TECHNIKAI ADATOK Vízrebocsátás: 1901Vízkiszorítás: 8360 t Sebesség: 19,5 csomóHossz: 114,2 mSzélesség: 19,8 mSzemélyzet: 638 főFegyverzet: 3 db 24 cm-es L/40 Skoda ágyú ; 12 db 15 cm-es L/40 Krupp ágyú ; 10 db 6,6 cm-es L/45 Skoda ágyú ; 6 db 4,7 cm-es L/44 Skoda ágyú ; 2 db 45 cm-es torpedóvető cső TÖRTÉNETE A Habsburg-osztály második egységeként 1899-ben kezdték építeni. Az Adriai-tengerre tervezett csatahajók főtüzérsége nem mondható erősnek, páncélozottságuk és közepes tüzérségük viszont megfelelőnek tekinthető. Az Árpád-ot 1911-12-ben átépítették, ennek ellenére a háború kitörésekor már nem számított korszerűnek. Legjelentősebb bevetésére az olasz hadüzenetetet követően került sor, 1915. május 23-án részese volt annak a köteléknek, mely Anconát bombázta. 1917. december 19-én a cortelazzói nehéz ütegeket lőtte, ismét egy kötelék tagjaként. 1918 februárjában kivonták a csapatszolgálatból, ezután iskolahajóként szolgált, legénységét tengeralattjárós és légi szolgálatra osztották be. A háború után Nagy-Britanniának ítélték, de ők továbbadták az olaszoknak, akik 1921-ben lebontották. Testvérhajói : Habsburg, Babenberg

SMS ÁRPÁD (OMM) Habsburg csatahajó

AURORA (RUS) TECHNIKAI ADATOK Vízrebocsátás: 1900Vízkiszorítás: 6731 t Sebesség: 19,3 csomóHossz: 126,7 mSzélesség: 16,8 mSzemélyzet: 570 főFegyverzet (1917-es állapot): 14 db 15 cm-es L/45 ágyú ; 6 db 7,6 cm-es légvédelmi ágyú ; 3 db 38,1 cm-es torpedóvető cső TÖRTÉNETE Az Aurora (vagy helyes átírással : Avrora) nagycirkáló a bolsevik forradalom jelképe, ám az 1917-es események előtt és után is mozgalmas pályafutást tudhatott magáénak. Építését 1897-ben kezdték el Szentpétervárott, s 1903 nyarán állt hadrendbe. Az orosz-japán háború idején az orosz kötelék tagjaként a Csendes-óceánra hajózott. 1905 májusában a csuzimai csatában megsérült, de úszóképes maradt. A háború végéig Manila kikötőjébe volt internálva. Miután visszatért eredeti szolgálati helyére, a Balti-tengerre, kiképzőhaóként szolgált, 1912-ig több diplomáciai utat tett különböző kikötőkbe. Az első világháború kitörését követően partvédő szolgálatot teljesített, majd 1916 végén javítás céljából visszatért az akkor éppen Petrográd névre hallgató állomáshelyére. 1917-ben legénysége kivette részét a februári forradalomból is, de közismertté az októberi események tették: ágyúlövése adta meg a jelet a Téli Palota ostromára. Ezután a bolsevikok oldalán részese volt a polgárháború harci cselekményeinek, majd ismét kiképzőhajó lett, és újfent több körutat tett a tengereken. A második világháború során legénysége kivette részét Leningrád védelméből. Az Aurora ágyúit leszerelték, s a parton használták őket, a sérült hajó pedig sekély vízbe süllyedve, több sérülést szenvedve vészelte át a harcokat. 1944-ben emelték ki, helyreállítása után ismét kiképzésre használták, majd az októberi forradalom 50. évfordulója tiszteletére múzeummá alakították át. Több javítást követően ma jó állapotban tekinthető meg a Néva vizén. Testvérhajói : Pallada, Diana

Aurora 1

DERFFLINGER (D) TECHNIKAI ADATOK Vízrebocsátás: 1913Vízkiszorítás: 30.706 t (max.)Sebesség: 26,5 csomóHossz: 210,4 mSzélesség: 29 mSzemélyzet: 1112 főFegyverzet: 8 db 30,5 cm-es L/50 ágyú ; 12 db 15,0 cm-es L/45 ágyú ; 8 db 8,8 cm-es ágyú ; 4 db 8,8 cm-es légvédelmi ágyú ; 4 db 50 cm-es torpedóvető cső TÖRTÉNETE A csatacirkálók közül máig a Derfflinger-osztály hajóit (a névadó mellett a Lützow és a kissé megnövelt méretû Hindenburg) tartják a legjobbaknak, még a második világháború során sem állt hadrendben ilyen tűzerejű típus. A Derfflinger a háború során számtalan hadműveletben vett részt. 1915 januárjában a Dogger Bank-nál lezajlott csatában megsérült. 1916. május 31-én a jütlandi (skagerraki) csatában más német hajókkal együtt elsüllyesztette a brit Queen Mary csatacirkálót. Az ütközetben számos nehézlövedék találta el, de a konstrukció nagyszerűségét jelzi, hogy haza tudott jutni, bár majdnem fél éven át tartott kijavítása. A háború végén Scapa Flow-ba internálták. Legénysége 1919. június 21-én elsüllyesztette. 1934-ben emelték ki, majd a következő években lebontották. Testvérhajói : Lützow ; Hindenburg

DERFFLINGER (D)

HMS DREADNOUGHT (UK) TECHNIKAI ADATOK Vízrebocsátás: 1906Vízkiszorítás: 21845 t (max.)Sebesség: 21 csomóHossz: 106,6 mSzélesség: 25 mSzemélyzet: 773 főFegyverzet: 10 db 30,5 cm-es L/45 ágyú ; 22 db 7,6 cm-es L/50 ágyú ; 2 db 7,6 cm-es légvédelmi ágyú ; 5 db 45,7 cm-es torpedóvető csőTÖRTÉNETE A rekordidő alatt (egy év és egy nap) elkészült Dreadnought forradalmasította a cstahajó-építést, olyannyira, hogy határkőnek számított. A hasonló jellemzőjű hajókat Dreadnoguht-típusúnak, a korábban épülteket pre-Dreadnoughtoknak nevezték ezután. A legfontosabb újítás a "csupa nagy ágyú", a rendkívül erős tüzérség, mely koncentráltan került elhelyezésre a tornyokban. A 10 nagy löveg egyszerre tudott tüzelni a célra, a korábbi csatahajókon ezt csak négy ágyúval voltak képesek megcsinálni. Másik fontos jellemzője a gőzturbinák és a négy hajócsavar alkalmazása volt. Az elsősorban a németek elrettentésére megalkotott hajótípus éppenhogy nem visszatartó erőként hatott, hanem hatalmas fegyverkezési versenyt váltott ki. A potenciális (később valós) ellenfelek egyre-másra építették a nehéz csatahajókat. Maga a Dreadnought kevés szerepet kapott az első világháborúban: 1915. március 18-án legázolással elsüllyesztette az U-29 német tengeralattjárót. Lebontására 1923-ban került sor.

HMS DREADNOUGHT (UK)

SMS EMDEN (D) TECHNIKAI ADATOK Vízrebocsátás: 1908Vízkiszorítás: 3664 tSebesség: 23,5 csomóHossz: 117,9 mSzélesség: 13,5 mSzemélyzet: 361 főFegyverzet: 10 db 10,5 cm-es L/40 ágyú ; 8 db 5,2 cm-es L/55 ágyú ; 4 db 8 mm-es Maxim géppuska ; 2 db 45 cm-es torpedóvető csőTÖRTÉNETE Az Emden kiscirkáló volt talán az első világháború leghíresebb hajója. Ha ezzel a kijelentéssel nem is ért egyet mindenki, az tagadhatatlan, hogy a hajó és legénységének sorsa nem mindennapi módon alakult. Építése hosszasan húzódott, végül 1909 nyarán állt hadrendbe. A távol-keleti vizekre szánt hajó 1910-ben friss trópusi festést kapott – ezt követően soha sem tért vissza Németországba. Számtalan diplomáciai küldetés teljesítése után Kínában érte a hadüzenet. Azonnal kifutott a kikötőből, s könyörtelen vadászatba kezdett: augusztus 1-től november 9-ig 15 kereskedelmi és 2 hadihajót pusztított el. Eközben több kikötői létesítményt is ágyúzott, legismertebb ilyen akciója Madras olajtárolóinak lövetése volt. November 9-én a Cocos-szigetek elleni támadást követően rátalált a gyors és erős ausztrál Sydney könnyűcirkáló. Klasszikus hajó-hajó elleni küzdelem kezdődött, melynek végén a szétlőtt és égő Emden fennakadt egy zátonyon. A legénységből 134-en vesztették életüket, a túlélők kalandos úton, Szaúd-Arábiát, Szíriát és Törökországot érintve keveredtek haza Németországba. Kalandjaik plasztikus lerását Hellmuth von Mücke első tiszt könyvében olvashatjuk el. A hajó roncsai egészen az 50-es évekig a zátonyon maradtak, akkor is csak részlegesen bontották le. Testvérhajója : Dresden

SMS EMDEN (D)

SMS GOEBEN (D) TGC YAVUZ SULTAN SELIM (TR) TECHNIKAI ADATOK Vízrebocsátás: 1911Vízkiszorítás: 24500 t (max.)Sebesség: 28 csomóHossz: 186,5 mSzélesség: 29,5 mSzemélyzet: 1053 főFegyverzet: 10 db 28 cm-es L/50 ágyú ; 12 db 15 cm-es L/45 ágyú ; 12 db 8,8 cm-es ágyú ; 4 db 50 cm-es torpedóvető cső TÖRTÉNETE A Von der Tann osztály megnövelt és megerősített változataként tervezték. Az első világháború kitörésekor a Breslau kiscirkálóval együtt a Földközi-tengeren tartózkodott. Már a konfliktus legelején, 1914. augusztus 4-én harci cselekményben vett részt: Bone és Philippeville algériai francia kikötőket lőtte. A két német hajó elfogására erős brit kötelék indult, ám sikerülkt egérutat nyerniük és biztonságban török felségvizekre hajózniuk. A Goeben – megtartva német legénységét –Yavuz Sultan Selim néven török zászló alá került. Ettől az időtől kezdve főként a Fekete-tengeren tevékenykedett. Az orosz egységekkel vívott több összecsapásban összesen 18 találatot szenvedett el, illetve két aknarobbanás is érte. 1918. január 20-án elsüllyesztette a Raglan és az M28 brit monitorokat, majd több aknára is ráfutott, de korábbi szerencséje most sem hagyta el, ismét ki lehetett javítani. Hivatalosan 1918 novemberében került a török flottához. 1926-28-ban felújították, és átkeresztelték Yavuz Selim-re. 1936-tól már csak Yavuz volt a neve. A második világháború során nagyon erős légvédelmi tüzérséget kapott. 1948-tól állomáshajó, a 60-as évek végén kiselejtezték. Az utolsó első világháborús nagy hajót 1973-ban bontották le. Testvérhajója : Moltke

SMS GOEBEN (D) TGC YAVUZ SULTAN SELIM (TR)

SMS HABSBURG (OMM) TECHNIKAI ADATOK Vízrebocsátás: 1900Vízkiszorítás: 8340 t Sebesség: 19,9 csomóHossz: 114,2 mSzélesség: 19,8 mSzemélyzet: 638 főFegyverzet: 3 db 24 cm-es L/40 Skoda ágyú ; 12 db 15 cm-es L/40 Krupp ágyú ; 10 db 6,6 cm-es L/45 Skoda ágyú ; 6 db 4,7 cm-es L/44 Skoda ágyú ; 2 db 45 cm-es torpedóvető cső TÖRTÉNETE Építését 1899 márciusában kezdték meg, 1902 utolsó napján állt szolgálatba. Röviddel ezután fedélzetére vezényelték Horthy Miklóst. Fő tüzérségének szokatlan elrendezése volt: az éltoronyba ikeröveget, a fartoronyba viszont csak egy löveget szereltek. 1911-12-ben átépítették. A háború kitörésekor testvérhajóival együtt a 4. csatahajó-divíziót képező Habsburg már elavultnak számított, az ekkor rövid időre kapitányként visszatérő Horthy nem is leplezte csalódottságát. A hajó legjelentősebb háborús bevetésére az olaszok hadüzenetét megtorló akció során, Ancona lövetésekor került sor. 1917 szeptemberében iskolahajónak minősítették vissza, aktív szolgálatot ezt követően már nem látott el. A háború után az angolok kapták meg, de ők továbbadták Olaszországnak. Ott bontották le 1921-ben. Testvérhajói : Árpád, Babenberg

SMS HABSBURG (OMM)

HMS INVINCIBLE (UK) TECHNIKAI ADATOK Vízrebocsátás: 1907Vízkiszorítás: 20421 t Sebesség: 25 csomóHossz: 172,8 mSzélesség: 23,9 mSzemélyzet: 784 főFegyverzet: 8 db 30,5 cm-es L/45 ágyú ; 16 db 10,2 cm-es L/50 ágyú ; 1 db 10,2 cm-es légvédelmi ágyú ; 1 db 7,6 cm-es légvédelmi ágyú ; 5 db 45,7 cm-es torpedóvető cső TÖRTÉNETE Az Invincible és testvérhajói egy teljesen új kategóriát képviselnek a hajóépítésben. A koncepció alapja az volt, hogy legyen egy erős fegyverzetű, ám kisebb pálcélzatú, következésképpen gyors hadihajó, amely fel tudja venni a küzdelmet az erős páncélzatú cirkálókkal. Az ilyen paraméterekkel rendelkező hajókat nevezzük csatacirkálóknak. A megoldásnak előnyei és hátrányai is vannak, mindkettőre jó példa az Invincible pályafutása. A háború elején testvérhajójával, az Inflexible-vel részese volt a Falkland-szigetek mellett vívott csatának (1914. december 8.) , ahol a britek nagy tűzereje valósággal elsöpörte a német Scharnhorst és Gneisenau páncélos cirkálókat. Az Invincible ekkor még megúszta a 23 bekapott találatot, ám 1916. május 31-én a skagerraki (jütlandi) tengeri ütközetben a gyenge páncélzat (elsősorban a lőszerraktárak elégtelen védelme) nem volt képes megvédeni a Lützow lövedékeitől. Bár csak öt találatot kapott, a hajó felrobbant, s legénységének zömével együtt odaveszett. Testvérhajói : Inflexible, Indomitable

HMS INVINCIBLE (UK)

LÉON GAMBETTA (F) TECHNIKAI ADATOK Vízrebocsátás: 1901Vízkiszorítás: 12.500 t Sebesség: 23 csomóHossz: 147 mSzélesség: 21 mSzemélyzet: 711 főFegyverzet: 4 db 19,4 cm-es L/45 ágyú ; 16 db 16,4 cm-es L/45 ágyú ; 24 db 4,7 cm-es ágyú ; 2 db 45 cm-es torpedóvető cső TÖRTÉNETE A francia páncélos cirkálót és testvérhajóit ellenséges kereskedelmi hajók elfogására tervezték. Az első világháborúban mindhárom egység a Földközi-tengeren szolgált. A Léon Gambetta a 2. könnyűdivízió zászlóshajója lett, ezen minőségében különféle támadások részese volt az Adriai-tengeren, majd az Otrantói-szoros védelmét látta el. 1915. április 26-ról 27-re virradó éjjel az osztrák-magyar U 5 jelű tengeralattjáró annak ellenére, hogy el volt sötétítve, meglepte, és két torpedót lőtt bele. A Léon Gambetta 9 perc alatt oldalára fordult, majd elsüllyedt. A támadáskor 821 fő tartózkodott a fedélzetén, ebből 684 ember, köztük valamennyi tiszt, a cirkálóval együtt odaveszett. Testvérhajói : Victor Hugo, Jules Ferry

LÉON GAMBETTA (F)

SMS SCHARNHORST (D) TECHNIKAI ADATOK Vízrebocsátás: 1906Vízkiszorítás: 11600 t Sebesség: 23,8 csomóHossz: 144,6 mSzélesség: 21,6 mSzemélyzet: 764 főFegyverzet: 8 db 21,0 cm-es L/40 ágyú ; 6 db 15,0 cm-es L/40 ágyú ; 18 db 8,8 cm-es L/35 gyorstüzelő ágyú ; 4 db géppuska ; 4 db 45 cm-es torpedóvető cső TÖRTÉNETE Testvérhajójával, a Gneisenau-val együtt a Németországtól távol eső vizeken teljesítendő szolgálatra épült. Ehhez a szokásosnál nagyobb sebességet kellett elérnie, ezért gyengébb páncélzattal látták el. Ezt kompenzálandó, a páncélos cirkálók megszokott tüzérségéhez képest erősebb fegyverzettel szerelték fel. Az első világháború kitörésekor Spee tengernagy zászlóshajójaként a kínai vizeken állomásozott. Amikor Japán és Németország között beállt a hadiállapot, a Scharnhorst vezette hajóraj átszelte a Csendes-óceánt. 1914. szeptember 22-én ágyúzták Tahitit. November 1-én Chile partjai közelében a Coronel-foknál elsüllyeszettek két brit páncélos cirkálót, illetve megrongáltak egy kiscirkálót. A diadalmas hajóraj a Horn-fok megkerülését követően a Falkland-szigetek felé vette az irányt, és egyenesen belefutott a britek jóval erősebb kötelékébe. December 8-án testvérhajójához hasonlóan az ellenséges tűzben a Scharnhorst-ot is súlyos találatok érték. Mindkét német páncélos cirkáló felrobbant, Spee tengernagy és két fia a Scharnhorst teljes legénységével együtt odaveszett. Testvérhajója : Gneisenau

SMS SCHARNHORST (D)

SMS SZENT ISTVÁN (OMM) TECHNIKAI ADATOK Vízrebocsátás: 1914Vízkiszorítás: 21.595 t (max.)Sebesség: 20,4 csomóHossz: 152 mSzélesség: 27,9 mSzemélyzet: 1087 főFegyverzet: 12 db 30,5 cm-es L/45 ágyú ; 12 db 15 cm-es L/50 ágyú ; 18 db 7 cm-es L/50 ágyú ; 2 db 7 cm-es L/18 ágyú ; 2 db 4,7 cm-es L/44 légvédelmi ágyú ; 4 db 53 cm-es torpedóvető cső TÖRTÉNETE A korszerű csatahajó építését 1912-ben kezdték el, de testvérhajóival ellentétben nem Triesztben, hanem a Fiume melletti Danubius gyárban, így a Szent István a legnagyobb magyar építésű hadihajó. Osztálya többi egységéhez képest más kazánrendszere és turbinái voltak, négy helyett két hajócsavart kapott, s kisebb eltérések voltak a felépítményben is. 1915-ben állt hadrendbe, de a háború során jórészt a polai kikötőben állomásozott, azt gyakorlatilag csak a lőgyakorlatok alatt hagyta el. Első jelentős harci bevetése végzetessé vált: 1918. június 9-én futott ki egy kötelék tagjaként azzal a céllal, hogy feltörjék az Otrantói-szorosban lévő tengerzárat. 10-én hajnalban olasz torpedóvető motorcsónakok támadtak a kötelékre. A Szent István két torpedótalálatot kapott, oldalára dőlt, és 6 óra 12 perckor elsüllyedt. 89 ember veszett oda, de nagy volt az erkölcsi kár is, hiszen először fordult elő, hogy egy csatahajót torpedókkal semmisítettek meg. Érdekesség, hogy a Szent István pusztulását a kora reggeli időpont ellenére sikerült filmen is rögzíteni. Csatahajók esetében ilyen felvétel ezen kívül csak a második világháborúban elpusztult HMS Barham-ról készült. Testvérhajói : Viribus Unitis ; Tegetthoff ; Prinz Eugen

SMS SZENT ISTVÁN (OMM) TECHNIKAI ADATOK Vízrebocsátás: 1914Vízkiszorítás: 21.595 t (max.)Sebesség: 20,4 csomóHossz: 152 mSzélesség: 27,9 mSzemélyzet: 1087 főFegyverzet: 12 db 30,5 cm-es L/45 ágyú ; 12 db 15 cm-es L/50 ágyú ; 18 db 7 cm-es L/50 ágyú ; 2 db 7 cm-es L/18 ágyú ; 2 db 4,7 cm-es L/44 légvédelmi ágyú ; 4 db 53 cm-es torpedóvető cső TÖRTÉNETE A korszerű csatahajó építését 1912-ben kezdték el, de testvérhajóival ellentétben nem Triesztben, hanem a Fiume melletti Danubius gyárban, így a Szent István a legnagyobb magyar építésű hadihajó. Osztálya többi egységéhez képest más kazánrendszere és turbinái voltak, négy helyett két hajócsavart kapott, s kisebb eltérések voltak a felépítményben is. 1915-ben állt hadrendbe, de a háború során jórészt a polai kikötőben állomásozott, azt gyakorlatilag csak a lőgyakorlatok alatt hagyta el. Első jelentős harci bevetése végzetessé vált: 1918. június 9-én futott ki egy kötelék tagjaként azzal a céllal, hogy feltörjék az Otrantói-szorosban lévő tengerzárat. 10-én hajnalban olasz torpedóvető motorcsónakok támadtak a kötelékre. A Szent István két torpedótalálatot kapott, oldalára dőlt, és 6 óra 12 perckor elsüllyedt. 89 ember veszett oda, de nagy volt az erkölcsi kár is, hiszen először fordult elő, hogy egy csatahajót torpedókkal semmisítettek meg. Érdekesség, hogy a Szent István pusztulását a kora reggeli időpont ellenére sikerült filmen is rögzíteni. Csatahajók esetében ilyen felvétel ezen kívül csak a második világháborúban elpusztult HMS Barham-ról készült. Testvérhajói : Viribus Unitis ; Tegetthoff ; Prinz Eugen

SMS SZENT ISTVÁN (OMM)

SMS VIRIBUS UNITIS (OMM) TECHNIKAI ADATOK Vízrebocsátás: 1911Vízkiszorítás: 20.548 t (max.)Sebesség: 20 csomóHossz: 152 mSzélesség: 27,9 mSzemélyzet: 1087 főFegyverzet: 12 db 30,5 cm-es L/45 ágyú ; 12 db 15 cm-es L/50 ágyú ; 18 db 7 cm-es L/50 ágyú ; 2 db 7 cm-es L/18 ágyú ; 2 db 4,7 cm-es L/44 légvédelmi ágyú ; 4 db 53 cm-es torpedóvető csőTÖRTÉNETE A Tegetthoff csatahajó-osztály elsőként elkészült egysége volt, 1912-ben állt hadrendbe. Az olasz Dante Alighieri-vel gyakorlatilag egyidejűleg, a világon elsőként ennél a hajónál építettek három lövegcsövet egy páncéltoronyba. Nagy tűzerejű, korszerű dreadnought-típusú csatahajó volt. 1915. május 23-24-én részt vett Ancona ágyúzásában. 1918. június 8-án Horthy zászlóshajójaként egy kötelék élén indult az Otrantoi-szoros tengerzárának feltörésére. Miután 10-én hajnalban testvérhajója, a Szent István elsüllyedt, az akciót lefújták. 1918. október 31-én Polában Horthy Miklós ellentengernagy, flottaparancsnok a Viribus Unitis fedélzetén írta alá az osztrák-magyar flotta átadását a Délszláv Nemzeti Tanács képviselőinek. A hajót az osztrák, magyar és cseh legénység elhagyta, csak a délszláv származásúak, valamint a leendő délszláv flotta majdani tisztikara maradt a fedélzeten. Éjszaka olasz tengerésztisztek egy aknát helyeztek el a hajó fenekén, amely felrobbant. A csatahajó oldalra dőlt, s 14 perc múlva elsüllyedt. Kb. 400 ember veszett oda. Testvérhajói : Tegetthoff ; Prinz Eugen ; Szent István

SMS VIRIBUS UNITIS (OMM) TECHNIKAI ADATOK Vízrebocsátás: 1911Vízkiszorítás: 20.548 t (max.)Sebesség: 20 csomóHossz: 152 mSzélesség: 27,9 mSzemélyzet: 1087 főFegyverzet: 12 db 30,5 cm-es L/45 ágyú ; 12 db 15 cm-es L/50 ágyú ; 18 db 7 cm-es L/50 ágyú ; 2 db 7 cm-es L/18 ágyú ; 2 db 4,7 cm-es L/44 légvédelmi ágyú ; 4 db 53 cm-es torpedóvető csőTÖRTÉNETE A Tegetthoff csatahajó-osztály elsőként elkészült egysége volt, 1912-ben állt hadrendbe. Az olasz Dante Alighieri-vel gyakorlatilag egyidejűleg, a világon elsőként ennél a hajónál építettek három lövegcsövet egy páncéltoronyba. Nagy tűzerejű, korszerű dreadnought-típusú csatahajó volt. 1915. május 23-24-én részt vett Ancona ágyúzásában. 1918. június 8-án Horthy zászlóshajójaként egy kötelék élén indult az Otrantoi-szoros tengerzárának feltörésére. Miután 10-én hajnalban testvérhajója, a Szent István elsüllyedt, az akciót lefújták. 1918. október 31-én Polában Horthy Miklós ellentengernagy, flottaparancsnok a Viribus Unitis fedélzetén írta alá az osztrák-magyar flotta átadását a Délszláv Nemzeti Tanács képviselőinek. A hajót az osztrák, magyar és cseh legénység elhagyta, csak a délszláv származásúak, valamint a leendő délszláv flotta majdani tisztikara maradt a fedélzeten. Éjszaka olasz tengerésztisztek egy aknát helyeztek el a hajó fenekén, amely felrobbant. A csatahajó oldalra dőlt, s 14 perc múlva elsüllyedt. Kb. 400 ember veszett oda. Testvérhajói : Tegetthoff ; Prinz Eugen ; Szent István

SMS VIRIBUS UNITIS (OMM)

SMS ZENTA (OMM) TECHNIKAI ADATOK Vízrebocsátás: 1897Vízkiszorítás: 2350 t Sebesség: 21,9 csomóHossz: 96 mSzélesség: 11,7 mSzemélyzet: 308 főFegyverzet: 8 db 12 cm-es L/40 ágyú ; 10 db 4,7 cm-es L/44 ágyú ; 2 db 45 cm-es torpedóvető csőTÖRTÉNETE Az 1899-ben szolgálatba állt Zenta az ún. védett cirkálók vagy kiscirkálók jellegzetes képviselője. Feladata a kereskedelmi hajóforgalom ellenőrzése és diplomáciai küldetések teljesítése volt. Első útja a Távol-Keletre vezetett, ahol 1900-1901-ben egy nemzetközi hajóraj keretein belül részt vett a kínai boxerlázadás leverésében. A következő években afrikai és dél-amerikai vizeken hajózott, 1904-től a torpedóflottillához került. A háború kitörésekor már lassú, elavult hajónak számított. A Montenegroval szemben beállt hadiállapotot követően 1914. augusztus 8-án a Zenta adta le a tengeri háború első lövését, amikor részt vett Antivari ágyúzásában. 10-étől kezdve blokádszolgálatot teljesített. Augusztus 16-án az Ulan romboló kíséretében látta el feladatát, amikor egy 17 egységből álló egyesült francia-angol hajóraj támadta meg a két egységet. Az Ulannak sikerült elmenekülnie, a kivénhedt Zenta viszont erre képtelen lett volna. Parancsnoka, Pachner Pál fregattkapitány visszautasította a megadást, és felvette a küzdelmet a túlerővel. A világháború első tengeri ütközete rövidnek bizonyult, a nagy francia egységek kb. negyed óra alatt megbénították a Zentát, majd tovább lőve azt, el is süllyesztették. Ezután drámai események következtek, mivel a vízben úszókat nem mentette ki senki, aki bírta, öt órás úszást követően érte el a partot és esett montenegrói fogságba. Számuk 139 volt, a 312 főnyi legénységből 173-an odavesztek. Testvérhajói : Aspern, Szigetvár

SMS ZENTA (OMM)