ÉLETRAJZA Arany János II. Nagyszalonta, 1817. március 2. Budapest, 1882. október 22. ÉLETRAJZA II. Forrás: http://magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/setup/portrek/arany/ajelet1.htm © Wenczel Imre 2011 Győr

Az elveszett alkotmány Arany János Nagyszalonta, 1817. március 2. Budapest, 1882. október 22. Az elveszett alkotmány 1845 Forrás: http://magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/setup/portrek/arany/ajelet1.htm © Wenczel Imre 2011 Győr

Az elveszett alkotmány Arany János Nagyszalonta, 1817. március 2. Budapest, 1882. október 22. Az elveszett alkotmány igazi jelentőségét az adja, hogy Arany a maga korának problémáihoz közvetlen módon szól hozzá, és a korra jellemző típusokat teremt. Azokban a részletekben, amelyekben koráról közvetlenül, mitológiai apparátus közbeiktatása nélkül szól, művét csaknem regényszerűnek és A falu jegyzőjével rokonnak érezzük. Az elveszett alkotmány Férfiat énekelek, ki sokat s nagy-messze rikoltott, Sőt tett is valamit (kártyára kivált); ki hogy az volt Aminek énekelem, tudniillik férfi, mutatja Hátramaradt nagy kostöke, karcsú makrapipája, Melynek szűk fenekén némán gyászolja halálát Már élveztelenűl maradott legutóbbi bagója. Forrás: http://mek.niif.hu/02200/02228/html/04/56.html © Wenczel Imre 2011 Győr

Arany János Nagyszalonta, 1817. március 2. Budapest, 1882. október 22. És mivel érdemlé, hogy hét tömör éneken által Emlékét az utókor előtt örökítsed, o Múzsa? Nemzeteket gyilkolt? vérben fürödött? vagy erővel Foglalt földeket el, mellyek nem voltak övéi? Vagy népszinmüvet írt, amelly a nemzeti színen Hasra bukott? vagy a tót újságot izélte Pozsonyban? Vagy mi világrázó fontos dolgot hoza létre, Amely hősi nevét unokáinak adja örökbe? Forrás: http://magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/setup/portrek/arany/ajelet1.htm © Wenczel Imre 2011 Győr

Arany János Nagyszalonta, 1817. március 2. Budapest, 1882. október 22. Nem tett ílyeneket; nem hódított soha várost, Víg eposzát Pesten soha meg nem huszonötölték Irni didascaliát még szépapja sem értett, Bukfencet sem hányt a pesti "theateren" és nem Nyalta le a krétát papucsodról, mennyei Fánni! A maradásnak volt ő kortesbajnoka: posvány Volt, folyamok szélén, mely nemcsak hogy maga nem folyt, Nem, hanem a folyamárt is gátlá gyors haladásban, És ez elég érdem, neve hogy felróva maradjon. Forrás: http://mek.niif.hu/00500/00597/html/alkotm01.htm#r01 © Wenczel Imre 2011 Győr

Az elveszett alkotmány Arany János Nagyszalonta, 1817. március 2. Budapest, 1882. október 22. A típusteremtés terén Arany meglepően korán igazi, nagy művészként áll előttünk. Rák Bendéről, a konzervatív nemesről rajzolt portréja, melyben hőse fiatalságát, "fejlődését" rajzolja meg, a magyar típus ábrázol ás egyik legszebb példája. Gondoljunk Bende neveltetésére, apja alakjára, a jobbágyok kizsákmányoltságára a szülői birtokon, anyja züllöttségére, a fiú taníttatására, arra, hogy Széchenyi Hitele (1830) miatt éri korai halál Bende apját! Gondoljunk Doronghyra, a nevelőre, utazására, melynek irányát elvéti, a birtok elárverezésére stb.: mindezek a komikus, de jellemző mozzanatok a reformkor kortestípusának megszületését, genezisét mutatják. Az elveszett alkotmány Forrás: http://mek.niif.hu/02200/02228/html/04/56.html © Wenczel Imre 2011 Győr

Az elveszett alkotmány Arany János Nagyszalonta, 1817. március 2. Budapest, 1882. október 22. Arany igen nagy valóságanyagot halmoz fel Az elveszett alkotmányban. Az ébredő város, a védegyleti gyűlés, a megyei tanácskozások, politikai harcok stb. szolgáltatják ennek a realista környezetrajznak legjobb alkalmait. Általában a közéleti, politikai típusok (Hamarfy, Koloczintos, Pörgedy stb.) rajzában válik leginkább szemléletessé Arany. Az elveszett alkotmány Forrás: http://mek.niif.hu/02200/02228/html/04/56.html © Wenczel Imre 2011 Győr

Az elveszett alkotmány Arany János Nagyszalonta, 1817. március 2. Budapest, 1882. október 22. A mű komikus-eposzi eleme ott hat művészien, ahol fedi a politikai viszonyokat, vagy ahol a kor valóságát allegorizálja. A "csodálatos" mozzanatok is ilyen alkalmakkor hatnak reálisan, például, amikor Hamarfy bankói váltókká változnak át. Armida és Hábor mint a konzervatív, illetve liberális párt megtestesítői is, allegorikus "csodás" voltukban is politikai értelemmel bírnak… Az elveszett alkotmány © Wenczel Imre 2011 Győr

Arany János Nagyszalonta, 1817. március 2. Budapest, 1882. október 22. Az elveszett alkotmány antik versformája ellentétben áll tartalmának helyenkénti modern realizmusával és azokkal a részletekkel, melyek Arany közvetlen állásfoglalását tükrözik a kor sürgető politikai kérdéseihez, az adózáshoz, az iparhoz, stb. Arany a jövő felé mutat Az elveszett alkotmánnyal, s azt a kort képzeli el, amikor a kiváltságok megszűnnek. A mű eszmeisége itt már a Toldiét készíti elő: „Az aranybullák oda lesznek, Alkotmány oda lész, oda lész az adótlan élet, / És botozás mind, mind eltűnnek idővel, e földről; / Mint eltűntek azok, kik ez elvek népei voltak. / Új fajok állnak elő, új eszmék kelnek agyunkban, / Majd megavulnak ezek, szintúgy, mint mi elavultunk, / S új tavasz éled föl, mindég más fajta virággal.” (VI, 192–199.) Részlet Az elveszett alkotmányból Forrás: http://magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/setup/portrek/arany/ajelet1.htm © Wenczel Imre 2011 Győr

Arany János Rajz a korabeli Nagyszalonta egyik utcájának részletéről Nagyszalonta, 1817. március 2. Budapest, 1882. október 22. Rajz a korabeli Nagyszalonta egyik utcájának részletéről Forrás: http://magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/setup/portrek/arany/ajelet1.htm © Wenczel Imre 2011 Győr

Folytatása következik... Arany János Nagyszalonta, 1817. március 2. Budapest, 1882. október 22. Néhány szó Az elveszett alkotmányról (mp3) Folytatása következik... Forrás: http://magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/setup/portrek/arany/ajelet1.htm © Wenczel Imre 2011 Győr