv; nem motiválunk.
Irodalomtanítás „Az irodalom nem alkalmazott tudomány” „Nem arra való, nem arra van, hogy irodalomórák tárgya legyen.” Hát nem is az… Vagy maximum tényleg csak tárgya. Egy „új típusú olvasó” is megjelent.
A könyvválasztás hibái – Hol vannak a meseregények? – Hol a kortárs gyermekirodalom? – Hol van a „kamaszirodalom”? – Ki nem szereti ezeket? A magyar gyermekirodalom presztízse…
Mit tehet a könyvtár? Optimista válasz: sokat. Valójában: egyedül keveset. Miért nincs együttműködés az iskolával? (Lásd HUNRA-felmérés 2009)
„A mese útja” „Legyél Te is kölyökolvasó” Olvasó-társ stb. Miért jók ezek? – A feldolgozás módja, – a választott könyvek. Mit tehet a könyvtár?