Az európai integráció tapasztalatai az új tagországok mezőgazdaságában és a magyar agrárszektor teljesítménye Csáki Csaba akadémikus Professor emeritus.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Regionális politika
Advertisements

Erdővagyon-gazdálkodás
A magyar húságazat 2010 tavszán
Energia – történelem - társadalom
GKI Zrt., Gazdasági folyamatok, 2008 Dr. Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt április 2.
UDOVECZ GÁBOR Közelmúlt és jövőkép az agrárgazdaságról Pallas Páholy december 11.
1 „ Gazdasági kihívások 2009-ben ” Dr. Hegedűs Miklós Ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Dunagáz szakmai napok, Dobogókő Április 15.
Költségvetés ,3 milliárd forint agrár-és vidékfejlesztésre.
Az indiai gazdaság kilátásai a 21. század elején
A közrend és közbiztonság helyzete, a Komárom - Esztergom Megyei Rendőr - főkapitányság évi tevékenysége.
Üdvözlöm Önöket a Mezőgazdasági Megoldások és Együttműködés Konferencián! Harkány, Magyarország Június 2009 John Heisdorffer Az Iowai Szójaszövetség elnöke.
1 Versenyképesség alakulása a határ mentén MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet Grosz András tudományos munkatárs MTA RKK Nyugat-magyarországi.
Tájékoztató az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program mezőgazdasági szaktanácsadási intézményrendszeréről, s az igénybevehető szolgáltatásokról Tisza.
DG-AGRI, Közvetlen Kifizetések Igazgatóság
A tételek eljuttatása az iskolákba
Az OECD tagországok mezőgazdaságának támogatottsága az új metodika alapján - különös tekintettel Magyarországra Hajdú Eszter
1 A magyar gazdaság helyzete, perspektívái 2008 tavaszán Dr. Papanek Gábor Előadás Egerben május 7.-én.
Az Európai Unió Előcsatlakozási Támogatási Eszköze „Bármely olyan európai állam kérheti felvételét az Unióba, amely tiszteletben tartja a 2. cikkben említett.
A Közös Agrárpolitika (KAP) aktuális kérdései, várható változások ÚMVP képzés „Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó.
A k özös a grárpolitika jövője Horváth Gábor főtitkár főtitkár Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ)‏
Sárgarépa piaca hasonlóságelemzéssel Gazdaság- és Társadalomtudományi kar Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök I. évfolyam Fekete AlexanderKozma Richárd.
Az EU kohéziós politikájának 20 éve ( ) Dr. Nagy Henrietta egyetemi adjunktus SZIE GTK RGVI.
1 Az Európai Unió Agrárpolitikai célkitűzései a kezdetekkor és napjainkban Csordás László.
Külgazdasági politika és piacfejlesztés 0) Témák, módszerek, követelmények Dr. Kruppa Éva Főiskolai tanár 2012/2013.
Az MNB inflációs előrejelzésének szakmai háttere Hamecz István ügyvezető igazgató MNB.
Kell-e újraírni az eddigi forgatókönyveket? Eger, 46. közgazdász-vándorgyűlés Varga Mihály június 26.
Konjunktúrajelentés 2008 Magyarországi befektetési környezet befektetői szemmel június 27. Dirk Wölfer Kommunikációs osztályvezető Német-Magyar Ipari.
Az infláció tényezői 2006-ban Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Rt.
A külföldi működő tőke szerepe a magyar gazdaságban avagy Mit adtak nekünk a Rómaiak? Havas István Amerikai Kereskedelmi Kamara, elnök Közgazdász Vándorgyűlés.
Szegénység megjelenési formái az Észak-magyarországi régióban
Agrárgazdaság és a mai vidék viszonya és mai konfliktusai Dr. Buday-Sántha Attila egyetemi tanár.
1 “Oly távol vagy tőlem és mégis közel...” Az Európai Unióval kapcsolatos attitűdök a hazai választók körében Göncz Borbála – Hegedűs István „Részvétel.
Határon átnyúló együttműködések – a KKV-k hálózatépítésének egy lehetősége Előadó: Firtl Mátyás általános alelnök Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat.
Tájékoztató az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program mezőgazdasági szaktanácsadási intézményrendszeréről és az igénybevehető szolgáltatásokról Pataki.
A magyar gazdaság várható helyzete
LENDÜLETBEN AZ ORSZÁG A Magyar Köztársaság kormánya.
Kormányszóvivői tájékoztató. Tájékoztató a gazdaságról Dr. Veres János pénzügyminiszter szeptember 14.
Környezetileg káros támogatások a mezőgazdaságban
Agrártámogatások Készítette: Gulácsi Edit V.évfolyam Szeged, április 13.
Zväz polygrafie na Slovensku Szlovákia nyomdaipara 2007 Nemzetközi gazdasági konferencia Szeged, május 22.
A Közös Agrárpolitika reformja és a magyar vidékfejlesztés Podmaniczky László Szent István Egyetem, Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat “A magyar vidékfejlesztés.
Gazdasági és foglalkoztatási folyamatok Magyarországon
1 Konjunktúrajelentés 2009  Az üzleti helyzet és várakozások  A befektői környezet A DUIHK 15. konjunktúrafelmérése Dirk Wölfer április 21.
Varga Mihály október 4. Versenyfutás az idővel?
Gazdasági és foglalkoztatási folyamatok Magyarországon.
Szabó Márton Kopint –Tárki Zrt. ELÁRASZTJA A MAGYAR PIACOT AZ IMPORT ÉLELMISZER ?
KÖZSZOLGÁLTATÁS TERVEZÉSE, SZERVEZÉSE Általános Vállalkozási Főiskola III. évfolyam 2008/2009. tanév 3. Az Európai Unió politikái.
KAP A Közös Agrárpolitika változásai
Az európai integráció tapasztalatai az új tagországok mezőgazdaságában és a magyar agrárszektor teljesítménye Csáki Csaba akadémikus Professor emeritus.
1 Gyarapodó Köztársaság Növekvő gazdaság – csökkenő adók február 2.
Ágazati GDP előrejelző modell Foglalkoztatási és makro előrejelzés Vincze János Szirák, november 10.
UDOVECZ GÁBOR Balkán: együttműködés vagy verseny a mezőgazdaságban?
1. Melyik jármű haladhat tovább elsőként az ábrán látható forgalmi helyzetben? a) A "V" jelű villamos. b) Az "M" jelű munkagép. c) Az "R" jelű rendőrségi.
1 Dr. Nagy Frigyes ny. miniszter, c. egyetemi tanár Nyugat- Magyarországi Egyetem, Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, Mosonmagyaróvár Az EU délkeleti.
GAZDASÁGI ADOTTSÁGOK ÉS FEJLŐDÉSI IRÁNYOK A délkelet-európai országok Novák Tamás MTA – VKI május 16.
Területi politika főbb összefüggései. A disszertáció főbb területei 1.A regionális programozás elméleti alapjai 2.A programozási ciklus az Európai Unióban.
A Z ÁGAZATON BELÜLI AGRÁRKERESKEDELEM ORSZÁG - SPECIFIKUS MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐI : B ULGÁRIA ÉS R OMÁNIA ESETE Jámbor Attila BCE MAKE II. Konferencia
Vegyipari trendek az EU-ban és Magyarországon
Válság Kényszer és lehetőség. A magyar gazdaság örökölt hátrányai.
1 „ Beszéljünk végre világosan az energetikáról” Dr. Hegedűs Miklós Ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Energetika Október 2.
VAN-E ESÉLY A MEZŐGAZDASÁG VERSENYKÉPESSÉGÉNEK NÖVELÉSÉRE ROMÁNIÁBAN? Kerekes Melinda - Kupán Edith 2008.
A félévi tanulmányi munka bemutatása 2014/2015. Összeállította: Kovács Tibor.
1 Az Európai Unió Agrárpolitikai célkitűzései a kezdetekkor és napjainkban Csordás László.
Az értékkategóriák.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
A román mezőgazdaság az átalakulás éveiben Hajas Marína földrajz BSc III. évfolyam.
Európai Uniós ismeretek Közös Agrárpolitika (CAP).
APEH Észak-magyarországi Regionális Igazgatósága Igazgató
Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Kelet-Közép-Európában
Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Kelet-Közép-Európában
Előadás másolata:

Az európai integráció tapasztalatai az új tagországok mezőgazdaságában és a magyar agrárszektor teljesítménye Csáki Csaba akadémikus Professor emeritus Budapesti Corvinus Egyetem február 21.

Előadás vázlata Mezőgazdasági teljesítmények ◦ Termelés ◦ Kereskedelem ◦ Árak-jövedelmek-támogatások A várakozások és a valóság ◦ Összességében pozitív hatás ◦ Nehézségek Meghatározó tényezők ◦ Diverzitás ◦ Kiindulási feltételek ◦ Csatlakozás előtti és utáni agrárpolitikák Magyar konzekvenciák

Mezőgazdasági termelési teljesítmények A mezőgazdaság csökkenő szerepe Mérsékelt hatás az összes termelésre Változó földtermelékenység fennmaradó teljesítmény-különbségekkel Növekvő munkatermelékenység Extenzív rendszerek felé való elmozdulás Hanyatló állattartás

MEZŐGAZDASÁG CSÖKKENŐ SZEREPE (A mezőgazdaság súlya a GDP-ben az új tagországokban, %) Bulgária13,5611,207,695,36 Csehország3,893,132,602,40 Észtország4,823,993,212,86* Magyarország5,404,304,063,53 Lettország4,604,133,514,14 Litvánia6,355,004,303,51 Lengyelország4,964,394,293,54 Románia12,5113,0310,517,14 Szlovákia4,484,533,583,86 Szlovénia3,312,502,392,46 Forrás: Saját szerkesztés Világbank (2012) alapján * 2008-as adat

MÉRSÉKELT HATÁS A TERMELÉSRE A mezőgazdasági kibocsátás reálindexe (2000=100) * Bulgária84,3078,2488,1174,76 Csehország83,5887,1897,7294,56 Észtország99,65110,96111,53133,91 Magyarország86,5488,2999,2198,69 Lettország 120,99152,32142,58144,83 Litvánia99,64109,61130,72138,91 Lengyelország97,95110,25125,78137,97 Románia120,4697,0998,90106,42 Szlovákia97,6886,5395,5491,26 Szlovénia 89,8095,2496,9997,67 Forrás: Saját szerkesztés Eurostat (2012) alapján * Becsült értékek

MÉRSÉKELT HATÁS A TERMELÉSRE Mezőgazdasági kibocsátás hektáronként (euró/ha) Forrás: Saját szerkesztés Eurostat (2012) és FAO (2012) alapján * A 2011-es adatok becsléseken alapulnak

VÁLTOZÓ FÖLDTERMELÉKENYSÉG Gabonahozamok az új tagországokban (tonna/ha) Forrás: Saját szerkesztés FAO (2012) alapján

NÖVEKVŐ MUNKATERMELÉKENYSÉG Mezőgazdasági kibocsátás éves munkaerőegység alapján reálértéken (euró/ÉME) Forrás: Saját szerkesztés Eurostat (2012) alapján * A 2011-es adatok becsléseken alapulnak

DEZINTENZIFIKÁCIÓ Növénytermelés a mezőgazdasági termelés százalékában Forrás: Saját szerkesztés Eurostat (2012) alapján * A 2011-es adatok becsléseken alapulnak

Kereskedelmi mérleg Export és import nő Komoly különbségek Lengyelországban komoly növekedés a mérlegben Magyarország, Bulgária és Litvánia is nettó exportőrök A többiek: növekvő deficit Magas és növekvő alapanyag arány az exportban Növekvő feldolgozott termék arány az importban

NÖVEKVŐ EXPORT ÉS IMPORT Az agrárexport változása az új tagországokban (2003=100) ExportImport Bulgária Ciprus Csehország Észtország Magyaro Lettország Litvánia Málta Lengyelo Románia Szlovákia Szlovénia Forrás : Saját szerkesztés Eurostat (2011) alapján

DIVERZITÁS A KERESKEDELMI TELJESÍTMÉNYBEN Agrárkereskedelem mérlege az új tagországokban (millió euró) Forrás: Saját szerkesztés Eurostat (2011) alapján

ROMLÓ KERESKEDELMI TERMÉKSZERKEZET Az alapanyagok és feldolgozott termékek aránya az új tagországok agrárkereskedelmében (%) Alapanyagok az exportbanFeld. termékek az importban Bulgária38,6245,1952,0176,1379,9778,01 Ciprus56,3857,0748,6372,6773,4375,36 Csehország22,2532,4633,1767,3370,6172,75 Észtország11,9820,1325,7377,1578,5878,70 Magyaro.32,5934,2237,6071,5172,6472,61 Lettország17,7722,9840,0474,5775,4469,90 Litvánia33,3234,0643,2271,3766,6655,82 Málta10,2327,9747,9280,6976,2683,73 Lengyelo.28,5024,0522,1962,3965,6466,69 Románia66,9268,0064,3959,5878,9769,95 Szlovákia25,8331,8935,1474,7272,8175,80 Szlovénia13,1034,4051,3270,2568,1063,16 Forrás: Saját szerkesztés Eurostat (2011) alapján

Árak-jövedelmek-támogatások Szignifikáns növekedés a termelői árakban nominál értéken A termelői árak reálértéken azonban az EU-15 szint alatt maradnak Nagyobb árkiegyenlítődés ott, ahol a csatlakozás előtti árak alacsonyabbak Termelői jövedelmek komoly növekedése fennálló országok közötti különbségekkel

NÖVEKVŐ ALAPANYAG ÁRAK A búza termelői ára az új tagországokban (USD/tonna) Forrás: Saját szerkesztés FAO (2011) alapján

NÖVEKVŐ ALAPANYAG ÁRAK A friss tehéntej termelői ára az új tagországokban (USD/tonna) Forrás: Saját szerkesztés FAO (2011) alapján

DIVERZITÁS A TERMELŐI JÖVEDELMEKBEN Egy munkásra jutó nettó hozzáadott érték tagállamonként 2007-ben

NÖVEKVŐ TERMELŐI JÖVEDELEM Mezőgazdaságból származó reáljövedelem éves munkaerőegységre vetített indexe (2003=100) Forrás: Saját szerkesztés FADN (2011) alapján

ELTÉRŐ MEZŐGAZDASÁGI TÁMOGATÁSOK Teljes mezőgazdasági támogatás az EU-27-ben a GDP százalékában 2009-ben Forrás: DG Agri (2011)

A KÖZVETLEN TÁMOGATÁSOK EGYENLŐTLEN ELOSZTÁSA A közvetlen támogatások átlagos szintje kedvezményezett és terület alapján az EU27-ben 2008-ban Forrás: DG Agri (2011)

A VIDÉKFEJLESZTÉS ELTÉRŐ FONTOSSÁGA AZ EU27-BEN KAP kifizetések a pillérek között 2009-ben

Előadás vázlata Mezőgazdasági teljesítmények ◦ Termelés ◦ Kereskedelem ◦ Árak-jövedelmek-támogatások A várakozások és a valóság ◦ Összességében pozitív hatás ◦ Nehézségek Meghatározó tényezők ◦ Diverzitás ◦ Kiindulási feltételek ◦ Csatlakozás előtti és utáni agrárpolitikák Magyar konzekvenciák

A várakozások és a valóság Összességében pozitív hatás ◦ Megnövekedett piaci lehetőségek ◦ Növekvő farmjövedelmek ◦ Egységes politika és intézményi keretek Nehézségek ◦ Korlátozott képesség az erős versenyben való helytállásra ◦ Támogatási szintek összhangjának hiánya ◦ Kisgazdaságok hátrányos helyzetben ◦ One fits to all? ◦ Növekvő város-vidék jövedelmi különbségek

Előadás vázlata Mezőgazdasági teljesítmények ◦ Termelés ◦ Kereskedelem ◦ Árak-jövedelmek-támogatások A várakozások és a valóság ◦ Összességében pozitív hatás ◦ Nehézségek Meghatározó tényezők ◦ Diverzitás ◦ Kiindulási feltételek ◦ Csatlakozás előtti és utáni agrárpolitikák Magyar konzekvenciák

Kiindulási feltételek Komoly földállomány eltérő minőségben Nagy méretű de csökkenő munkaerő- állomány kivéve Lengyelországot Duális farmstruktúra öt országban A kisgazdaságok nagy aránya a többi új tagországban Komoly különbségek az eszköz-ellátásban

Csatlakozás előtti agrárpolitikák Pozitív hatások ◦ Versenyképesség fokozása ◦ Alacsony szintű PSE ◦ Liberális földpolitikák ◦ Termelés központú SAPARD prioritások Negatív hatások ◦ Magas ár- és piactámogatások ◦ Intenzív támogatások ◦ Restriktív föld- és farmpolitikák ◦ Föld- és farmkonszolidáció hiánya

Alacsony szintű PSE az új tagországokban között Forrás: Dieter Kirschke (2009)

Csatlakozás utáni agrárpolitikák CAP/SAPS kivéve Málta és Szlovénia Változó top-up Változó prioritások a második pillérben Gabonapiaci intervenció A megvalósítás hatékonysága A makro politikák hatása

Előadás vázlata Mezőgazdasági teljesítmények ◦ Termelés ◦ Kereskedelem ◦ Árak-jövedelmek-támogatások A várakozások és a valóság ◦ Összességében pozitív hatás ◦ Nehézségek Meghatározó tényezők ◦ Diverzitás ◦ Kiindulási feltételek ◦ Csatlakozás előtti és utáni agrárpolitikák Magyar konzekvenciák

Egyértelműen előnyös a tagság: KAP támogatások Mérsékelten kihasznált lehetőségek Extenzív irányú elmozdulás: állattenyésztés lejtmenete Korlátozott versenyképesség Rosszul sikerült felkészülés Világos és adekvát stratégia hiánya

Köszönöm a figyelmet!