Az irodalmi művek elemzésének és értelmezésének lehetséges szempontjai

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Területfejlesztés és esélyegyenlőség a Barcsi kistérségben
Advertisements

Számadás a talentumról
Történeti episztemológia
Egy ötlet megvalósítása
INFORMÁCIÓKERESÉS JELENTÉSREPREZENTÁCIÓ ALAPJÁN
Társadalmi rétegződés, életmód, szabadidő
Szemiot i ka.
A történelem tanításának és tanulásának módszerei és stratégiái 2007
Kétszintű érettségi vizsga Magyar nyelv és irodalom Miről? Hogyan? §?! Tájékoztassuk diákjainkat!
Polgári szellem és értékrend Márai Sándor művében
Készítette: Tóth Enikő 11.A
A harmadik erő elméletei
Ambrovics Andrea KEOP IH vezető Nemzeti Fejlesztési Ügynökség
Novellaelemzési szempontok
Általános lélektan IV. 1. Nyelv és Gondolkodás.
Gondolatok a művészet rendszeréről
Vörösmarty Mihály Érettségi tételminta.
József Attila Érettségi tételminta.
Krúdy Gyula: Szindbád Érettségi tételminta
 A nyelv megismerése mint  Kommunikációs eszköz  A tanulás eszköze  Árnyalt és reflexív ismeretek a nyelvről  A társadalom belső kohéziójának.
Stratégiai tervezés.
A SZEMÉLYPERCEPCIÓ, SZTEREOTIPIÁK, ELŐITÉLETEK
Informatika.
Rendszer és modell szeptember-december Előadó: Bornemisza Imre egyetemi adjunktus.
A társadalomtudományi kutatás módszerei
Hallgató: Sinkovics Norbert Mentor: Dr. Györe Zoltán.
A MUNKA VILÁGA Alapfogalmak.
A Stratégiai Környezeti Vizsgálat (SKV) szerepe a gazdasági tervezésben Dr. Fogarassy Csaba egyetemi docens.
Kisebbségi kultúrák.
„Nagyító alatt” A GrafoKom - projektek során használt írásvizsgálati metódusról.
Képesítési Keretrendszerek Európában
A szövegértés tanítása II.
1. Bevezetés a tárgy célja: azoknak az eszközöknek és módszereknek a megismertetése és begyakoroltatása, melyek az érvelések megértéséhez, elemzéséhez,
Központi Érettségi Nyílt Nap Szeptember 24.
ELEMI FOLYAMATSZAKASZOK VIZSGÁLATA Válóczy István.
Edward Sapir ( ).
Művészetterápia csoportban
Szociológia Közgazdászoknak BEVEZETÉS A SZOCIOLÓGIÁBA
Dráma Irodalmi mű.
műelemzés ELJÁRÁSOK, MÓDSZEREK
vizuális kommunikáció
Szociológia - Jogszociológia
A szövegértési feladatok összeállítása
A szövegértési feladatok összeállítása
Irodalom filmen. 1. Bevezetés A mozi, a film jelentősége a 20. századi európai (amerikai) kultúrtörténetben.
Információelméleti alapok Adat és információ. Szemléletmód Fogalomalkotás Kommunikáció - konvenciók Az ismeret rokonai - adat, információ Az adatkezelés.
3. Mit tudunk biztosan, és mit tanítsunk az iskolákban az élőlények származásáról?
GRAFO-LIFE hatékony segítség a mindennapokban. GRAFO-LIFE A hétköznapokban felmerülő stressz- és krízishelyzetek három csoportba vezethetőek vissza: 1.
Az epikus művek elemzésének lehetséges szempontjai
ELBESZÉLÉS ÉS TÖRTÉNET
Az epikus művek elemzésének lehetséges szempontjai
Thomas Mann (Lübeck, 1875– Zürich, 1955)
Útmutató a szakdolgozat elkészítéséhez
Filmelemzési szempontok
KÖZNEVELÉSI ÉS FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN DOLGOZÓK MUNKAHELYI JÓL- LÉTÉNEK KUTATÁSA.
Aldo Rossi ( ) The Architecture of the City.
Tündérkert (Erdély-trilógia I.)
Bölcsész Hefop tananyag- fejlesztési zárókonferencia szept ELTE BTK.
A magyar nyelv és irodalom Készítette: Raátz Judit és Sályiné Pásztor Judit Szolnok–Budapest és 16.
A könyvtári integrált rendszerek statisztikai moduljának használata
LEADER, Identitás, Sport
A mozgókép kultúra és médiaismeret tantárgy lehetőségein keresztül
A nyelv mint jelrendszer
LÍRA – EPIKA - DRÁMA.
Gadamer ( ) filozófiai hermeneutikája
ÉRTÉK, ESZMÉNY, NORMA A NEVELÉSBEN
Közoktatási vezető II. félév
Hegel ( ) rendszerfilozófiája
Katona József Érettségi tételminta.
JÓKAI MÓR EGY MAGYAR NÁBOB.
Előadás másolata:

Az irodalmi művek elemzésének és értelmezésének lehetséges szempontjai

A hagyományos szövegelemzés szempontjai Az irodalmi művek “hagyományos” megközelítése a szövegek vizsgálatában az alapvető jegyek értelmezésére helyezi a hangsúlyt. Ezek a következők:   cselekmény - történet (pl. fabula-szüzsé viszonya) jellemek/szereplők/szereplőcsoportok (pl. tulajdonságok - külső/belső) totalitás (extenzív, intenzív) fő-, mellék- és háttérmotívumok az irodalmi mű stílusa az irodalmi mű szerkezete

Strukturalista modell   A strukturalizmus módszere szerint a vizsgált egész alkotóelemeinek összefüggéseiből áll. Ennek megfelelően a strukturalista elemzés nem foglalkozik a mű történelmi, társadalmi, irodalomtörténeti, életrajzi vonatkozásaival. A mű vizsgálatakor annak dinamizmusát és komplexitását igyekszik vizsgálni. Módszere a redukció, modellek, képletek, ábrák felvázolásával dolgozik. Például: társadalom MŰ író olvasó

A befogadás esztétika szempontjai   érthetőség mi okoz nehézséget a megértésben? hatás milyen az elsődleges/másodlagos hatás? katarzis-élmény esztétikai élmény pl. mitől tetszett/mitől nem tetszett?

Modern tartalomelmélet motívumrendszer (fő- és mellékmotívumok) időszerkezet a reális idő és a szubjektív idő (tartam) kettősségének szerepe reális idő helyett az idő szubjektív élménye, átélése a fontosabb az epikus mű térszerkezete (helyszínek; külső, belső terek) nézőpontváltások és azok szerepe tónus (hangulati réteg) ábrázolt tárgyiasságok és sematizált szemléletességek közvetített világkép, eszmerendszer értékszerkezet (szintek, viszonyok) Informatív és reflexív rétegek viszonya

A pozitivista megközelítés   A pozitivista megközelítés szempontjai szerint a vizsgálandó mű kulcsa: az élettények és a mű esetleges összefüggései a keletkezési körülmények az alkotásnak az életműben elfoglalt helyére vonatkozó adatok, összefüggések számbavétele

Szemiotikai elemzés Egységes rendszer hiányában és a szemlélet sokféle alkalmazási lehetősége folytán csupán néhány elfogadható alapelv vethető fel:   elhatárolódás az intuitív szemlélettől a művek jel vagy jelcsoportként való felfogása természetes nyelv ( denotatív réteg) másodlagos nyelv ( konnotatív réteg) Norma-elmélet az eltérés mértékének vizsgálata Szintek a szöveg mélystruktúrája és általános adottságai a felszíni struktúrát létrehozó szabályszerűségek a szövegben alkalmazott sajátos poétikai kód