Regionális gazdaságtan 8. előadás A régiók fejlődése és növekedése, regionális versenyképesség

A régiók fejlődését és növekedését meghatározó tényezők /1 i) A régió népessége, demográfiai folyamatai nem az abszolút népesség, hanem a népesség növekedésének sebessége nagy eltérések fejlett országok: az átlagéletkor növekedése, a születésszám csökkenése, össznépesség stagnálása, csökkenése. hosszú távon az aktív népesség arányának csökkenése, munkaerőállomány hiánya, periférikus régiókból bevándorlók A fejlett országokban:a népesség növekedési ütemének kiegyenlítődése. fejlődő országok: magas születésszám, a fiatalabb korosztályi szerkezet, a rosszabb egészségügyi feltételek miatt az alacsonyabb átlagéletkor Fő probléma: a túl gyors népességnövekedés, az eltartóképességet is meghaladja.

A régiók fejlődését és növekedését meghatározó tényezők/2 ii) Az egy főre jutó jövedelmek regionális trendjei átlag %-ában kifejezve eltérő nagyságok és tartós különbségek egyazon régión belül is jelenős eltérések régiókon belül kiegyenlítődési folyamatok, a régiók átlagértékei nem közelednek (béta-konvergencia). van-e kapcsolat a régió jövedelmi szintje, és a régió mérete között? Általában:. nagyobb régiók gazdagabbak (nagyobb agglomerációs és kumulatív hatások, változatosabb erőforrások, a nagyobb piacméretek ) Ellenpélda: az EU-ban az egyik leggazdagabb Luxemburg, a legkisebbek közé tartozik. Eszak-Dél közti polarizáció elmélet USA és az EU régiói közti összehasonlítások ( amerikai és európai bérköltségek hasonlóak, de az európai termelékenység alacsonyabb. )

A régiók fejlődését és növekedését meghatározó tényezők/3 iii) A regionális gazdaság szerkezeti változásai ágazatok részesedése a régió kibocsátásában, foglalkoztatási szerkezetében, stb. az ország egészére jellemző arányokhoz viszonyítva : a régió húzóágazatai Meghatározása: amely ágazat részesedése az országos átlagot meghaladja…

A regionális fejlődés négy alapkérdése Mi okozza a növekedést? Mi köze a gazdasági szerkezetnek a növekedéshez? a régió adottságaihoz illeszkedő húzóágazatok (exportbázis elmélet) Tapasztalhatók.e konvergencia jelei, és ha igen, tartósnak tekinthetők-e a régió mutatóit összehasonlítva a fejlettebb régiókkal látszik-e jele a felzárkózásnak, a régión belüli kisebb területi egységek közti egyenlőtlenségek mérséklődnek-e Mi lehet a gazdaságpolitika szerepe a regionális fejlődésben? milyen külső, állami, vagy intézményi intervencióval lehet elősegíteni a régió, kiegyensúlyozott fejlődését,

A) A regionális növekedést kiváltó okok: Exportbázis elmélet: a régió exportja a fejlődés fő húzóereje a jövedelem az export árbevétel növelése révén érhető el, alapeleme az exportvolumen növelése. Két komponens: régió exportja iránti kereslet megfelelő kínálat kedvező költségnagyság mellett (kulcsszerep: a régió termelési tényező ellátottsága). A régió gazdasági tevékenységei két csoport: alapvető, exportbázis ágazatok, (kívülről hoz jövedelmet a régióba) A nem alapvető, kiegészítő ágazatok a régió belső ellátását, kiszolgálását végzik, (a régión belüli jövedelemáramlásokban vesznek részt

B) A régió gazdasági szerkezete/1 A gazdasági szerkezetet meghatározza: erőforrások, komparatív és kompetitív előnyök Az adottságokhoz legjobban illeszkedő ágazatok fejlesztése (munkaintenzív ágazatok ahol a tőke szűkös erőforrás, és tőkeintenzív ágazatok ahol a munkaerő a szűkös erőforrás tőke és munka helyettesíthetők, kiegyenlítő hatás az előállított javak piaci kereslete (jövedelem generálási képesség) – ld agrárrégiók, szén és vasérc termelők válsága Módosító hatás: régiók közti kereskedelmi kapcsolatok és tényezőmozgások, régión kívüli jövedelmekhez és erőforrásokhoz hozzáférés így méretgazdaságossági és agglomerációs hatások

B) A régió gazdasági szerkezete/2 A gazdasági szerkezet elemzések lépései (Hoover-Giarrattani és exportbázis elmélet) Az exportálni képes báziságazatok azonosítása (pl. lokációs hányadossal) A bázis ágazatok növekedési ütemének meghatározása A báziságazatok növekedésének hatása a nem-bázis ágazatokra (foglalkoztatás, jövedelmek, árbevételek) Az importáló ágazatok kiváltása saját, hazai termeléssel Cél: ne csak a hazai, hanem több célpiac igényeinek megfelelés Az export-orientált termelés hátránya: az erőforrások exportja, hazai fogyasztási lehetőségek csökkenése, illetve megnőhet az import alapanyagigény Az exportbázis elmélet hiáyossága: a régión belüli kereskedelem is kiválthat növekedést.

C) Régiók közti konvergencia Milyen tényezők, okok válthatják ki a növekedés felgyorsítását, a konvergenciát?. Tapasztalatok (EU) : A közlekedés és kommunikáció fejlődése alapfeltétel A tőke és munkaerő mobilitása (csökkenti a függést a természeti erőforrások elhelyezkedésétől) A régiók közti kereskedelem fejlődése A polarizáció okai: A lemaradó, leszakadó régiók kedvezőtlen ágazati szerkezete, mezőgazdaságtól való függés A hátrányos helyzetű régiókban a kommunikáció és közlekedés akadályai Agglomerációs hatások, a fejlett régiók olyan agglomerációs előnyei Párhuzamosságok a régiók és nemzetgazdaságok fejlődésében : egy ország fejlődésének elején csak néhány, kiváló adottságú régióban indul be a gyors fejlődés a gyors kezdeti fellendülés hatására a növekedés átterjedhet eleinte a szomszédos, majd később távolabbi régiókra, (ugyanez igaz egy adott régión belüli területegységek, kistérségek, települések vonatkozásában is )

D) A gazdaságpolitika szerepe A korábban tárgyalt regionális növekedési elméletek egy része cáfolja a gazdaságpolitika mozgásterét az EU eddigi tapasztalatai: célirányos gazdaságpolitikával a növekedési folyamatok beindíthatók, felgyorsíthatók, a kiegyenlítődés végbemehet. Jelenleg: a gazdaságpolitika nemzeti, országos szinten is törekszik az elmaradott térségek felzárkóztatását segítő fejlesztési programok megvalósítására, pl.: Nemzeti fejlesztési tervek, Európai Unió strukturális, regionális programjai, ENSZ, Világbank, egyéb nemzetközi szervezetek által kezdeményezett projektek) vegyes eredmények Európai Unió: a területi kiegyenlítésben döntő szerepe van a helyi erőforrásokat, lokális kezdeményezéseket segítő központi támogatásoknak (a 2007-2013 időszak egyik prioritása a területi kiegyenlítés)

A REGIONÁLIS VERSENYKÉPESSÉG Az EU 6. regionális jelentése szerint a versenyképesség fogalma: Vállalatok / iparágak/régiók / nemzetek / nemzetek feletti régiók képessége relatíve magas jövedelem és foglalkoztatási szint tartós létrehozására a nemzetközi (globális) verseny feltételei közt. A versenyképesség nem szűkíthető le a gazdasági növekedés, a gazdaság teljesítményét jellemző makromutatók magas értékére, fontos eleme az életminőséget alapvetően befolyásoló foglalkoztatottsági szint magas értéke, azaz a lakosság számára a magas jövedelmek általánosan elérhetők Az országok, régiók, városok versenyképességének jellemzői: a nyitott gazdaság, az egy lakosra jutó jövedelem tartósan magas és növekvő értéke, valamint a magas és nem csökkenő foglalkoztatási ráta.

A regionális versenyképesség mutatói 1, Jövedelem: regionális GDP/fő („Gross Regional Product – GRP”) A regionális GDP mérése nem egyértelmű - ingázók, a határon átnyúló tevékenységek 2, Regionális NDI (nettó rendelkezésre álló jövedelem) a régión belül a régióban keletkezett, illetve oda beáramlott jövedelmek mekkora részét használhatja fel a régió lakossága saját céljaira.

A versenyképesség jellemző mutatói GDP GDP Foglalkoztatottak Munkaképesek --------- = ----------------------- x -------------------- x ---------------- Lakosság Foglalkoztatottak Munkaképesek Lakosság GDP --------------------- = 1 foglalkoztatottra jutó GDP = a munka termelékenysége (T) Foglalkoztatottak Foglalkoztatottak --------------------- = foglalkoztatási ráta (munkanélküliségre utal) (F) Munkaképesek Munkaképesek --------------------- = munkaképesek aránya, országon belül azonos (korszerk. arány) (K) Lakosság A regionális versenyképesség mérése: ún. fajlagos regionális jövedelem fajlagos regionális jövedelem = munkatermelékenység x foglalkoztatási ráta , ( itt munkatermelékenységen az egy munkaképesre eső GDP értékét értjük)

A versenyképesség komponensei Magyarország régióiban GDP GDP Foglalkoztatottak Munkaképesek --------- = ----------------------- x -------------------- x ---------------- Lakosság Foglalkoztatottak Munkaképesek Lakosság

A versenyképesség komponensei Magyarország régióiban GDP GDP Foglalkoztatottak Munkaképesek --------- = ----------------------- x -------------------- x ---------------- Lakosság Foglalkoztatottak Munkaképesek Lakosság

A regionális versenyképesség piramis-modellje (Lengyel I. alapján):