Szektorsemlegesség Európában – magánszolgáltatók közszerepben Ivády, SE EMK: Privatizáció Önkormányzati Egészségügyi Napok XVIII. Konferencia 2014. szeptember 2. Szektorsemlegesség Európában – magánszolgáltatók közszerepben Ivády Vilmos PTE KK

Az előadás fókuszában: magánszolgáltatók szerepvállalásának közgazdasági, politikai és társadalmi megfontolásai, várakozások szabályozási vagy érzékenységi kérdés a privatizáció? szektorsemlegesség Európában, a magánosítás trendjei és érzékeny kérdései Európában- néhány példa

Privatizáció, makro nézőpont: közgazdasági várakozások megtakarítás profit Ellátás költsége, magán-szolgáltató Árverseny, árcsökkenés Ráfordítás-csökkentési modell Szolgál-tatási díj Nem szolgál-tatási díj Eredményesség: hatékonyság javulás ˃ üzemgazdasági profit Ellátás költsége, magán-szolgáltató Eredmény-növelési modell Minőségi verseny, minőségjavulás (várólista) Ellátás költsége, állami szolgáltató profit + ellátás,+ minőség

…és várható kockázatok A monopólium kockázata: a privatizáció piaci verseny és/vagy szigorú minőségbiztosítás nélkül nem biztosítja a forrásfelhasználás hatékonyságának növelését A piaci verseny felesleges kapacitások fenntartása mellett lehetséges, ami drágítja az egészségügyi rendszer működtetését A tőkemegtérülési kényszer indokolatlan költségcsökkenésre, a betegek szelekciójára ösztönözhet Ahol pontosan nem definiálható a szolgáltatások tartalma, ott fennáll a betegellátás biztonságának és minőségromlásának kockázata

Szabályozás: uniós és nemzeti szinten Nincs EU-s direktíva az egészségügyi ellátásról, csak alapelvek érvényesülése Kivétel: határon túli ellátásokra való jogosultság (2011/24/EU on patients rights in cross-border healthcare) Nemzeti szabályozási szint Benne: magánszolgáltatók beengedése a közfinanszírozott ellátásokba országonként eltérő, de általában megengedő Kockázatok kezelése: gazdasági racionalitás vagy politikai ideológia alapján

Magánszolgáltatók közreműködése: európai trendek Minden országban jelen vannak, de a jelenlét Területei (ellátási fajták és progresszivitási szintek) Mértéke (aránya a teljes közfinanszírozásban) jelentősen eltérő Általános jellemzők: Társadalombiztosítási rendszerekben erősebb Kevesebb ellenállás Állami egészségügyi rendszerekben gyengébb Erősebb ellenállás: pl. Svédország, Anglia, Spanyolország Nyugat-Európában a jóléti modell válsága, Hatékonyságjavítás Gyorsabb adaptáció a változó környezethez Kelet-Európában a forráshiány a fő motiváció Ellátási minőség javítása Pótlólagos források bevonása

Magánszolgáltatók közreműködése: európai trendek Alapellátás Itt kötődik leginkább a magánszolgáltatás a közfeladat ellátásához, szinte mindenütt vállalkozó vagy szabadfoglalkozású háziorvos működteti a praxist Angliában a háziorvosok egyúttal a szakellátás vásárlói is (GP konzorciumok), a belső piac fejlesztésben Anglia úttörő, NHS kiadásainak 60 %-át generálják Spanyolország, Finnország, Svédország esetében domináns az állami praxis A többi EU-s országban a magánpraxis illetve a szabadfoglalkozású praxis dominál Sürgősség, mentőszolgálat Általános a magánszolgáltatók jelenléte, nagyobbrészt a betegszállításban, légimentésben, speciális mentésben

Magánszolgáltatók közreműködése: európai trendek Járóbeteg szakellátás Cél: várólisták megszüntetése Általában elfogadott a közfinanszírozott magánpraxis, de mértéke eltér az állami és a társadalombiztosítási rendszerekben Tendencia az egynapos sebészetek, diagnosztika privatizációja Fekvőbeteg ellátás Nagy eltérések Állami egészségügy észak, 10 % körüli a magánszolgáltatók részesedése Állami egészségügy dél, 25-30 % a részesedés Társadalombiztosítás nyugat, akár 40-50 % Társadalombiztosítás kelet, 10 % alatt

Jogi szabályozás- finanszírozási befogadás Jogi szabályozás kifejezetten nem akadályozza a szektorsemlegességet, a befogadásból nincsenek automatikusan kizárva a magánszolgáltatók Vannak explicit korlátok Lengyelország, ahol a TB költségvetés 1,5 %-a a magánszektoré Vannak implicit korlátok Társadalmi ellenállás Minimumfeltételek érvényesítése Kormányzati szándék Néhány kizárási kivétel Svédországban a St Göran kórház privatizációja után a „ Stop law” befagyasztotta a sürgősségi kórházak privatizációját Angliai nyitás Independent Treatment Centres Programme, kis kockázatú elektív sebészet, nagy hatékonysággal Konkordátum a magánszektorral évi 150.000 beavatkozás elvégzésére Szerződés 40-50.000 katarakta műtét elvégzésére

Véleménykülönbség a privatizáció körül Anglia Az egészségügyi miniszter: a privatizáció a betegek nagyobb választásáról, a minőség javulásáról és az erősebb kontrolról szól Civilek: ez a profitról szól, fel kell erre hívni az orvosok és a betegek figyelmét Svédország A magánszolgáltatók költségcsökkentése a profitot szolgálja, nem a betegek érdekeit (felnőtt pelenkák lemérése, hogy fér-e még bele több…) Az emberek nem tudják megemészteni, hogy az ő gyógyulásuk a profitról szól A stockholmi St Göran korház privatizálása: Angliában akkor adtak el kórházat ha pénzügyi válságba került, Svédországban a legjobbat adták el Capio Holding a St Göran üzemeltetője: „a legjobból még jobbat csinálunk”, ” a profit ösztönzi a munkavégzést, nem az altruizmus” ( a holding elnöke) Az adófizetők pénzét szivattyúzzák ki (Nordic Capital pere)

Délen és középen sem más a helyzet… Spanyolország: Madridban állandósult sztrájkok a privatizáció ellen, 27 tartományi kórházban magáncég venné át a kórházak üzemeltetését a 270-ből A kormányzat a válságra és a költségcsökkentési kényszerre hivatkozik Ausztria: Steiermarkban a tartományi kormány mind a 21 területi kórház üzemeltetését szerette volna kiszervezni, csak egyet sikerült megvalósítani a társadalmi ellenállás miatt A bécsi általános kórház üzemeltetését sikerült kiszervezni Magyarország: Állami egészségügy felé 28+3 gazdasági társaság költségvetési szervé alakult, csak 3 magántáraság maradt meg Diagnosztikai vállalkozásokat visszavenné az állam (labor, képalkotó diagnosztika)?

Példák a magánszolgáltatók közreműködésére a közellátásban Kórházak privatizációja Legradikálisabb privatizáció Németország az élen, 25 %-ra nőtt a for-profit kórházak aránya Svédország megtorpant Anglia , Ausztria fontolva halad Több kórház visszaállamosítására került sor Új magánkórházak alapítása Nagyrészt magánbiztosítási rendszerre épülnek Alapításuk a magánbiztosítás terjedésének függvénye Lengyelországban 5 % alatt az új magánkórházak ágyszámának aránya, de gyors növekedés prognosztizálható Magyarországon a magánkórházak létjogosultsága korlátozott, nincs TB finanszírozás, kicsi a kereslet (szűk spektrumú magánklinikák)

Példák a magánszolgáltatók közreműködésére a közellátásban Outsourcing Belső piac fejlesztése Anglia törekvései, labor, képalkotás, elektív sebészet Menedzsment kiszervezések, Ausztria, Spanyolország A viták ellenére a privatizáció halad tovább Stockholm St Göran kórházat újabb 10 évre működtetheti a Capio, 120 m svéd korona megtakarítása mellett (”oda a profitunk, ha nem hajtunk végre költségcsökkentést”) A svéd helyi önkormányzatok már sem az egészségügyi központok lokációjába, sem a számukba nem szólhatnak bele Anglia a széles körű privatizáció útján, a mentőszolgálattól a kiemelt kórházakig Olaszország, Görögország és Spanyolország a válság miatt privatizál

Multik Európa közellátásban Capio AB, Svédország St Göran kórház+ német magánkórház lánc átvétele További 6 országban van jelen ( Sp, 1., Fr, 2. NHS legnagyobb partnere) Tőzsdei eladási ára 1,8 mrd EUR Apax partners, vegyes tulajdon (US, GB) Capio és a Netcare (Dél-Afrika) tulajdonosa Netcare a General Healthcare Group (49 angliai kórház) tulajdonosa Vezető egészségügyi befektető a világban Franciaország 2. legnagyobb magán lánca (34 kórház) Generale de Santé, Franciaország 173 magánkórház Franciaország és Olaszország, valamit Németországi terjeszkedés

Multik Európa közellátásban Fresenius, Németország Európa vezető dialízis szolgáltatója Számos országban van jelen, Európán kívül 2000 dialízis központ Helios vevője, amely cseh és ausztriai irányban terjeszkedik VAMED kórházüzemeltető tulajdonosa, amely a bécsi általános kórházat üzemelteti Medicover, Svédország Biztosító és ellátó egyben Közép-Európa legnagyobb befektetetője Euromedic, Hollandia 74 egészségügyi központ 12 országban Közép-Európa második legnagyobb befektetője Diagnosztikai üzletág, a GE Capital is tulajdonos

A két út egy irányba vezet? Egészségpolitikai célkitűzések: Forrásbevonás Menedzsment eszközök bővítése Minőségjavulás Várólista csökkentés Technikai hatékonyság növelés Magánszektor növekvő szerep (pl. Szlovákia) Magánszektor csökkenő szerep (pl. Magyarország) Egyértelmű válasz hiánya

Levonható következtetések A szektorsemlegesség érvényesülését elsősorban nem a jogi szabályozás vagy az egészségpolitikai döntéshozók korlátozzák, hanem a társadalom viszonyulása a magánosítás kérdéséhez A privatizáció és körülötte a vita ráirányítja a döntéshozók és a laikusok figyelmét az egészségügyre, a hatékonysági problémára és a hozzáférési anomáliákra, ebből a közszolgáltatás is profitál A magánbefektetők térnyerése a bizonytalanság ellenére is töretlen: az egészségügyi szektor működése nem ciklikus,válság idején is stabil, államilag támogatott kereslet A magánszolgáltatók bevonásának motivációja és fogadtatása eltér Kelet- illetve Nyugat-Európában, valamint az állami illetve a társadalombiztosítási rendszerekben A magánszolgáltatók elfogadottsága az ellátás progresszivitásával fordítottan arányos, és a társadalombiztosítási rendszerekben erősebb