Az Európai Unió költségvetése Balogh Zoltán Nyíregyházi Főiskola – főiskolai tanársegéd Az Európai Unió pénzügyei2006/2007. tanév 1. félév

Fogalma „Az Unió költségvetése olyan dokumentum, amely az Unió egyes években várható bevételeire és kiadásaira vonatkozó becslést és ennek előzetes jóváhagyását foglalja magában.” Az Európai Közösség államháztartási rendelete (1997. december)

Célja A fő célja, hogy finanszírozni, támogatni tudja a közös és közösségi politikákat, tevékenységeket és célokat.  Például: gazdasági szociális kohéziót EU-n kívüli országok segélyezését

Alapelvek MacDougall-jelentés  Externalitás. A közösségi költségvetésből finanszírozott tevékenységek egy részével kapcsolatos költségek és a hasznok a partner országokban is megjelennek, ami megfelelő kompenzációkat és ellenőrzést igényelhet.  Oszthatatlanság. Bizonyos tevékenységeket funkcionális és méretgazdaságossági okokból közösségi szinten érdemes finanszírozni.  Kohézió. Az Unió valamennyi polgára számára biztosítani kell szolgáltatások, a jólét és a fejlődés minimumát.  Szubszidiaritás. A funkciókat arra a lehető legalacsonyabb állami szintre kell delegálni, ahol azt a legoptimálisabban lehet gyakorolni.  Ko-finanszírozás. Az EU által támogatott projektekben a költségek egy részét a kedvezményezetteknek kell viselniük. A ko-finanszírozás elve csak a strukturális politikánál érvényesül, a CAP és a piaci politikák esetében nem.

Fejlődéstörténet Kiadási kategóriák kialakulása 1984: Fontaineblau-i csúcs – VAT alapú forrás 1,4%-ra 1988: Delors I. CAP visszafogása, strukturális alapok növelése (kiadás) 1992: Delors II. GNP alapú forrás (bevétel) : AGENDA 2000 már számol új csatlakozókkal + felkészítésükkel (előcsatlakozási támogatás)

Költségvetési eljárás Szűkebb értelemben: az a jogilag szabályozott folyamat, melyben meghatározzák az adott költségvetési év kiadásait és bevételeit Tágabb értelemben: a költségvetés végrehajtása, azaz a bevételek és kiadások teljesülése is beletartozik a folyamatba

Költségvetési eljárás Résztvevő szervek: Európai Bizottság Európai Tanács Európai Parlament Európai Számvevőszék

Költségvetési eljárás Július 1.: az egyes közösségi szervek elkészítik a saját kiadásaikra vonatkozó becslést Szeptember 1.: a Bizottság elkészíti az előzetes költségvetési javaslatot a Tanács és a Parlament észrevételeinek figyelembevételével -> Tanács Október 5.: a Tanács minősített többséggel költségvetési tervezetet fogad el -> Parlament Parlamenti vita  elfogadás  módosítások: kötelező kiadásoknál - ezekről a Tanács dönt  változtatások: nem kötelező kiadásoknál – a Parlament második olvasatban dönt  teljes elutasítás Parlamenti elfogadás – A Parlament elnöke nyilvánítja elfogadottnak

Költségvetési eljárás Költségvetés elfogadása – Parlament Költségvetés kihirdetése – Hivatalos Lap (Official Journal) Költségvetés végrehajtása – Bizottság Végrehajtás ellenőrzése – Számvevőszék Zárszámadás benyújtása és elfogadása – Parlament (ellenőrzési eszköz)

Európai Számvevőszék Az európai közösségi pénzügyek revíziójával foglalkozó testület, amit a tagállamok kormányai által kötött szerződés hozott létre (1975. július 22 – hatályban január 1-től) Székhelye: Luxembourg Tagok száma: 15 fő, hatéves ciklus, Tanács választja meg

Európai Számvevőszék feladata A közösségi pénzek befolyásának és felhasználásának ellenőrzése („az Unió pénzügyi lelkiismerete”) Szempontok:  Számviteli  Adminisztratív  Morális Ellenőrzés alanyai:  Nemzeti szervek  Regionális szervek  Helyi szervek  Független szervezetek  Segélyezett külső országok hatóságai

Európai Számvevőszék feladata Előterjeszti az Unió vagy egyes szerveinek költségvetésének végrehajtásáról szóló éves jelentést – utólagos ellenőrzés Bármely időpontban véleményt nyilváníthat a folyó költségvetést érintő ügyekben – költségvetés nyíltsága és átláthatósága

Bevételi források fejlődése : tagállami hozzájárulások 1970: saját források bevezetése 1988: „negyedik forrás” - GNP arányos hozzájárulás

Bevételi forrástípusok Vámok (tagállamnál marad 10%, 2001-től 25%) Mezőgazdasági lefölözések (megszűnt GATT miatt) VAT-forrás (1999: 1%, 2002-től 0,75%, 2004-től pedig 0,5%) GNP-forrás (negyedik forrás)

Költségvetési kiadások Kötelező kiadások (adminisztratív kiadások, belső politika) Nem kötelező kiadások (ide tartoznak a strukturális és előcsatlakozási alapok és a belső politikák)

Költségvetési kiadások Agenda 2000  CAP (50%)  Strukturális műveletek finanszírozása (33%)  Belső politikák finanszírozása (6,5%)  Külső tevékenységek (6,5%)  Adminisztratív kiadások (5%)  Tartalékok (1-2%)  Előcsatlakozási eszközök  Új tagállamokra elkülönített eszközök (2002- től)